Író a száműzetésben: Mikes Kelemen

november 8th, 2012 § 0 comments

autoreferátum

Író a száműzetésben: Mikes Kelemen, szerk. Tüskés Gábor, munkatársak Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Lengyel Réka, Budapest, Universitas Könyvkiadó, 2012 (Historia Litteraria, 28).

Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából az MTA Irodalomtudományi Intézete Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der  europäischen Aufklärung címmel nemzetközi tudományos tanácskozást és Humboldt-kollégiumot rendezett 2011. október 12–15. között az MTA Székházában és az Illyés Gyula Archívumban. A tanácskozáson negyven előadás hangzott el francia, angol, német, olasz, török és magyar szakemberektől. A konferencia megrendezését indokolta, hogy a száműzetés, a külső és belső emigráció léthelyzete a 20. századi ember  egyik alapvető tapasztalata, amely világszerte gazdag és változatos művészeti alkotásokat indukált. A tanácskozás fő célja volt, hogy hozzájáruljon Mikes életművének jobb megismeréséhez és elősegítse a Mikes-kutatás eredményeinek nemzetközi összefüggésbe helyezését.

A kötet 28 tanulmányt tartalmaz a konferencia anyagából, s közli a tanácskozáshoz kapcsolódó kiállítás katalógusát. A történeti tanulmányok többek között feltárják Mikes és a konstantinápolyi francia diplomaták ismeretlen kapcsolatait, képet adnak Mikes elkobzott birtokairól, új oszmán forrásokat értékelnek az író utolsó éveiről, és kísérletet tesznek egy, a Leveleskönyvben név nélkül említett személy azonosítására.

A műfaj- és tárgytörténeti tanulmányok új összefüggéseket rajzolnak meg a francia levélirodalommal és a levélregény műfajával, összevetik a Mulatságos napok szövegét a francia eredetivel és az angol átdolgozással, s kísérletet tesznek a Törökországi levelekben található históriák forrásainak meghatározására.

A nyelvészeti dolgozatok részletesen elemzik Az ifjak kalauza második, 1751-es kéziratán végzett javításokat, a Leveleskönyv török szóállományát, és bemutatják a készülő Mikes-szótárt.

A stílus-, retorika- és poétikatörténeti vizsgálatok a fő mű dialogikus szerkezetét és az irónia mikesi alakzatait elemzik, számba veszik a közmondásokat és a szólásokat, megkezdik Mikes retorikai alapműveltségének feltárását, s folytatják a szerzői önreprezentáció nyelvi, poétikai eszközeinek feltérképezését.

A hatás- és befogadástörténeti tanulmányok többek között bemutatják Mikes ikonográfiáját, a Leveleskönyv közköltészeti, irodalmi kisugárzását, korai kiadástörténetének és irodalomtörténeti értékelésének alakulását, kultuszgeneráló hatását. Külön dolgozatok tárgyalják a Törökországi levelek angol és török fordításait, s szemléltetik a régi magyar irodalom idegen nyelvre fordításának elméleti és gyakorlati problémáit.

Török Zsuzsa recenziója a kötetről

No tags for this post.

Vélemény, hozzászólás?