könyvismertetés

Martin József. Ismeretlen ismerősünk: Gajári Ödön élete és pályája: Az Újság a dualizmus liberális sajtóvilágában. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2023.

A magyar irodalom- és sajtótörténetben viszonylag ismeretlen műfaj a hírlapmonográfia. Egy neves, több évtizeden át megjelenő politikai napilap történetének megírásához több folyó(kilo)méternyi anyagot kell átlapoznia a kutatónak, miközben meg kell küzdenie a szembejövő ismeretlenekkel (mára teljesen elfeledett újság- és tárcaírók sokaságával), a magyar történetírás esetlegesen kevéssé vizsgált eseményeivel, valamint az utóbbi időben igencsak feldúsult médiaelméleti szakirodalommal is – érthető hát, miért nem jelennek meg hasonló kötetek éves rendszerességgel, dacára annak, hogy a digitalitás kellős közepén már nem feltétlenül kell hónapokat tölteni közgyűjteményi olvasótermekben, hogy egy száz évvel ezelőtti napilapba beleolvashassunk. Martin József, elmondása szerint, tizenkét évet szánt arra, hogy a dualizmus egyik legfontosabb napilapját közelebb hozza a 21. századi olvasóhoz, de kettős portréjával izgalmas interdiszciplináris munkát tett le az asztalra.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Bolaño, Roberto. The Last Interview and Other Conversations. A bevezető tanulmányt írta Marcela Valdes. Fordította Sybil Perez. New York: Melville House Publishing, 2009.

Borítékolható, hogy Jon Fosse, az irodalmi Nobel-díj 2023-as norvég nyertesének könyveladásai világszerte megugranak majd a közeljövőben. A könyvkiadók a tervezhető események (mint például a nemrég befejeződött 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, vagy a karácsonyi könyvvásárok) mellett olyan mozzanatokkal is kalkulálhatnak könyveik eladását illetően, amelyekre közvetlenül bizonyosan kevés ráhatásuk van, illetve legszívesebben elkerülnék ezeket. A rangos kitüntetések mellett így, akármilyen bizarr is ezzel együtt említeni, a szerzők halála bír hasonló könyvpiaci felhajtóerővel. Egy amerikai kiadó tulajdonképpen az utóbbi szomorú momentumokból próbál már egy bő évtizede tőkét kovácsolni – a sort a 2003-ban elhunyt Robert Bolañóval kezdték.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Beliczai Bea, vál. Tabán: Fényképek, történetek. Budapest: Bellibro, 2022.

Jan Assmann nevezetes megjegyzése szerint a közelmúltat felölelő „élénk” kommunikatív emlékezet hatótávolsága 80–100 évre terjed ki. Ha ez igaz, akkor éppen a határán vagyunk annak, hogy az 1930-as években lebontott misztikus budapesti városrész, a „régi Tabán” emlékezete lassacskán és végérvényesen a szimbolikus rögzítés állapotába, azaz a kulturális emlékezet stádiumába merevedjen.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Kelevéz Ágnes. Esti kérdések: Irodalomtörténeti nyomozás Babits költészetében. MIT füzetek IX. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2021.

A MIT-füzetek első kötete, Földes Györgyi monográfiája 2012-ben jelent meg, azóta a sorozat 2014 kivételével minden évben új kötettel bővült, de Kelevéz Ágnes kötete csak a harmadik a sorban, amely kifejezetten egy szerzőt állít középpontba. Az életművek egy-egy szakaszára koncentráló kötetek, Reichert Gábor Déry- és Tóth Csilla Márai-monográfiája (2018 és 2019) után Kelevéz Ágnes Babits Mihályról szóló újabb írásainak gyűjteménye egy abszolút központi szerző életművéhez engedi közelebb az olvasót.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Mészáros Zsolt, Parádi Andrea és Rákai Orsolya szerk. Kaffka 100: Tanulmányok Kaffka Margitról. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2020.

Bántóan kevés helyen emlékeztek meg Kaffka Margit halálának századik évfordulójáról három évvel ezelőtt, 2018-ban, de ez is csak a recenzeált kiadvány jelentőségét értékeli föl. A Kaffka 100 ugyanis az egyetlen mérvadó emléknyom arról, hogy a honi irodalom- és kultúratudomány nem feledkezett el teljesen a Nyugat number one írónőjének centenáriumáról. Az írónőéről, akit évtizedek óta rendszeresen odasorolnak a modern irodalom (jobbára férfiúi) tagjai közé, de ezt a kötelezőnek vélt gesztust a kortársakhoz mérten ritkábban követi tényleges kanonizációs vagy újraolvasási aktus.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Móser Zoltán, Jut az ember két világhoz… Esszék és tanulmányok József Attiláról. Budapest: Magyar Kultúra Kiadó, 2019.

