2016. február 8. § 1 hozzászólás
Farkas Zoltán, Vlagyimir Szolovjov, Budapest, Attraktor, 2012.
„Az Istenemberség eszméje az ember humanizmusbeli önelégültségének meghaladását jelenti, egyúttal az ember aktivitásának, magasabb rendű méltóságának, az isteninek az emberiben való tételezését”
(Nyikolaj Bergyajevet idézi Farkas Zoltán, 186.)
» Tovább a teljes szövegre «
2016. február 2. § 3 hozzászólás
Nényei Pál, Ne bántsd a Zrinyit!, Budapest, Kortárs Kiadó, 2015.
Mint arra Max Weber A tudomány mint hivatás című előadásában rámutatott, a tudomány egyik alapvető jellemzője, hogy eredményei – szemben a művészeti alkotásokkal – tíz, húsz, vagy ötven év alatt elavulnak. Éppen ezért a tudományos életben „nemcsak valamennyiünk sorsa, hanem valamennyiünk célja is, hogy tudományosan felülmúljanak bennünket” (Max Weber, A tudomány és a politika mint hivatás, Budapest, Kossuth, 1995, 136–137). Igaz ez az irodalomtörténet kiemelkedő teljesítményeire is, melyek éppen a szerző által megszerzett szakmai tekintély okán hosszabb ideig is kedvét szeghetik a felülmúlásukra irányuló kísérleteknek.
» Tovább a teljes szövegre «
2016. január 30. § 0 hozzászólás
Petrarcha Ferenc, A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól. Székely László fordítása (1760–1762), s. a. r. és a jegyzeteket írta Bíró Csilla, Lengyel Réka, Máté Ágnes, tanulmány Lengyel Réka, Máté Ágnes, lektorálta és az előszót írta Szörényi László, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2015 (Szövegek és tanulmányok a neolatin filológia köréből).
A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékének műhelyéből olyan vaskos kötet került ki, amely alatt leszakad az asztal. A nem tagadható fizikai tény rögzítésén túl a recenzens feladata annak megvizsgálása, valóban „korszakos, súlyos, jelentős, nehéz” kiadvány-e a legújabb, valójában azonban a legrégibb teljes magyar Petrarca-prózafordítás?
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 31. § 0 hozzászólás
A bemutatandó tanulmánykötet a Kolozsvárott 2011 augusztusában megrendezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, irodalomtudományi tematikájú szekciójának előadásait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 29. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.
A Doromb 2. kötetét alkotó tizenöt tanulmány a közköltészetet olyan fajta kulturális praxisként kezeli, amely – időbeli szóródását (a 17. század legelejétől a 20. század második feléig) vagy a kultúra egészén belül betöltött helyét és funkcióját tekintve – meglehetősen változatos jelenség, s éppen ezért nagyon nehezen behatárolható.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 28. § 0 hozzászólás
Egymásba tükröződő emberképek: Az emberi test a 18–19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2014.
Az Egymásba tükröződő emberképek című tanulmánykötet a Gondolat Kiadó tudománytörténeti sorozatának második részeként jelent meg. Míg a sorozat első tagja, a Formációk és metamorfózisok (szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013. L. a recenziómat a recitin.) a geológia, a filozófia és az irodalom 18–19. századi kölcsönhatásaira fókuszált, addig e második kötet az emberi testtel kapcsolatos 18–19. századi tudományos diskurzusokra irányítja a figyelmet.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 24. § 0 hozzászólás
A reciti kiadó ReTextum sorozata immár negyedik darabjához érkezett ezzel a kötettel. Magának a sorozatnak a vállalt célkitűzéseit – sorozatszerkesztői előszó vagy más efféle paratextus híján – csak a sorozatcímből, illetve a rövidke, minden kötetben azonos formában ismétlődő fülszövegből remélheti megismerni az olvasó. Az utóbbi lényegében egy tömör manifesztum, egy lapidáris stílusban megfogalmazott szakítás a pozitivista szövegkritika hagyományával.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 21. § 1 hozzászólás
Formációk és metamorfózisok: A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18–19. században, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013.
