Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Kovács Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”: Cseh–magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig, Budapest, PPKE–OSZK, 2015, 367.

Kovács Eszter 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot a Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány (Csehország, Morvaország és Szilézia) 1773-ig című doktori értekezésével, ettől az évtől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Kutatási területe a cseh–magyar kapcsolatok a 16–18. században. Monográfiája 2015-ben jelent meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában. A szerző az előszót követően három nagyobb fejezetben mutatja be a cseh–magyar történelmi kapcsolatokat és azok művelődésre gyakorolt hatását.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Özlem Kumrular, Kösem Sultan: İktidar, hırs, entrika [Köszem szultána. Hatalom, becsvágy, intrika], İstanbul, Doğan Kitap, 2015, 329 p.

Törökországban számos publikáció látott napvilágot az oszmán történelem Köszem szultána néven ismert nőalakjáról, azzal egyidőben, hogy a televízióban sugározni kezdték a szultána életét feldolgozó filmsorozatot. Az ismeretterjesztő kötetek mellett megjelentek tudományos igényű közlemények is, amelyek egyike Özlem Kumrular történész, egyetemi tanár munkája. Ahogy azt a szerző bevezetőjéből megtudhatjuk, a szultána alakjának érdekességére Halil İnalcık, az egyik legelismertebb török történész hívta fel a figyelmét. (İnalcık 2016 nyarán, száz esztendős korában hunyt el).
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban: Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor, Balogh F. András, Kolozsvár, Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, 2013.

A bemutatandó tanulmánykötet a Kolozsvárott 2011 augusztusában megrendezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, irodalomtudományi tematikájú szekciójának előadásait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egymásba tükröződő emberképek: Az emberi test a 18–19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2014.

Az Egymásba tükröződő emberképek című tanulmánykötet a Gondolat Kiadó tudománytörténeti sorozatának második részeként jelent meg. Míg a sorozat első tagja, a Formációk és metamorfózisok (szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013. L. a recenziómat a recitin.) a geológia, a filozófia és az irodalom 18–19. századi kölcsönhatásaira fókuszált, addig e második kötet az emberi testtel kapcsolatos 18–19. századi tudományos diskurzusokra irányítja a figyelmet.
» Tovább a teljes szövegre «

A Galata-torony árnyékában – F. Molnár Mónika írása

2015. december 6. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Incontri di civiltà nel Mediterraneo. L’Impero Ottomano e l’Italia del Rinascimento: Storia, arte e architettura [Civilizációk találkozása a földközi-tengeri térségben. Az Oszmán Birodalom és a reneszánsz Itália: Történelem, művészet és építészet], ed. Alireza Naser Eslami, Firenze, Leo S. Olschi, 2014 (Biblioteca dell’»Archivum Romanicum« – Serie I: Storia, Letteratura, Paleografia, 434).

Genova városa – a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam mellett – mindig is fontos szerepet játszott az Itáliai-félsziget és az Oszmán Birodalom kapcsolatában. A genovaiak a modern kori kolonizáció előképét valósították meg a térségben: gazdasági terjeszkedésük színhelye Hiosz szigete és a Krím-félsziget mellett Isztambul és Izmir volt, vagyis előbb a Bizánci, majd később az Oszmán Birodalom kereskedelmileg két legjelentősebb városa és kikötője.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása a Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon című kötetről

2015. november 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Sudár Balázs, Dzsámik és mecsetek a hódolt Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak).

Örvendetes tény, hogy a magyar oszmanisták az utóbbi időben egyre többször jelentkeznek olyan publikációkkal, amelyekben a magyarországi török hódoltsággal foglalkozó különböző kutatási témáikat az összegzés igényével próbálják feldolgozni.
» Tovább a teljes szövegre «

Réger Ádám írása a Deák–Szentes kézirat kiadásáról

2015. május 12. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

A Deák–Szentes kézirat – The Deák-Szentes Manuscript, s. a. r. Kővári Réka, Budapest, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013 (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria. Magyar Ferences Források, 6).

A népénekek magyarországi történetét áttekintő 1972-es cikkében Dobszay László a 18. század legkiválóbb katolikus gyűjteményének nevezte a csíki Deák–Szentes kéziratot. Kiadására egészen tavalyig kellett várni, az újkori dallamkutatás e felbecsülhetetlen értékű dokumentuma a Magyar Ferences Források sorozat 6. köteteként jelent meg Kővári Réka sajtó alá rendezésében. A bilingvis – angol és magyar nyelvű – kötet a forráskiadás mellett egy részletes könyvészeti, kutatástörténeti bevezető tanulmányt is tartalmaz.
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla írása az „Édes érzékenység” című tanulmánykötetről

2014. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Édes érzékenység”: Tanulmányok Ányos Pálról, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Gondolat–Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Budapest–Veszprém, 2014.

