2015. július 11. § 0 hozzászólás
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya 2011-ben Hagyományfrissítés néven konferenciasorozatot indított, melynek értekezletein az előadók az előzetes tervek szerint jelenkori önértelmezésünk alapszövegeit tárgyalják, valamint olyan textusokat, amelyek a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 3. § 0 hozzászólás
Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig, Budapest, Kalligram, 2014.
Ács Pál Átszitált idő c. könyvének alcíme (Tinóditól Tandoriig) meglehetősen merész húzással teremt folytonosságot alteritás és modernitás között, de azt hiszem, a kötetnek hála nem csupán a vizsgálat tárgyát képező irodalomban jelenik meg ez a folytonosság, hanem a vizsgálat módszerében is, amelyet a széleskörű tájékozódás és a mikrofilológiai eredmények hasznos kombinációja jellemez.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. június 12. § 2 hozzászólás
Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, munkatárs Buzási Enikő, olvasószerk. Székely Júlia, Budapest, reciti, 2015.
2015. május 27. § 0 hozzászólás
Wéber Antal, Magyarország 1514-ben és 1848-ban: Történelmi regény vagy regényes történelem, Budapest, Argumentum Kiadó, 2011 (Irodalomtörténeti Füzetek, 169)
Wéber Antal utolsó – még életében megjelent – munkájának címe két évszámot emel ki Magyarország históriájából: 1514-et és 1848-at, melyekhez a csatlakozó alcím a jelölt történelmi eseményeken túlmutató konnotációkat kapcsol, felidézve az olvasóban két 19. századi magyar író, Eötvös József és Jókai Mór alakját.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. május 19. § 1 hozzászólás
„Inkább figyeld talán az irodalmat”: Írások Veres András 70. születésnapjára, szerk. Jeney Éva, Kálmán C. György, reciti, Budapest, 2015.
Na, most ezt mégis hogy képzelitek, édes bogaraim? Mégis, mi ez? Ugye, ezt ti sem gondoltátok komolyan ? Hát, ez egy vicc. Egy vicc. Egyszerűen el-ké-pesz-tő.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. május 13. § 0 hozzászólás
Lajos Hopp, Un épistolier et traducteur littéraire à l’orée des Lumières: Kelemen Mikes. Recueil d’essais, sous la direction de Gábor Tüskés, publié par Imre Vörös et Anna Tüskés, revu et préparé par Béatrice Dumiche et Krisztina Kaló, Szeged, JATE Press, 2014 (Felvilágosodás – Lumières – Enlightenment – Aufklärung. Tome 3).
This collection of essays fulfils two major functions. On the one hand, it is a kind of commemorative offering to Lajos Hopp (1927–1996), according to Olga Penke and Géza Szász, editors of the series „Felvilágosodás – Lumières – Enlightenment – Aufklärung”, the „figure emblématique des recherches dix-huitiémistes en Hongrie et spécialiste incontourable de Kelemen Mikes” (p. 7).
» Tovább a teljes szövegre «
2015. május 12. § 0 hozzászólás
A Deák–Szentes kézirat – The Deák-Szentes Manuscript, s. a. r. Kővári Réka, Budapest, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013 (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria. Magyar Ferences Források, 6).
A népénekek magyarországi történetét áttekintő 1972-es cikkében Dobszay László a 18. század legkiválóbb katolikus gyűjteményének nevezte a csíki Deák–Szentes kéziratot. Kiadására egészen tavalyig kellett várni, az újkori dallamkutatás e felbecsülhetetlen értékű dokumentuma a Magyar Ferences Források sorozat 6. köteteként jelent meg Kővári Réka sajtó alá rendezésében. A bilingvis – angol és magyar nyelvű – kötet a forráskiadás mellett egy részletes könyvészeti, kutatástörténeti bevezető tanulmányt is tartalmaz.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. május 5. § 0 hozzászólás
Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal: Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, szerk. Dávidházi Péter, Komáromy Zsolt, reciti, Budapest, 2015.
Ruttkay Kálmán (1922–2010), a modern magyar anglisztika alapítóinak utolsóként eltávozott képviselője 1947-ben kezdett publikálni, majd 1963-tól 1995-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1996-tól 2008-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagy hatású oktatójaként tanítványok számos nemzedékét inspirálta. E kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy az ő angol és magyar nyelvű írásait újraolvasva megvizsgálják, mit üzen ez a csöndben létrehozott, sokáig csak folyóiratokban szétszórva lappangott, 2002 óta nagyrészt összegyűjtött életmű a mai anglisztikának és a hazai irodalomtudomány egészének.
2015. március 4. § 0 hozzászólás
Petelei István, Egy asszonyért (Regény), sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 3).