Gurka Dezső a jelen tanulmánykötettel, valamint az annak alapját jelentő, a 2012-ben a Szent István Egyetem szarvasi Pedagógia Karán megrendezett konferenciával folytatja korábbi, a hazai tudományosság berkein belül egyedülállónak mondható vállalkozását. Ismét a tudományok mai rendszere szerint egymással még csak nem is határos tudományterületek párbeszédbe vonására tesz kísérletet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 között négy köteteben megjelent, a romantikus tudományok és a göttingai paradigma kutatási programja köré szerveződő könyvsorozatával.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 20. § 0 hozzászólás
François Brunet, Théophile Gautier, écrivain et voyageur, Paris, Honoré Champion, 2014.
François Brunet Théophile Gautier, écrivain et voyageur [Théophile Gautier, író és utazó] című könyve hiánypótló. Mostanáig ugyanis egyetlen monográfia sem igyekezett a költő összes útleírása ismeretében a közös jellemzőket megtalálni. Sok szerző választotta ugyan témaként Gautier keleti útleírásait vagy az Utazás Spanyolországban című művét, de egyetlen irodalomtörténész sem kísérelte meg az összes útirajz rendszerezését és jellemzését.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 18. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.
Mindenekelőtt örömömnek kívánok hangot adni: abbéli örömömnek, hogy jelen kötet létrejött. Átolvasva a harmadik, minden eddiginél vaskosabb gyűjteményt, az a közköltészeti kutatások beérkezettségének benyomását kelti, a téma iránti egyre fokozódó, és egyre szélesebb körű érdeklődésről ad számot. Másfél évtizede figyelem félig bennfentesként, félig kívülállóként Küllős Imola és Csörsz Rumen István szövegfeltáró és kutató vállalkozását, kitartásuk, szinte fanatikus elkötelezettségük mindig is nagy tiszteletet ébresztett bennem.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 17. § 0 hozzászólás
Hegyi Klára, Török források Pécs 16. századi történetéhez, Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2010 (Források Pécs történetéből, 3).
Kevés olyan városunk van, amelynek történetéről annyi publikáció látott napvilágot az utóbbi időben, mint Pécs. Ez leginkább az 1992-ben létrehozott Pécs Története Alapítvány működésének köszönhető. Az elmúlt több, mint 20 évben számos kiadvány megjelenését segítették elő, célként megjelölve a város múltjának tudományos igényű bemutatását.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 11. § 1 hozzászólás
А. С. Пушкин, Драматические произведения, Том 7. Санкт-Петербург, «Наука», 2009 (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).
1999-ben indította útjára az Orosz Tudományos Akadémia a teljes Puskin-életmű új kritikai kiadását. A kétszáz éves Puskin-évfordulóra a szerkesztői kollektíva a húsz kötetesre tervezett sorozat első kötetét, az 1813–1817 között született költeményeket felvonultató Líceumi verseket rendezte sajtó alá. Ezt követte 2004-ben a második kötet, a Versek. Első könyv (Petyerburg. 1817–1820) címmel. A most recenzeálandó kötet, amely a drámai műveket tartalmazza, annak ellenére, hogy a sorozatban a hetedik, 2009-ben – megelőzve a 4–6. köteteket – harmadikként látott napvilágot.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 10. § 0 hozzászólás
Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor, A tudomány határai, Budapest, Typotex Kiadó, 20082.
Mindennapi életünkben gyakran kell döntéseket hoznunk és az esetek többségében egyáltalán nem tudjuk, mi a helyes döntés, sőt létezik-e egyáltalán jó választás az adott szituációban. A tudomány határai szerzői sajnos nem fognak (tudni) abban eligazítást adni az olvasó számára, hogy veszélytelen-e farmerzsebben hordani a mobiltelefont vagy hogy van-e gyógyhatásuk a homeopátiás szereknek – ez a könyv semmiféleképpen sem gyakorlati útmutató, jóllehet példái mindannyiunk számára ismerősen csengenek hétköznapi tapasztalatainkból.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 9. § 0 hozzászólás
Bíró-Balogh Tamás, Mint aki a sínek közé esett: Kosztolányi Dezső életrajzához, Budapest, Equinter, 2014 (Műút-könyvek, 17).
