Tóth Kálmán írása

július 25th, 2018 § 0 comments

recenzió

Biró Annamária és Egyed Emese, szerk. Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Jelen kötet a Kolozsvárt 2017. május 18−20-án A magyarországi és erdélyi tudományosság alakzatai a 18−19. század fordulóján. Aranka György-évfordulós tanácskozás címmel megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások újragondolt, szerkesztett változatait tartalmazza, kiegészülve néhány ott el nem hangzott, de a tanácskozás szervezőinek felhívására született tanulmánnyal (7).

A 18. század második felének kiemelkedő erdélyi polihisztora és tudományszervezője, Aranka György (1737−1817) születésének 280. és halálának 200. évfordulója kitűnő alkalmat jelentett a szervező intézményeknek (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Michael Benedikt Közép- és Kelet-európai Felvilágosodáskutató Társaság, Babeş−Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézet) a munkásságával kapcsolatos újabb kutatási eredmények reprezentatív bemutatására, valamint életműve tág értelemben vett kontextusainak felvonultatására is, megteremtve ezzel a lehetőséget a magyarországi és erdélyi felvilágosodás kutatóinak termékeny szakmai eszmecseréjére, amelybe a jelen kötet megjelenésével még szélesebb szakmai közönség is bekapcsolódhat.

A kötet nyolc tanulmányból álló első része a Kutatások Aranka György munkásságáról címet viseli. Kiss Endre nyitótanulmánya a Jancsó Elemér nyomán köztes felvilágosodásnak („inter-aufklérung”) nevezett értelmezési keretben mutatja be Aranka Kant-, Herder- és Jenisch-recepcióját, illetve annak lokális meghatározottságát (11−19). Laczházi Gyula Aranka György egészen a közelmúltig kéziratban maradt antropológiai értekezését veszi részletes kontextuális vizsgálat alá, hangsúlyozva a felvilágosult szerzők elkötelezettségét az antropológia morális haszna mellett (21−35). Hegedüs Béla az Aranka írásaiban megnyilvánuló nyelvszemléletet vizsgálja. Álláspontja szerint a 18. századi nyelvelmélet az ismeretelmélet rendszerének képezi részét, és az Aranka által is képviselt ismeretelméleti szemlélet szerint a tudás valódi megszerzése és közölhetősége az anyanyelvhez kötött (37−45). Kerti József terjedelmes írása Aranka verseskötetének kiadástörténetét mutatja be, levelezése alapján rekonstruálva a kéziratos nyilvánosságon belül kritikára, előbírálatra elküldött gyűjtemény visszhangját, a nyomtatott kiadás hátterében rejlő hazafias motivációt, továbbá a kötet kinyomtatásának adminisztratív és anyagi vonatkozásait, végül kísérletet tesz az eladott példányok mennyiségének és a munka elterjedtségének feltérképezésére is (47−71).

Aranka György kiterjedt levelezése képezi a következő tanulmány forrásbázisát is. A kötet egyik szerkesztője s egyben az Aranka-levelezés leendő sajtó alá rendezője, Biró Annamária az Aranka intézményszervező tevékenysége kapcsán felmerülő kérdések összefoglalására tesz kísérletet, rámutatva az intézmények működésére is hatással lévő személyes konfliktusokra (73−88). Aranka tudós levelezése kitöltötte a tervezett, de soha meg nem valósuló tudományos folyóirat által hátrahagyott űrt, és létrehozva egy virtuális társaságot, formálta a közvéleményt, befolyásolva a 18−19. század fordulója tudósainak viszonyulását Erdélyhez (88). A kötet másik szerkesztője, Egyed Emese tanulmánya az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság kiadásra szánt kéziratait veszi részletes vizsgálat alá, érintve a társaság törekvéseinek eszmei hátterét, a szövegek szerzőségi kérdéseit, valamint a tervezett folyóirat (journál) felépítését is (89−108). Egyed Emese megállapítása szerint „a lapterv- és szövegváltozások folyamatát követve gyűjtés, értelmezés, személyközi kapcsolattörténet és szövegtermelés, öncenzúrázás-cenzúrázás történetét látjuk” (93).