Mi a rendhagyó Móser Zoltánban? Első hivatását tekintve kitűnő fényképész. Nem dokumentum-fotós, hanem művészeti igényű fényképeket készít. Egy-egy képe egy-egy költői motívum ekvivalense kíván lenni, s az okozott élmény biztosít afelől, hogy ezek az egyenértékes képek elérik céljukat. A második hivatása az irodalom, s azon belül is elsősorban a lírai költészet. Mint fotósnak, a szeme kivételesen érzékeny, tehát a költészetben a képiség az, aminek révén a nagy lírai teljesítményekhez közelít.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Ilyés Gábor, „Hazánk szentje, szabadság vezére” II. Rákóczi Ferenc és az általa vezetett szabadságharc emlékjelei Borsitól Rodostóig, Nyíregyháza, 2020.

A Kisvárda melletti Pap település állami elemi iskolájában 1934-ben azt a feladatot kapták a gyerekek, írják le dolgozatban, hogyan csinálnák meg Rákóczi Ferenc szobrát.[1] Az egyik válasz így szólt: „Én úgy gondolom, hogy a szobor szép ezüst kőből volna.” Egy másik vélemény szerint pedig: „Rákóczi szobrát szép, fényes aranyból csinálnám. Szép díszesen. És úgy csillogna, mint a csillag az égen. Minden arany volna, hogy aki arra menne, megbámulná.” Végül valaki ezt írta: „Gyémánt kőből raknám fel és tíz méter magasra. Aztán gyönyörű fehér lóra ülne Rákóczi Ferenc. Két kardot tennék a két kezébe, mert az a két keze verte ki az osztrák katonákat az országból.”
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Dávid Katalin. Soah: Emlékeim a vészkorszak idejéből. Budapest: Szent István Társulat, 2014.

Dávid Katalin. Vasfüggönyös kereszténység: A Művészettörténeti Dokumentációs Központ. Budapest: Szent István Társulat, 2017.

Az első könyv általános bevezetővel kezdődik, mely a keresztény világnézetre, a gondolkodás szabadságára és a szimbólumok fontosságára fókuszál az ember életben. Ebben a kötetben a második világháború idején és főleg a nyilas diktatúra és Budapest ostroma alatt átéltek emlékeit rögzíti a szerző. A második könyv nem ott folytatja az emlékek fonalának felgöngyölítését, ahol az első abbahagyta, hanem mintegy öt évvel később: az 1950–1964 közötti másfél évtized történései közül villant fel néhányat.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

P. Vásárhelyi Judit, szerk. A reformáció könyvespolca: Reprezentatív kiadványok Magyarországon a reformáció korában. A Magyar Könyvszemle és a Mokka-R Egyesület füzetei 9. Budapest: Argumentum Kiadó–Országos Széchényi Könyvtár, 2017.

Az Országos Széchényi Könyvtár 2017 októberében, a reformáció jubileumi esztendejében speciális tematikájú nemzetközi konferenciát rendezett. A reformáció könyvespolca cím sokféleképpen értelmezhető. A reformáció korában keletkezett jelentős művek, maradandó értéket létrehozó szerzők, termékeny nyomdák, a korszakra jellemző műfajok beletartozhatnak abba a virtuális gyűjteménybe, amelyet a reformáció könyvespolcának tekinthetünk. Tehát a magyarországi tudományos intézmények, a Szlovák Nemzeti Könyvtár és az Erdélyi Református Egyházkerület Központi Gyűjtőlevéltára munkatársai a fent jelzett témakörhöz tartozóan szabadon választhatták meg előadásuk tárgyát és hozhattak létre egy sokszínű, ám mégis tartalmilag egységet képező kötetet.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Vaderna Gábor, fszerk. Önarckép álarcokban: A Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János–kiállításának katalógusa. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2018.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából példátlan anyagi támogatáshoz jutottak a magyar kultúra (ezen belül is legfőképpen az irodalom) ápolásáért felelős és elkötelezett intézmények a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteitől kezdve az Országos Széchényi Könyvtáron át a Petőfi Irodalmi Múzeumig. Ezen a helyen lehetetlen felsorolni az Arany-emlékév keretében megvalósult összes eseményt, de a nagyszalontai Arany János Emlékkiállítás (és az ennek helyet adó Csonka torony) teljes rekonstrukciója, Szilágyi Márton monográfiája, az Arany kritikai kiadás sorozat újabb kötetei, a megannyi konferencia és tanulmánykötet, valamint a PIM Önarckép álarcokban című kiállítása, illetve ezek összeadódó hatása minden bizonnyal túl is mutat az irodalomtudomány által „soha el nem hanyagolt” (12) Arany János emléke ápolásának, a szerzői imágó és a gazdag szövegkorpusz vállaltan újszerű fénytörésben való felmutatásának aktusán.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Etlinger Mihály, Markó Anita, Pálfy Eszter, Szatmári Áron, Virág Csilla, Vrabély Márk, szerk. Tév/hit: Tévedések és tévesztések és a régi irodalomban. Fiatalok Konferenciája 2017. Budapest: reciti, 2018. 124 p.