Kényelmetlen, hogy ne mondjuk, kínos témát választott gyűjteményes kötete témájául Bíró-Balogh Tamás. Kötetében Kosztolányi Dezső élet- és eszmerajzának néhány kérdését elsősorban az Uj Nemzedék körüli évekre koncentrálva vizsgálja. A szerző mestere az igen kiváló szegedi irodalomtörténész, Lengyel András. Döntően az ő ösztönzését, korábbi kutatásainak folytatását látjuk a könyvben.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 6. § 0 hozzászólás
Incontri di civiltà nel Mediterraneo. L’Impero Ottomano e l’Italia del Rinascimento: Storia, arte e architettura [Civilizációk találkozása a földközi-tengeri térségben. Az Oszmán Birodalom és a reneszánsz Itália: Történelem, művészet és építészet], ed. Alireza Naser Eslami, Firenze, Leo S. Olschi, 2014 (Biblioteca dell’»Archivum Romanicum« – Serie I: Storia, Letteratura, Paleografia, 434).
Genova városa – a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam mellett – mindig is fontos szerepet játszott az Itáliai-félsziget és az Oszmán Birodalom kapcsolatában. A genovaiak a modern kori kolonizáció előképét valósították meg a térségben: gazdasági terjeszkedésük színhelye Hiosz szigete és a Krím-félsziget mellett Isztambul és Izmir volt, vagyis előbb a Bizánci, majd később az Oszmán Birodalom kereskedelmileg két legjelentősebb városa és kikötője.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 4. § 0 hozzászólás
Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában (Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok), szerk. Balogh Magdolna, Budapest, reciti, 2015.
Kötetünk annak a 2011 novemberében rendezett nemzetközi konferenciának az anyagából nyújt válogatást, amelyet a Vannak-e közép-európai zsidó irodalmak? munkacím alapján hirdettünk meg, s amelyre az MTA BtK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete (Ústav svetovej literatúry SAV) együttműködésének keretében került sor.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 2. § 1 hozzászólás
Yaron Ayalon, Natural disasters in the Ottoman Empire. Plague, famine, and other misfortunes, Cambridge University Press, New York, 2015.
A társadalomtudományok figyelme az utóbbi évtizedekben fordult a természeti katasztrófák történetének kutatása felé. Az életet veszélyeztető katasztrófákra adott egyéni és kollektív válaszok elemzése révén ugyanis jól tanulmányozhatók a különböző társadalmak. A katasztrófakutatások a társadalmi struktúrák, a gazdasági erőforrások vagy a vallási-etnikai vonatkozások szempontjából olyan folyamatokba engednek betekintést, amelyek a mindennapi, hétköznapi életben nem tűnnek ki, így rejtve maradnak a kutatók előtt. Yaron Ayalon könyve az Oszmán Birodalomban vizsgálja a természeti vészhelyzetekre adott válaszokat az egyén, a helyi közösségek és az állam szintjén, különös tekintettel a 18. és 19. századokra.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. november 23. § 0 hozzászólás
Kasza Péter, Egy korszakváltás szemtanúja: Brodarics István pályaképe, Kronosz Kiadó–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Budapest, 2015.
2015-ben új életrajzi sorozatot indított a pécsi Kronosz Kiadó a Magyar Történelmi Társulattal együttműködésben Sziluett – Korszerű történelmi életrajzok címmel. A sorozat mindjárt öt kötettel jelentkezett, amelyek közül három kora újkori történeti személyiség életrajzával foglalkozik (Kövendi Székely Jakab, Várday Pál, Brodarics István), kettő pedig a huszadik századi Magyarország két fontos politikusának (Darányi Kálmán és Klebelsberg Kuno) arcképét szándékozik megrajzolni a legújabb kutatások fényében.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. november 13. § 0 hozzászólás
Pap Balázs, Históriák és énekek, Pécs, Pro Pannonia, 2014.