Bodnár-Király Tibor az összehasonlítás gyakorlatát teszi elemzése tárgyává az 1790-es évek politikai irodalmában, ismertetve annak filozófiai hátterét és kapcsolódását a politikai és tudományos gondolkodás 18. századi változásaihoz (109−131). Vizsgálatában kimutatja, hogy az Aranka György műveiben is előforduló angol−magyar párhuzam „a törvényelemzés hagyományos stratégiáján túl már kormányzati berendezkedés melletti érvelésben is megjelent” (131). Az első rész zárótanulmánya, Csörsz Rumen István munkája az Aranka nevéhez köthető, az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött közköltészeti gyűjteményekkel foglalkozik (133−154). Az Aranka Györgynek tulajdonított kéziratos kötetek címlapján Jankovich Miklós kézírása olvasható (az ő hagyatékából kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába), sőt a gyűjtemény egyetlen betűje sem Aranka kézírása. A tanulmány bemutatja és kontextualizálja a 3+1 kötet kéziratos gyűjtemény által tartalmazott repertoárt, megállapítva, hogy „a négy rejtélyes kézirat egyaránt utal a naprakész irodalmi-politikai recepcióra és a gyűjtő-értékmentő szándékra” (144). Valóban Aranka kézírását őrzi viszont két beköttetett aprónyomtatvány-sorozat tartalomjegyzéke, a ponyvakolligátumok tanúsítják Aranka értékmentő, forrás- és szöveggyűjtő munkáját.

A kötet második része A tudományosság alakzatai (18−19. század) címet viseli, és négy kisebb egységre oszlik. Ezek közül az első, a Tudás, pozíció, identitás(teremtés) hat írást tartalmaz. Kontler László a 18. század második felében a magyarság nyelvi és etnikai rokonságával kapcsolatos viták eszmetörténeti hátterét teszi vizsgálata tárgyává, bemutatva, hogy „a vadság és barbárság megismerésének felvilágosult módozatai […] milyen messzire ható érvénnyel járultak hozzá az ezt a vitát is meghatározó ideológiai álláspontokhoz, fogalmi apparátushoz és az önorientalizáció ezekkel összefüggő gyakorlataihoz” (159−177, itt: 177). Török Borbála Zsuzsanna a 18−19. század fordulóján keletkezett statisztikai irodalom Erdéllyel kapcsolatos empirikus információinak forrásait vizsgálja meg, társadalmi és a földrajzi térben elhelyezve a munkák szerzőit, feltárva kommunikációs kapcsolataik mozgásvektorait, felvázolva a hivatkozott szerzők és a hivatkozások által összeállítható tudástérképet (179−191). Rab Irén írása a korán elhunyt nagyszebeni születésű materialista filozófus, Michael Hißmann (1752−1784) életével kapcsolatos, göttingeni levéltárakban talált kéziratos forrásokat mutatja be (193−204). Hermann Gusztáv Mihály tanulmánya a jeles erdélyi polihisztor, Benkő József (1740−1814) műveiben a székelyek eredetéről kifejtett nézeteket veszi számba idézetekkel bőségesen alátámasztva, nem hallgatva el a Benkő forráshasználatával kapcsolatban felmerülő etikai problémákat sem (205−212). Vulkán Vera Tünde Mártonfi József 1799-es erdélyi püspöki kinevezésének egyházpolitikai hátterét, valamint gazdaság- és társadalomtörténeti dimenzióit mutatja be elmélyült mikrotörténeti vizsgálat keretében (213−233). Sófalvi Emese tanulmánya az Aranka György által alapított Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság védnökeként már a kötet több korábbi írásában is tárgyalt erdélyi kormányzó, Bánffy György (1746−1822) művészetpártoló tevékenységének egy eddig kevéssé ismert szeletét ismerteti (235−251). Az 1819-ben alapított kolozsvári Muzsikai Egyesület alapítói számára Bánffy támogatása a fennmaradás biztosítékát jelentette, lehetővé téve számukra a nemzet pallérozásának eszközeként értelmezett zeneművészet oktatásának megszervezését (236−237). A kottapéldákkal is illusztrált szöveg fontos részét képezi a gubernátor tiszteletére előadott alkalmi zeneművek kultusztörténeti keretben történő értelmezése.