Bármely tudományterületen igen nagy szükség van rá, hogy a pályájuk elején járó, doktori fokozatot még nem szerzett kutatók megszólalási lehetőséget kapjanak. Különösen igaz ez Magyarországon a bölcsészettudományok művelőire. Ezért is nagy szerencse, hogy 2017-ben egy korábbi kezdeményezést folytatva immár ötödik alkalommal rendezték meg a röviden csak FIKON-ként emlegetett vándorkonferenciát, amelynek abban az évben épp a Pécsi Tudományegyetem adott otthont.

A fiatal kutatók kezdeményezésére kiválasztott téma, a tévedések és tévesztések a régiségben – tehát nem kizárólag a régi magyar irodalomban! –, rögtön izgalmas dolgozatokat ígér.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Pap Norbert és Fodor Pál, szerk. Szulejmán szultán Szigetváron: A szigetvári kutatások 2013–2016 között. Pécs: Pannon Castrum Kft., 2017.

2015. december 9-én hangzott el a bejelentés, miszerint megtalálták I. Szulejmán (1494–1566) oszmán szultán magyarországi sírkápolnájának (türbe) maradványait a Szigetvár környéki turbék-zsibóti szőlőhegyen. A szenzációszámba menő tudományos eredmény nagy publicitást kapott a világsajtóban is, elismerést hozva a kutatócsoport számára, amely már egy ideje együtt dolgozott a cél érdekében. A kutatások azóta is folytatódnak a türbe körüli terület feltárásával, hogy rekonstruálhassák azt a kis oszmán települést, amely a 16. század második felében zarándokhelyként épült a szultáni emlékhely köré. A 2013–2016 között zajló vizsgálatok összefoglalásaként 2017-ben igényes kiállítású kötet jelent meg a projekt jelenlegi két vezetője, Pap Norbert és Fodor Pál szerkesztésében.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Bíró-Balogh Tamás, szerk/ed. Különben magyar költő vagyok: Radnóti Miklós levelezése I [Otherwise I’m a Hungarian poet. Miklós Radnóti’s Correspondence]. Budapest: Jaffa, 2017.

The first volume of Radnóti’s correspondence contains the letters the poet wrote and received over 19 years, between 1926 and 1945, 467 documents in total. The aim of Tamás Bíró-Balogh’s scholarly and carefully edited corpus is to publish all authentic letters Radnóti exchanged with his relatives, friends, colleagues, and publishing houses, except for those exchanged with his wife Fanni Gyarmati.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Veronika Čapská. Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Dolní Břežany: Scriptorium, 2016).

Veronika Čapská a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Kara Általános Antropológia Tanszékének szakasszisztense, fő kutatási területe a kora újkori történeti antropológia, a fordítás és a társadalmi nemek története (gender history). 2016-ban jelent meg a Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Szövegek és szövetek között: A [Swéerts-]Špork család, szöveggyakorlat és kulturális változás a barokk és a felvilágosodás határán) című monográfiája.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Roland Barthes à l’Est (Roland Barthes Keleten), Littérature, 186(2017/2, Juin), Paris, Larousse, Armand Colin.