A Históriák és énekek a többesszám szerénységével jelöli ki Pap Balázs kötetének tárgyát. A Fabula és história, A vers, vagy a Magyar versszak címek egyszerű nagyszerűségével szemben a szerző a teljesség helyett a részekre irányítja figyelmét (egy korábbi cikkét parafrazeálva: a részeg–ész helyett a rész-egészt helyezi előtérbe).
» Tovább a teljes szövegre «
2015. november 5. § 0 hozzászólás
Tomáš Hlobil, Geschmacksbildung im Nationalinteresse: Die Anfänge der Prager Universitätsästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum 1763–1805, übers. von Jürgen Ostmeyer, Michael Wögerbauer, Hannover, Wehrhahn Verlag, 2012 (Bochumer Quellen und Forschungen zum 18. Jahrhundert, 2.)
A könyv sajátos nézőpontjai segítségével új megvilágításba helyezi a 18. század második felének és a 19. század elejének közép-európai esztétikatörténetét, ismeretlen összefüggések sorát tárja fel és látványos perspektívákat nyit a további kutatás előtt. Az új aspektusokat már a cím is megjelöli: az „egyetemi esztétika” mint vizsgálatra érdemes szövegcsoport kijelölése és egy egységes „közép-európai kultúrtér” feltételezése, amelyben a szövegek létrejöttek és a hatásukat kifejtették, mégpedig a „nemzeti érdekű ízlésképzés” eszközeiként.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. november 4. § 0 hozzászólás
Sudár Balázs, Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak).
Örvendetes tény, hogy a magyar oszmanisták az utóbbi időben egyre többször jelentkeznek olyan publikációkkal, amelyekben a magyarországi török hódoltsággal foglalkozó különböző kutatási témáikat az összegzés igényével próbálják feldolgozni.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. október 13. § 0 hozzászólás
Denis Diderot, Esztétika – filozófia – politika, szerk. Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, ford. Balázs Péter, Bartha-Kovács Katalin, Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, Székesi Dóra, Szűr Zsófia, Budapest, L’Harmattan Kiadó – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék, 2013.
Diderot sajátos közhelye a magyar irodalomtörténeti tudásnak: úgy beszélünk róla, hogy jellemzően nem ismerjük az életmű szerteágazó gazdagságát, s jobbára csak olyan hívószavakhoz kapcsoljuk a francia felvilágosodás témaköréből, mint az Enciklopédia, az egyházkritika vagy a szabadgondolkodás. Az is nehezíti a Diderot-életműről való hazai párbeszédet, hogy a magyarul olvasható munkáinak száma igen szűkös: regényeit, színházelméleti írásait, illetve filozófiai munkáinak válogatott gyűjteményét tarthatjuk csak a kezünkben.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. október 7. § 0 hozzászólás
„Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, Budapest, reciti, 2015 (Hagyományfrissítés, 3).
William Shakespeare Hamletje Arany János fordításában nemzeti kultúránk és identitásunk egyik sarokköve. Jelen tanulmánykötet szerzői arra vállalkoznak, hogy a darabot mint „önértékű” irodalmi alkotást olvassák újra.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. október 2. § 0 hozzászólás
Kovács Eszter, La Critique du voyage dans la pensée de Diderot: De la fiction au discours philosophique et politique, Paris, Honoré Champion, 2015.
A párizsi Honoré Champion kiadó könyvesboltja egyike a francia nyelvű nemzetközi humán tudományosság reprezentatív fórumainak. Aki ide betér, biztosan nagy érdeklődéssel forgatja a legújabb bölcsészettudományi termékeket, s olvasói lelkesedésének egyedül a könyvek borsos ára szabhat határt. A rue Corneille-en található patinás bolt kirakatában szerepelni nagy szakmai megtiszteltetés még a neves francia filológusoknak is. Különösen nagy öröm számunkra, ha magyar szerzők műveivel is találkozhatunk a polcokon.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. szeptember 22. § 0 hozzászólás
Békés Enikő, Asztrológia, orvoslás és fiziognómia Galeotto Marzio műveiben, Budapest, Balassi Kiadó, 2014 (Humanizmus és reformáció, 35).