Az intézményesülés fokozatai című következő alegység Ajkay Alinka írásával indul. A tübingai pályázat két Kis-Hont vármegyei résztvevője, Holko Mátyás és Fejes János által 1808-ban alapított irodalmi-tudományos társaság tagjainak latin, magyar, német és szlovák nyelvű munkáit adta ki. A szerző Holko latin nyelvű írásai alapján rekonstruálja a feltehetően pályaművében is szereplő, a nyelvkérdéssel kapcsolatos gondolatait, melyek a hungarus-tudat kései megnyilvánulásának tekinthetők (255−262). Csata Adél az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság meghívott tagjának, Ioan Molnár-Piuariu (müllersheimi Molnár János) szebeni orvosnak a román történetírás által kevéssé tárgyalt társaságalapító törekvéseit mutatja be (263−278). Aranka György feltehetően a szabadkőművességen keresztül került kapcsolatba Molnárral, akit román nyelvű magyar nyelvtan megírására kért fel, ő azonban a román nép számbeli fölényére hivatkozva inkább a román nyelv helyes elsajátítását várta el a régióban lakó többi néptől, és ehhez 1788-as német−román nyelvű nyelvtanával meg is adta a kulcsot (266−267). Az általa tervezett román filozófiai társaság gondolatát Aranka magyar társasága inspirálhatta, amely politikai okokból nem valósulhatott ugyan meg, de Molnárnak az Erdélyi Iskola tágabb szellemi közösségébe illeszkedő törekvései fontos szerepet játszottak a románság műveltségi színvonalának emelésében és kialakuló nemzeti identitásának megerősítésében (278). Kollár Zsuzsanna tanulmánya a Magyar Tudós Társaság (az MTA jogelődje) hivatal- és intézménytörténeti előzményeinek, valamint működési struktúrája mintáinak feltárására tesz kísérletet (279−297). Kollár meggyőzően érvel amellett, hogy a Tudományos Gyűjtemény mögé a kiadó Trattner János Tamás és a szerkesztőgárda hatásköri konfliktusának rendezésekor, 1818-ban alapított Tudományos Gyűjtemény Intézete mind alapszabályzatára, mind személyi összetételére nézve az Akadémia közvetlen előzményének, főpróbájának tekinthető. Fekete Norbert vizsgálatának középpontjában a 19. század első évtizedeiben a recenzió státuszával kapcsolatos, a kritikai beszédpozíció megszerzésének problémája körül kibontakozott vita egyik legfontosabb dokumentuma, a Füredi Vida álnéven a Tudományos Gyűjtemény 1817-es évfolyamában publikált A’ Recensiókról című tanulmány áll (299−320). Ez utóbbi munka a kritika gyakorlására kizárólag „egy több jeles tagokból álló” tudós társaságot tart alkalmasnak, mely minden személyeskedéstől mentes közös ítéleteket hoz a döntésben részt vevők nevének feltüntetésével. A következő évtizedekben a megalakult Akadémia bírálati gyakorlatának és a szerzői névhasználatnak a mérlege viszont, különösen a komoly szellemi és anyagi elismerést jelentő jutalmak odaítélésével kapcsolatban, nem a Füredi Vida által megfogalmazott elvek szerint alakult. Egyed Ákos tanulmánya az 1867-ben megalakult Magyar Történelmi Társulat erdélyi vonatkozásait mutatja be a gr. Mikó Imre által elnökölt Kolozsvári Bizottság tevékenységén keresztül, amelynek legfőbb eredménye a Székely oklevéltár elindítása volt (321−330).

A második rész harmadik alegysége három szöveget tartalmaz, címe: Nyelvek világa (poétikum, politikum). Pintér Márta Zsuzsanna a nagyenyedi és kolozsvári diáktársaságok drámafordításait művelődés- és színháztörténeti szempontból vizsgálja (333−352). Kutatásai bizonyítják, hogy ezen társaságok fontos szerepet játszottak „a magyar nyelvű színházi élet fellendítésében, a hivatásos színtársulat létrejöttében”, fordításaikkal gazdagítva a hivatásos színjátszók repertoárját (352). Boér Máté összehasonlító fordítástörténeti tanulmánya Cicero Somnium Scipionis címen ismert szövegének két magyar fordítását, Kovásznai Sándor marosvásárhelyi professzor 1782-es, és Kazinczy 1818 körül elkészült munkáit veti össze az eredeti latin szöveggel (353−366). Részletes kontextuális vizsgálatban rekonstruálja a két átültetés hátterében kirajzolódó eltérő felfogásból eredő különbségeket és az ezek ellenére megfigyelhető funkcionális hasonlóságokat. Simon-Szabó Ágnes Schiller két fontos esztétikai szövegének korai magyar fordítása kapcsán vizsgálja keletkezésük kontextusait és rekonstruálja fordítói eljárásaikat (367−383). A két, erdélyi gyökerekkel rendelkező fordító, Benke József és Bölöni Farkas Sándor munkái szorosan kapcsolódnak Schiller drámáinak erdélyi színpadi recepciójához és esztétikai koncepciójának a korabeli drámaelméleti és irodalomkritikai gondolkodásra gyakorolt hatásához.

