recenzió

Szénási Zoltán. Textológia és interpretáció: Filológiai és szövegkritikai vizsgálódások Babits Mihály 1916 és 1920 között keletkezett versei kapcsán. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 2022.

A Babits-versek kritikai kiadásainak munkálatai az utóbbi néhány évben új lendületet kaptak. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében zajló filológiai-textológiai műhelymunka már számos eredményt tudhat magáénak, a sajtó alá rendezést érintő, a Babits-életmű rétegeit feltáró vizsgálatok pedig jelenleg is folynak. Szénási Zoltán tanulmánykötete ennek a kutatásnak a figyelemreméltó eredményeit közli, elsősorban Babits 1916 és 1920 között keletkezett verseinek vizsgálatán keresztül, ám módszerei és meglátásai a teljes Babits-filológia művelői, sőt más költői vagy írói életművekkel foglalkozó filológusok és textológusok számára is hasznosak lehetnek.
» Tovább a teljes szövegre «

könyvismertetés

Kelevéz Ágnes. Esti kérdések: Irodalomtörténeti nyomozás Babits költészetében. MIT füzetek IX. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2021.

A MIT-füzetek első kötete, Földes Györgyi monográfiája 2012-ben jelent meg, azóta a sorozat 2014 kivételével minden évben új kötettel bővült, de Kelevéz Ágnes kötete csak a harmadik a sorban, amely kifejezetten egy szerzőt állít középpontba. Az életművek egy-egy szakaszára koncentráló kötetek, Reichert Gábor Déry- és Tóth Csilla Márai-monográfiája (2018 és 2019) után Kelevéz Ágnes Babits Mihályról szóló újabb írásainak gyűjteménye egy abszolút központi szerző életművéhez engedi közelebb az olvasót.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Hász-Fehér Katalin. „…hogy Kegyed észre nem vette, csodálom…”: Arany János és a filológiai perspektíva. Budapest, Kortárs, 2019.

Ez a recenzió a 2020 májusára tervezett, de a járvány miatt elmaradt könyvbemutatón hangzott volna el.

A szerző tudományos pályafutásának és a kötet létrejöttének kapcsolata egyszerre éntörténet és műtörténet, hiszen a A kulturális tájékozódás természetrajza és a Plevna nemzetiségi kontextusa című utolsó rész szorosan kötődik a vajdasági származáshoz, az Újvidéki Egyetemen végzett tanulmányokhoz és tanításhoz, az Arany János életművével foglalkozó elemzések szorosan összefüggnek a szegedi egyetemi oktatással és a kritikai kiadás munkájában való részvétellel.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

А. С. Пушкин, Лицейские стихотворения, 1813–1817, Том 1. Санкт-Петербург, «Наука», 1999.  (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

Puskin korai, ún. líceumi versei – vagyis az életének első és egyetlen tanintézményében, a carszkoje szelói líceumban eltöltött hat éve alatt (1811–1817) írt szövegei – a költő életművében különleges szerepet töltenek be. Életrajzi, poétikai, társadalomtörténeti és még sok egyéb szempontból is zárt korpuszt alkotnak, amely korpusznak az időbeli határait az 1813-as év eleje (a legkorábbi, fennmaradt Puskin-szöveg időpontja) és 1817. június 7-e (a líceumi záróvizsga napja) jelölik ki. A záróvizsgát követően két nappal Puskin elhagyja Carszkoje Szelót, Szentpétervárra utazik, ahol egy teljesen más típusú életmód kezdődik számára, amely – erről a kéziratai egyértelműen tanúskodnak – egy, a líceumitól merőben eltérő alkotáslélektani állapottal párosult.
» Tovább a teljes szövegre «