recenzió

Világi énekek és versek, B. P. 1800. Sajtó alá rendezte, az előszót és  a jegyzeteket írta Küllős Imola, ReTextum 7, Budapest: reciti, 2018.

Küllős Imolát vagy bármelyik művét értékelni igazán hálátlan feladat, hiszen munkásságát számtalan alkalommal méltatták már teljes joggal, s így a kései recenzens számára kevés újszerű kimondásának lehetősége jut.

Küllős Imola életművének perspektívája kellően széles ahhoz, hogy több társtudomány, így mindenekelőtt az irodalomtörténet és a zenetudomány számára is felkínáljon további gondolkodási lehetőségeket. Haszonnal forgathatják munkáit a történettudomány különböző ágának művelői, a történeti antropológusok,  a mentalitás- és társadalomtörténészek is.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Csörsz Rumen István, A kesergő nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800), Budapest, Universitas, 2016 (Irodalomtudomány és Kritika. Tanulmányok).

A magyar közköltészet kutatása az utóbbi két évtizedben egyszemélyes, majd kétszemélyes projektből jelentős, több tucat embert – kit tartósabban, kit csak alkalmi jelleggel – foglalkoztató vállalkozássá nőtt, ami termékenyítően hat az irodalomtörténet mellett a néprajz, a zenetudomány és a művelődéstörténet területeire is. A kutatók e csoportja a közköltészetnek az irodalomtörténet folyamatában betöltött szerepén túl feltárja a 17–19. század művelődésének bonyolult társadalmi hálóját is. Az irodalom létmódjainak bemutatásával a társadalom szélesebb rétegeinek művelődésére, elsősorban a vidéki középréteg sajátos kulturális viszonyaira világítanak rá.
» Tovább a teljes szövegre «