A kötet utolsó tematikus alegysége (Kutatási technológiák) kutatás-módszertani tanulságokkal szolgáló szövegeket tartalmaz. Molnár Ildikó írása a felvilágosodás jeles kutatója, Jancsó Elemér kolozsvári professzor kiterjedt szövegfeltáró és -kiadó tevékenységének, és ez alapján végzett értelmező munkásságának hátterét mutatja be (387−398). Jancsó számára az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság és Aranka György tevékenysége kiemelt jelentőséggel bírt: művelődés-, intézmény-, és társadalomtörténeti nézőpontokat egyaránt érvényesítő kutatásai a szerző szerint ma is aktuálisak, hiszen módszertani szempontból olyan kortárs kutatásokat előlegeztek meg, mint Szilágyi Márton mikrotörténeti nézőpontú Csokonai-biográfiája (393).

Orbán László tanulmánya a 18−19. század fordulójának levelezéshálózataival foglalkozik (399−414). Ráday Gedeon (1713−1792) és Kazinczy Ferenc (1759−1831) egymással 1785−1792 között összekapcsolódó központi helyzetű levelezései alapján, számos táblázattal és diagrammal szemléltetve, néhány más jelentősebb korabeli levelezés adataival összevetve mutatja be a fennmaradt és feltételezett levelek alapján rekonstruálható kapcsolati háló szerkezetét. A levelezésben alkalmazott kommunikációs stratégiák jelentőségét mutatja, hogy Kazinczy levelezésén keresztül miként alakította ki a Rádayval való bizalmas kapcsolat utólagos felépítésével a már a gróf leszármazottaival való kapcsolatában is sikeresen érvényesített, máig ható érvényű “Ráday-brand”-et (412−414). A kötet utolsó írása, Tóth Barna tanulmánya a debreceni Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport elektronikus szövegkiadó tevékenységébe nyújt bepillantást, különös tekintettel a magyar írói levelezések elektronikus feldolgozásának elméleti és gyakorlati kérdéseire (415−427). A tanulmányhoz bőséges, bár nem a legjobb minőségű képanyag tartozik, ennek célja nyilvánvalóan az olvasó érdeklődésének felkeltése az online elérhető szövegkiadások használatbavételére (420−427).

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület által kiadott konferenciakötet reprezentatív képet ad az Aranka György életművével és társaságszervező tevékenységével kapcsolatos legújabb kutatási irányokról és eredményekről, továbbá Aranka munkásságának tágabb interdiszciplináris kontextusairól, felvázolva a 18−19. század magyarországi és erdélyi tudományosságának európai horizontú kapcsolati rendszerét. Hiányérzet csak egyetlen vonatkozásban léphet fel az olvasónál: Aranka szabadkőműves kapcsolataira több tanulmányban is történik utalás, azonban kifejezetten ezzel foglalkozó, az ezzel kapcsolatos kutatásokat ismertető tanulmány nem szerepel a könyvben. Mindez talán magyarázható a 2017 októberében Budapesten Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa címmel megrendezett nemzetközi konferencia időbeli közelségével, ahol jelen kötet szerkesztői is előadtak a témával kapcsolatban. A kötetben olvasható tanulmányok számos tudományterületet érintenek, szerzőik a korszak avatott kutatói, munkájuk eredménye jelentős mértékben bővítheti a vizsgált korszakkal kapcsolatos ismereteinket, és árnyalhatja róla alkotott nézeteinket.

Review

The collection of studies contains the rethought, edited versions of the papers delivered at the 2017 May conference held in Kolozsvár (Cluj-Napoca, Romania) on the occasion of the 280th anniversary of the birth and the 200th anniversary of the death of the significant Transylvanian scholar and society-organizer, György Aranka. The volume consists of two larger thematic parts. The first part focuses on the research on Aranka’s oeuvre, while the second part shows the broader interdisciplinary context of Aranka’s activities through research on the scholarly activies, which reflected a European horizon, in the 18th– and 19th-century Hungary and Transylvania.

Zusammenfassung

Der Studienband enthält die neugedachte, bereinigte Fassung der Vorträge einer Klausenburger Tagung (Cluj-Napoca, Rumänien) im Mai 2017, anlässlich des 280. Geburts- und 200. Todestages des bedeutenden siebenbürgischen Gelehrten und Sozietätenorganisators György Aranka. Der Sammelband besteht aus zwei größeren thematischen Teilen. Der erste Teil behandelt die neueren Forschungen Arankas Lebenswerk, während sich der zweite Teil mit den breiteren interdisziplinären Kontexten von Arankas Tätigkeit befasst, im Rahmen der Forschungen über die Gelehrsamkeit in Ungarn und Siebenbürgen im 18. und im 19. Jahrhundert, die ein europäisches Horizont widerspiegelt.

Tagged , , , ,

Vélemény, hozzászólás?