Ha egy többszerzős tanulmánykötet sikerességét azzal mérjük, hogy elolvasása után a benne foglalt írások többsége a témájukról való további gondolkodásra késztet, illetve ha a kötet elolvasása a mindenkori (szak)olvasót újabb kutatási területek feltárására vagy a meglévő témáinak újra-, illetve másként gondolására serkenti, akkor ezt a könyvet – legalábbis az én szempontjaim szerint – mindenképpen sikeresnek kell tartanom.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós az MTA Könyvtára egy ó-oszmánli kéziratának kiadásáról

2014. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ferec ba’d eş-şidde. Freud nach Leid (Ein frühosmanisches Geschichtenbuch), 1–2, hrsg. von György Hazai, Andreas Tietze, Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2006 (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 5.1).

A Ferec ba’d eş-şidde – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött Keleti Kéziratgyűjtemény egyik legérdekesebb darabja – kritikai igényű kiadása 2006-ban jelent meg először. A szöveg mind tartalmát, mind pedig nyelvét tekintve egyedülálló.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós az MTA Könyvtára török kéziratainak katalógusairól

2014. december 27. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Catalogue of Turkish manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Barbara Kellner-Heinkele, Berlin, 2007 (Oriental Manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2); Macar Bilimler Akademisi Kütüphanesi’ndeki Türkçe el yazmaları kataloğu, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Ankara, 2007 (Türkiye Bilimler Akademisi Yayınları, 13).

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának keleti kéziratgyűjteménye a 19. századi magyar turkológusok gyűjtőmunkájának eredményeként jött létre, így érdekes példája a korabeli tudósok tudományos érdeklődésének. Legnagyobb hányadát Szilágyi Dánielnek köszönhetjük, aki az 1848–49-es szabadságharc után – Kossuth Lajos követőjeként – az Oszmán Birodalomban keresett menedéket és Isztambulban telepedett le.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy kiállítás képei: Paraizs Júlia könyvismertetése

2014. december 26. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Müller Péter, A magyar dráma az ezredfordulón, L’Harmattan Kiadó, 2014.

A neves dráma- és színháztörténész új portrésorozata a műnem alakulását, sokszínűségét kívánja bemutatni az ezredforduló környékén tizennégy reprezentatív szerzőn keresztül. A kötet előszava feltérképezi a kortárs dráma presztízsét, megjelenési lehetőségeit, utószava pedig a munka előzményeivel, a válogatás szempontjaival vet számot.
» Tovább a teljes szövegre «

Ezredfordulós dráma proszeminárium: Hutvágner Éva és Varga Kinga könyvismertetése

2014. december 26. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

P. Müller Péter: A magyar dráma az ezredfordulón, L’Harmattan Kiadó, 2014.

P. Müller Péter kötete a magyar dráma ezredfordulós történetét írja meg, ám hangsúlyozottan drámatörténeti és nem színháztörténeti munkát tart kezében az olvasó.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Geschichte der ungarischen Literatur (Eine historisch-poetologische Darstellung) – Review by Anna Tüskés

2014. október 14. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Geschichte der ungarischen Literatur (Eine historisch-poetologische Darstellung) [The History of Hungarian Literature (A historical-poetological presentation)], hrsg. v. Ernő Kulcsár Szabó, Berlin–Boston, Walter De Gruyter, 2013.

This large and well-produced volume, the work of ten eminent Hungarian scholars, is one of the most interesting and informative histories of Hungarian literature ever published. The book is available only in German at present. One must go back to the History of Hungarian Literature by a team of authors headed by the editor Tibor Klaniczay to encounter a scholarly guide in the field of Hungarian literary studies published in English (1982), German (1977) and French (1980). One also acknowledges A History Of Hungarian Literature: from the Earliest Times to the Present by Lóránt Czigány (1984), which has been influential amongst the English public.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Németh S. Katalin könyvismertetése

2013. február 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Katolikus intézményi könyvtárak Magyarországon: Ferences könyvtárak 1680–1750, s. a. r. Zvara Edina, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, 2008 (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez, 19/3).

A Szegedi Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékén készült és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában jelent meg az Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez c. sorozat 19/3. számú kötete, amely a magán- és közgyűjtemények koraújkori könyvjegyzékei közül a ferences könyvtárak fennmaradt könyvlistáit adja közre.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Németh S. Katalin írása a Köleséri Sámuel-levelezéskötetről

2012. október 30. § 0 hozzászólás

Könyvismertetés

Jakó Zsigmond, Köleséri Sámuel tudományos levelezése: 1709–1732, szerk. Font Zsuzsa, a latin szöveget gondozta, a regesztákat írta Magyar László András, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012 (Kölesériána, 1).

Köleséri Sámuel (1663–1732) levelezéskötetének rövid ismertetése előtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület új sorozatot indított a 18. századi erdélyi polihisztor életművének közreadására. Az első kötet a tudományos levelezést tartalmazza, de tervezik a könyvtárjegyzék kritikai igényű újrakiadását, a valláskritikai és természetfilozófiai művek, valamint az életrajzi dokumentumok összegyűjtését, feldolgozását is.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Where Am I?

You are currently browsing the könyvismertetés category at ‧ r e c i t i ‧.

  • Tartalom a recitin

  • Értesítés új tartalomról:

  • Meta