2024. december 30. §
könyvismertetés
Molnár Eszter Edina, Parádi Andrea, Radvánszky Anikó, szerk. A varázsló kertje: Tanulmányok Csáth Gézáról. Pim Studiolo 13. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2023.
Csáth Géza kanonizációja egy izgalmas, több mint fél évszázadot felölelő, számtalan filológiai és intermediális mozzanatot tartalmazó időszakot követően időlegesen nyugvópontra jutott. Neve immár egy lapon emlegethető prominens kortársaiéval, akiknél sokkal kevesebb idő adatott meg neki egy, a náluk jóval vékonyabb életmű megszövegezéséhez. Kár lenne tagadni, hogy a boom sikeréhez a szerző híres-hírhedt szokásai, életvezetésének jól ismert szólamai is hozzájárultak, de Csáth esetében valószínűleg ezek (és a minderről részletesen beszámoló, mára közzétett, széles körben elérhető dokumentum-együttesek) kompenzálták az egyenetlen és fragmentált életműből fakadó gyengeségeket. A szerző halálának századik évfordulójának apropójából rendezett 2020-as tanácskozás résztvevői, azaz a kötet szerzői nem is haboztak belelapozni Csáth életrajzi dokumentumaiba, sőt, illusztratív jelleggel, de szorosan támaszkodtak is ezekre.
» Tovább a teljes szövegre «
2023. február 13. §
könyvismertetés
Beliczai Bea, vál. Tabán: Fényképek, történetek. Budapest: Bellibro, 2022.
Jan Assmann nevezetes megjegyzése szerint a közelmúltat felölelő „élénk” kommunikatív emlékezet hatótávolsága 80–100 évre terjed ki. Ha ez igaz, akkor éppen a határán vagyunk annak, hogy az 1930-as években lebontott misztikus budapesti városrész, a „régi Tabán” emlékezete lassacskán és végérvényesen a szimbolikus rögzítés állapotába, azaz a kulturális emlékezet stádiumába merevedjen.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. november 6. §
recenzió
Rab Gusztáv. Utazás az ismeretlenbe. Kiad., utószó Tüskés Anna. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019.
A magyar irodalomtörténet mostanáig Rab Gusztáv (1901–1963) munkásságának első szakaszára, a második világháború végéig tartó időszakra látott rá valamelyest. Regényíróként 1922-től kezdve teljesedett ki, a Nyugatnak is visszatérő szerzője volt, akiről Schöpflin Aladár és Kardos László jelentetett meg ugyanott egy-egy műkritikát. Nem nagyon hízelgőeket.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. szeptember 29. §
recenzió
Tóth Csilla. Küzdelem a polgári identitásért: Identitás és narratív technika Márai Sándor pályáján, 1930–1935. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2019.
Tóth Csilla tanulmánykötetének célkitűzése Márai Sándor 1930 és 1935 közötti pályaszakaszának újraértelmezése, pontosabban az Idegen emberek (1930), az Egy polgár vallomásai első kötete (1934), a Bolhapiac (1935) és a Válás Budán (1935) című regények új szempontú vizsgálata az identitás szociálpszichológiai értelmezéséből kiindulva.
» Tovább a teljes szövegre «
2020. február 5. §
recenzió
- Feldolgozta és közreadja Széchenyi Ágnes. Schöpflin Aladár a Vasárnapi Újságban 1898–1921. Budapest: Argumentum, 2018.
- Szajbély Mihály. Csáth Géza élete és munkái: Régimódi monográfia. Budapest: Magvető, 2019.
- Arany Zsuzsanna. Kosztolányi Dezső élete. Budapest: Osiris, 2017.
Az elmúlt három év mindegyikében megjelent egy-egy olyan terjedelmes munka, amely ún. „nyugatos” szerzők életével és életművével foglalkozik behatóan. A magyar irodalmi modernség egyik legfontosabb periodikájának (az ebből képzett címkének) idézőjeles használata nem véletlen, ugyanis a három kiadvány többek között arra is rávilágít, mennyire hatékonyan forgolódott Csáth, Kosztolányi és Schöpflin abban a sűrű szövésű, mai szemmel átláthatatlan sajtóhálózatban, amelynek csak egyik (igaz, nagyon fontos) eleme volt a Nyugat.
» Tovább a teljes szövegre «