Békés Enikő 2014-ben megjelent monográfiája a két évvel korábban sikerrel megvédett doktori disszertációjának bővített, javított és aktualizált változata. A kötet a humanista és régi magyar irodalommal foglalkozó fórumok egyik legfontosabb kiadványsorozatában, a Humanizmus és reformáció darabjaként látott napvilágot. Joggal, hiszen a vizsgált anyag kiemelten fontos szereppel bír nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi neolatin kutatásokban is.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. szeptember 16. § 0 hozzászólás
Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Beiträge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés, főszerk. / Haupteditorin Lengyel Réka, szerk. / Herausgeber Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lénárt Orsolya, reciti, Budapest, 2015.
2015. szeptember 14. § 0 hozzászólás
Papp Kinga, Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum–Egyesület, 2015 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 284).
Az Erdélyi Múzeum–Egyesület az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában fiatal kutatók kiváló doktori dolgozatait teszi közzé. Papp Kinga kötete is a pár évvel korábban megvédett dolgozatának kiegészített változata, amelyben a szerző a Kálnoki család történetébe a 17. század második felétől nagyjából a 18. század utolsó harmadáig nyújt betekintést. Amikor családtörténetet említünk, elmúlt korok politikai, értelmiségi, katonai szempontból kiemelkedő személyiségek életrajzaira, pályabemutatására gondolunk elsősorban. Papp Kinga könyve azonban nem erről szól.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. augusztus 22. § 2 hozzászólás
- Veres András, Irodalom: Bevezetés az irodalmi művek olvasásába, Budapest, Krónika Nova, 2001.
- Ritoók Zsigmond, Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Horváth Iván, Zemplényi Ferenc, Irodalom a gimnázium I. osztálya számára, Budapest, Krónika Nova, 2007.
- Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bojtár Endre, Horváth Iván, Szörényi László, Zemplényi Ferenc, Irodalom a gimnázium II. osztálya számára, Budapest, Krónika Nova, 2003.
- Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bojtár Endre, Horváth Iván, Szörényi László, Zemplényi Ferenc, Irodalom a gimnázium III. osztálya számára, Budapest, Krónika Nova, 2004.
2015. augusztus 18. § 0 hozzászólás
Simoná Kolmanová, Maďarští básníci 19. století v českých překladech (Mihály Vörösmarty, János Arany, Sándor Petőfi), Praha, Karolinum, 2014.
Simona Kolmanová Prágában kiadott új könyve a 19. századi magyar költészet három legkiemelkedőbb alakja, Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor életművét mutatja be a cseh fordítások kontextusában.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. augusztus 1. § 0 hozzászólás
kultúrjav. Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva: Fiatalok Konferenciája 2014, szerk. Bartók Zsófia Ágnes, Fajt Anita, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2015 (Arianna könyvek, 9).
2015. július 31. § 0 hozzászólás
Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek, szerk. Bíró Csilla, Visy Beatrix, Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae–Gondolat Kiadó, 2014 (Bibliotheca Scientiae & Artis).
Vajon az egy-két évtizede zajló térbeli fordulat intenzívebbé válása érzékelteti hatását abban, hogy a 2014-es év folyamán két fontos térkonferencia is lezajlott Magyarországon, s ezek anyaga szépmívű kötetek formájában immár kézbe is fogható? Az egyik ilyen kötet az általam recenzeálandó Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek, amely az OSZK és a Gondolat Kiadó közös gondozásában látott napvilágot, a másik a Kijárat Kiadó Apropó sorozatának idén megjelent első darabja, amely Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott Térérzékelések–térértelmezések című konferencia előadásait tartalmazza kibővített, szerkesztett formában.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 22. § 0 hozzászólás
E. Kovács Péter, Zsigmond király Sienában, Budapest, Corvina, 2014.
E. Kovács Péter 2014 végén megjelent kötete Luxemburgi Zsigmond király életének azt a kilenc hónapját mutatja be grandiózus levéltári munka és sok fantázia használatával, amely során az uralkodó római koronázására várt Siena vendégszeretetét élvezve. A szerző ezt az időszakot apró életképek mozaikjaként tárja elénk. Például megtudhatjuk tőle, milyen szállást kaptak a leendő császár és emberei (60), miért vágták ki a császár egy katonájának nyelvét (136), mit evett-ivott (58), s egyáltalán, hogyan töltötte napjait Luxemburgi Zsigmond a toszkán dombokon 1432–1433-ban.