A Littérature című folyóirat 2017 júniusi lapszámába belelapozva – minden rosszindulat nélkül – egy pillanatra Victor Hugo Les Orientales című kötete juthat az eszünkbe. Mit jelent az, hogy keleti, mi az, hogy Kelet? Vajon minden, ami Franciaországtól keletre esik, ideértve Kelet-Közép-Európát, s Ázsiát is? Vagy egyszerűen minden egzotikus, távoli? Vagy – és akkor persze már elszakadtunk Hugo keletkoncepciójától – jelen esetben a keleti jelző a volt szocialista blokkra vonatkozik?
» Tovább a teljes szövegre «

review

Csapody Miklós, A Magyar PEN Club története: 1926–2016 [The History of the Hungarian PEN Club: 1926–2016], 1–2, Budapest, Magyar PEN Club, 2016.

The publication of Csapody’s book coincides with the 90^th anniversary of the foundation of the Hungarian PEN Club in the spring of 1926. The author, Miklós Csapody, is a Hungarian literary historian, journalist, politician and parliamentary representative (1990–2010). He wrote mainly about the graphic artist Gusztáv Cseh, the ethnographer and art historian Sándor Bálint, and the writer and politician Miklós Bánffy.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Boccaccio e la nuova ars narrandi: Atti del Convegno internazionale di studi, Istituto di Filologia Classica, Università di Varsavia 10-11 ottobre, 2013, a cura di Włodimierz Olszaniec e Piotr Salwa, Warszawa, Instytut Filologii Klasycznej UW – Wydawnictwo Naukowe Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Varsóban négy intézmény (Varsói Egyetem, Lengyel Tudományos Akadémia, Instituto Italiano di Cultura a Varsavia, Centro Studi Famiglia Capponi) együttműködésével szerveztek nemzetközi emlékkonferenciát Giovanni Boccaccio születésének hétszázadik évfordulójára. E kétnapos rendezvény szerkesztett anyagait mutatja be a jelen ismertetés.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Zrínyi dicsfényében: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620–1664) korában, szerk. Bujdosné Pap Györgyi, Fejér Ingrid, H. Szilasi Ágota, Eger, 2017 (Studia Agriensia, 34).

A cím és a megjelenés éve alapján az olvasó rögtön azt feltételezhetné a szóban forgó tanulmánykötetről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szigetvári ostrom 450. évfordulója alkalmából megrendezésre került, Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév címet viselő, megemlékezés-sorozat egyik kiadványát tartja a kezében. S jóllehet az emlékév ilyen tekintetben is gazdag eredményeket hozott (összesen egy tucat különböző műfajú és formájú, de minden esetben Zrínyi Miklóshoz és az 1566-os esztendő eseményeihez kapcsolódó munka látott napvilágot), az itt bemutatásra kerülő könyv nem ehhez az eseménysorozathoz, hanem az immár több, mint harminc esztendeje az egri Vártörténeti Műhely által szervezett végvári konferenciák sorozatához kötődik.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Boccaccio: A Critical Guide to the Complete Works, szerk. Victoria Kirkham, Michael Sherberg, Janet Levarie Smarr, Chicago, University of Chicago Press, 2013.

A Giovanni Boccaccio születésének 700. évfordulójára készült kötet a University of Chicago Press újabb enciklopédikus igényű vállalkozása. A könyv a 2009-ben publikált, Francesco Petrarca műveit tárgyaló „critical guide” után a toszkán nyelvű irodalom nagy hármasának legifjabb tagját mutatja be mint széles érdeklődési körű humanistát. 2021-ben esedékes a Boccaccio által is oly mélyen tisztelt Dante Alighieri halálának 700. évfordulója, így remélhetjük, hogy addigra a kiadó egy harmadik kötettel is jelentkezik, ezzel teljessé téve a firenzei „tre corone”-sorozatát.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Kovács Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”: Cseh–magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig, Budapest, PPKE–OSZK, 2015, 367.

Kovács Eszter 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot a Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány (Csehország, Morvaország és Szilézia) 1773-ig című doktori értekezésével, ettől az évtől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Kutatási területe a cseh–magyar kapcsolatok a 16–18. században. Monográfiája 2015-ben jelent meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában. A szerző az előszót követően három nagyobb fejezetben mutatja be a cseh–magyar történelmi kapcsolatokat és azok művelődésre gyakorolt hatását.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Özlem Kumrular, Kösem Sultan: İktidar, hırs, entrika [Köszem szultána. Hatalom, becsvágy, intrika], İstanbul, Doğan Kitap, 2015, 329 p.

Törökországban számos publikáció látott napvilágot az oszmán történelem Köszem szultána néven ismert nőalakjáról, azzal egyidőben, hogy a televízióban sugározni kezdték a szultána életét feldolgozó filmsorozatot. Az ismeretterjesztő kötetek mellett megjelentek tudományos igényű közlemények is, amelyek egyike Özlem Kumrular történész, egyetemi tanár munkája. Ahogy azt a szerző bevezetőjéből megtudhatjuk, a szultána alakjának érdekességére Halil İnalcık, az egyik legelismertebb török történész hívta fel a figyelmét. (İnalcık 2016 nyarán, száz esztendős korában hunyt el).
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban: Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor, Balogh F. András, Kolozsvár, Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, 2013.

A bemutatandó tanulmánykötet a Kolozsvárott 2011 augusztusában megrendezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, irodalomtudományi tematikájú szekciójának előadásait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Egymásba tükröződő emberképek: Az emberi test a 18–19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2014.

Az Egymásba tükröződő emberképek című tanulmánykötet a Gondolat Kiadó tudománytörténeti sorozatának második részeként jelent meg. Míg a sorozat első tagja, a Formációk és metamorfózisok (szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013. L. a recenziómat a recitin.) a geológia, a filozófia és az irodalom 18–19. századi kölcsönhatásaira fókuszált, addig e második kötet az emberi testtel kapcsolatos 18–19. századi tudományos diskurzusokra irányítja a figyelmet.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Incontri di civiltà nel Mediterraneo. L’Impero Ottomano e l’Italia del Rinascimento: Storia, arte e architettura [Civilizációk találkozása a földközi-tengeri térségben. Az Oszmán Birodalom és a reneszánsz Itália: Történelem, művészet és építészet], ed. Alireza Naser Eslami, Firenze, Leo S. Olschi, 2014 (Biblioteca dell’»Archivum Romanicum« – Serie I: Storia, Letteratura, Paleografia, 434).

Genova városa – a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam mellett – mindig is fontos szerepet játszott az Itáliai-félsziget és az Oszmán Birodalom kapcsolatában. A genovaiak a modern kori kolonizáció előképét valósították meg a térségben: gazdasági terjeszkedésük színhelye Hiosz szigete és a Krím-félsziget mellett Isztambul és Izmir volt, vagyis előbb a Bizánci, majd később az Oszmán Birodalom kereskedelmileg két legjelentősebb városa és kikötője.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Sudár Balázs, Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak).

Örvendetes tény, hogy a magyar oszmanisták az utóbbi időben egyre többször jelentkeznek olyan publikációkkal, amelyekben a magyarországi török hódoltsággal foglalkozó különböző kutatási témáikat az összegzés igényével próbálják feldolgozni.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

A Deák–Szentes kézirat – The Deák-Szentes Manuscript, s. a. r. Kővári Réka, Budapest, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013 (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria. Magyar Ferences Források, 6).

A népénekek magyarországi történetét áttekintő 1972-es cikkében Dobszay László a 18. század legkiválóbb katolikus gyűjteményének nevezte a csíki Deák–Szentes kéziratot. Kiadására egészen tavalyig kellett várni, az újkori dallamkutatás e felbecsülhetetlen értékű dokumentuma a Magyar Ferences Források sorozat 6. köteteként jelent meg Kővári Réka sajtó alá rendezésében. A bilingvis – angol és magyar nyelvű – kötet a forráskiadás mellett egy részletes könyvészeti, kutatástörténeti bevezető tanulmányt is tartalmaz.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

„Édes érzékenység”: Tanulmányok Ányos Pálról, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Gondolat–Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Budapest–Veszprém, 2014.

Ha egy többszerzős tanulmánykötet sikerességét azzal mérjük, hogy elolvasása után a benne foglalt írások többsége a témájukról való további gondolkodásra késztet, illetve ha a kötet elolvasása a mindenkori (szak)olvasót újabb kutatási területek feltárására vagy a meglévő témáinak újra-, illetve másként gondolására serkenti, akkor ezt a könyvet – legalábbis az én szempontjaim szerint – mindenképpen sikeresnek kell tartanom.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Ferec ba’d eş-şidde. Freud nach Leid (Ein frühosmanisches Geschichtenbuch), 1–2, hrsg. von György Hazai, Andreas Tietze, Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2006 (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 5.1).