Jelen recenzió elsősorban irodalomtörténészi szemszögből vizsgálja E. Kovács Péter könyvét, feltéve a kérdést, milyen tanulságokkal szolgál tartalmában és stílusában a Zsigmond király Sienában című munka a (régi) magyar irodalom művelői számára.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 20. § 0 hozzászólás
Ki vagyok én? Nem mondom meg…, szerk. Szilágyi Márton, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2014.
A Petőfi-életmű recepciótörténetének paradigmaváltását célozta meg a Ki vagyok én? Nem mondom meg… című tárlat, amely 2011-ben nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ugyanezt a célt követte a kiállítás koncepciójához, módszertani megoldásaihoz kapcsolódó, azonos című kötet.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 16. § 0 hozzászólás
Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r., bev. Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 4).
Mit jelent az 1810-es évek Kolozsvárján Werthert olvasni? Hogyan értelmezheti Goethe eddigre majd fél évszázados művét egy ambiciózus fiatalember? Mit olvas még társaival, és mit gondolnak Európa közelmúltjának klasszikusairól, miért tartják fontosnak fordításukat? Tényleg Bölöni Farkasé az első teljes Werther-fordítás? Szabadon bánt Goethe művével?
Jelen kiadvány a Bölöni Farkas-fordítás és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a kísérőtanulmánnyal e kérdések megválaszolására tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 13. § 0 hozzászólás
Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. Jankovics József, Jankovits László, Szilágyi Emőke Rita, Zászkaliczky Márton, Budapest, reciti, 2015.
„A finoman szőtt bartóki előadásmód a tudomány mellett mindig tartogat valamilyen meglepetést, attikai sót. Ez a stílus imitációra csábít: bevallva-bevallatlanul számos pályatárs próbálja utánozni.”
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 11. § 0 hozzászólás
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya 2011-ben Hagyományfrissítés néven konferenciasorozatot indított, melynek értekezletein az előadók az előzetes tervek szerint jelenkori önértelmezésünk alapszövegeit tárgyalják, valamint olyan textusokat, amelyek a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 3. § 0 hozzászólás
Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig, Budapest, Kalligram, 2014.
Ács Pál Átszitált idő c. könyvének alcíme (Tinóditól Tandoriig) meglehetősen merész húzással teremt folytonosságot alteritás és modernitás között, de azt hiszem, a kötetnek hála nem csupán a vizsgálat tárgyát képező irodalomban jelenik meg ez a folytonosság, hanem a vizsgálat módszerében is, amelyet a széleskörű tájékozódás és a mikrofilológiai eredmények hasznos kombinációja jellemez.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. június 12. § 2 hozzászólás
Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, munkatárs Buzási Enikő, olvasószerk. Székely Júlia, Budapest, reciti, 2015.
2015. május 27. § 0 hozzászólás
Wéber Antal, Magyarország 1514-ben és 1848-ban: Történelmi regény vagy regényes történelem, Budapest, Argumentum Kiadó, 2011 (Irodalomtörténeti Füzetek, 169)
Wéber Antal utolsó – még életében megjelent – munkájának címe két évszámot emel ki Magyarország históriájából: 1514-et és 1848-at, melyekhez a csatlakozó alcím a jelölt történelmi eseményeken túlmutató konnotációkat kapcsol, felidézve az olvasóban két 19. századi magyar író, Eötvös József és Jókai Mór alakját.
» Tovább a teljes szövegre «
You must be logged in to post a comment.