A Ferec ba’d eş-şidde – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött Keleti Kéziratgyűjtemény egyik legérdekesebb darabja – kritikai igényű kiadása 2006-ban jelent meg először. A szöveg mind tartalmát, mind pedig nyelvét tekintve egyedülálló.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Catalogue of Turkish manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Barbara Kellner-Heinkele, Berlin, 2007 (Oriental Manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2); Macar Bilimler Akademisi Kütüphanesi’ndeki Türkçe el yazmaları kataloğu, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Ankara, 2007 (Türkiye Bilimler Akademisi Yayınları, 13).

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának keleti kéziratgyűjteménye a 19. századi magyar turkológusok gyűjtőmunkájának eredményeként jött létre, így érdekes példája a korabeli tudósok tudományos érdeklődésének. Legnagyobb hányadát Szilágyi Dánielnek köszönhetjük, aki az 1848–49-es szabadságharc után – Kossuth Lajos követőjeként – az Oszmán Birodalomban keresett menedéket és Isztambulban telepedett le.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

P. Müller Péter, A magyar dráma az ezredfordulón, L’Harmattan Kiadó, 2014.

A neves dráma- és színháztörténész új portrésorozata a műnem alakulását, sokszínűségét kívánja bemutatni az ezredforduló környékén tizennégy reprezentatív szerzőn keresztül. A kötet előszava feltérképezi a kortárs dráma presztízsét, megjelenési lehetőségeit, utószava pedig a munka előzményeivel, a válogatás szempontjaival vet számot.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

P. Müller Péter: A magyar dráma az ezredfordulón, L’Harmattan Kiadó, 2014.

P. Müller Péter kötete a magyar dráma ezredfordulós történetét írja meg, ám hangsúlyozottan drámatörténeti és nem színháztörténeti munkát tart kezében az olvasó.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Geschichte der ungarischen Literatur (Eine historisch-poetologische Darstellung) [The History of Hungarian Literature (A historical-poetological presentation)], hrsg. v. Ernő Kulcsár Szabó, Berlin–Boston, Walter De Gruyter, 2013.

This large and well-produced volume, the work of ten eminent Hungarian scholars, is one of the most interesting and informative histories of Hungarian literature ever published. The book is available only in German at present. One must go back to the History of Hungarian Literature by a team of authors headed by the editor Tibor Klaniczay to encounter a scholarly guide in the field of Hungarian literary studies published in English (1982), German (1977) and French (1980). One also acknowledges A History Of Hungarian Literature: from the Earliest Times to the Present by Lóránt Czigány (1984), which has been influential amongst the English public.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Katolikus intézményi könyvtárak Magyarországon: Ferences könyvtárak 1680–1750, s. a. r. Zvara Edina, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2008 (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 19/3).

A Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékén készült és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában jelent meg az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez c. sorozat 19/3. számú kötete, amely a magán- és közgyűjtemények koraújkori könyvjegyzékei közül a ferences könyvtárak fennmaradt könyvlistáit adja közre.

» Tovább a teljes szövegre «

Könyvismertetés

Jakó Zsigmond, Köleséri Sámuel tudományos levelezése: 1709–1732, szerk. Font Zsuzsa, a latin szöveget gondozta, a regesztákat írta Magyar László András, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012 (Kölesériána, 1).

Köleséri Sámuel (1663–1732) levelezéskötetének rövid ismertetése előtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület új sorozatot indított a 18. századi erdélyi polihisztor életművének közreadására. Az első kötet a tudományos levelezést tartalmazza, de tervezik a könyvtárjegyzék kritikai igényű újrakiadását, a valláskritikai és természetfilozófiai művek, valamint az életrajzi dokumentumok összegyűjtését, feldolgozását is.

» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Obsidio Agriae anno 1552: Texte zur Rezeption eines ungarischen Geschichtsstoffes, hrsg. von Péter LŐKÖS, Gábor TÜSKÉS, Eger, Károly-Eszterházy-Hochschule, 2008.

Helytörténet, recepciótörténet, hazai és nemzetközi kutatás egyaránt érdeklődéssel fogadhatja az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatóinak, Lőkös Péternek és Tüskés Gábornak a szöveggyűjteményét, amely Eger várának 1552. évi ostromáról gyűjtött össze eddig együttesen nem publikált szövegeket. A német nyelvű bevezetővel és jegyzetekkel ellátott kiadvány elsősorban e nyelvterület kutatóira számít, a közölt szövegek latin, német és olasz nyelven íródtak.
» Tovább a teljes szövegre «