Kevesen tudják, hogy a főként novellistaként és hírlapíróként ismert Petelei Istvánnak van egy kisregénye is. A Forgách Zsuzsánna történetét feldolgozó, 17. században játszódó regény a szerző életében nem jelent meg kötetben. 1887-ben a Kolozsvár című napilap közölte folytatásokban, 1924-ben posztumusz tették közzé népszerű kiadásban. Jelen kiadás az Egy asszonyért című történelmi regény bevezetővel és apparátussal ellátott tudományos igényű forrásközlése.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. február 17. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.
A Doromb sorozat egyrészt katalizátora, másrészt hű tükre szeretne lenni a szakmai diskurzusnak, amely a magyar közköltészetet érinti, bármilyen irányból közelítsenek hozzá a kutatók. Így kerülhet egymás mellé forrásközlés és programtanulmány, tárgytörténeti és műfaji áttekintés, illetve a néprajz, történet- és zenetudomány ide vágó eredményeinek bemutatása. A szerkesztő legfőbb szándéka, hogy a közös megjelenés lehetőségével még ott is párbeszédet kezdeményezzen, ahol eredetileg erre nem volt esély, s a sokfelől érkező tudáselemeket engedje egy közös, de – a kutatott tárgyhoz méltó módon – heterogén, szerves, önszabályozó, akár önellentmondásoktól sem mentes kutatói iránnyá formálódni.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. február 9. § 0 hozzászólás
Apafi Mihály fejedelem temetése, s. a. r. Csorba Dávid, Mikó Gyula, Budapest, reciti, 2014 (ReTextum, 2).
Az Apafi Mihály halálát követő uralmi válságból visszatekintve akár pozitívvá is formálódhatott volna az utolsó erdélyi fejedelem megítélése, de úgy tűnik, Erdély meghatározó fejedelmi személyiségei mellett Apafi alakja eltörpül. Ennek a ma már egyöntetű arculatnak a másik oldalát, egykorú sokszínűségét jeleníti meg az itt közzétett szövegegyüttes, mely a fejedelem temetéséhez kapcsolódva a kialakult, kialakítandónak vélt egykorú értelmezéseket, erdélyi protestáns tudósok, tanárok és lelkészek különböző műfajú kéziratait, kiadványait tárja a nyilvánosság elé.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. február 5. § 0 hozzászólás
2015. január 15. § 0 hozzászólás
Megjelent a Literatura 2014/4-es száma.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 31. § 0 hozzászólás
„Édes érzékenység”: Tanulmányok Ányos Pálról, szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Gondolat–Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Budapest–Veszprém, 2014.
Ha egy többszerzős tanulmánykötet sikerességét azzal mérjük, hogy elolvasása után a benne foglalt írások többsége a témájukról való további gondolkodásra késztet, illetve ha a kötet elolvasása a mindenkori (szak)olvasót újabb kutatási területek feltárására vagy a meglévő témáinak újra-, illetve másként gondolására serkenti, akkor ezt a könyvet – legalábbis az én szempontjaim szerint – mindenképpen sikeresnek kell tartanom.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 30. § 0 hozzászólás
Közköltészet 3. A társadalmi élet költészete: 3/A, Történelem és társadalom, sajtó alá rendezte Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas–Editioprinceps, 2013 (Régi Magyar Költők Tára. XVIII. század, 14).
Ha irodalom- vagy költészettörténész veszi a kezébe ezt az oly fontos kötetet, amely egyszerre szövegkiadás és adattár, két, egymással szorosan összefüggő kijelentést tehet. Felkiálthat: megint sokkal közelebb jutottunk A csittvári krónika verses anyagának filológiai hátteréhez (!), e régóta képzelt, de most már lehetséges tanulmányhoz. A másik kijelentése pedig: a Közköltészet 3. kötetének anyaga, az anyag jellege, sőt a kötet és a kutatás egész problematikája valami más (vagy nem ugyanaz), mint az eddig közköltészetként ismert közköltészet.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 29. § 0 hozzászólás
Christopher Bains, De l’esthétisme au modernisme (Théophile Gautier, Ezra Pound) [Az esztétizmusból a modernizmusba], Paris, Honoré Champion, 2012.
Christopher Bains a Honoré Champion kiadó gondozásában megjelent doktori disszertációjában az esztétizmus és a modernizmus közötti kapcsolatot vizsgálja. Kutatásának középpontjában Théophile Gautier Ezra Poundra gyakorolt hatása áll. A Texas Tech University oktatója a két író poétikájában fellelhető közös vonások kiemelésével igyekszik bemutatni az esztétizmusban megbúvó modernizmust.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 28. § 0 hozzászólás
Ferec ba’d eş-şidde. Freud nach Leid (Ein frühosmanisches Geschichtenbuch), 1–2, hrsg. von György Hazai, Andreas Tietze, Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2006 (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 5.1).
A Ferec ba’d eş-şidde – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött Keleti Kéziratgyűjtemény egyik legérdekesebb darabja – kritikai igényű kiadása 2006-ban jelent meg először. A szöveg mind tartalmát, mind pedig nyelvét tekintve egyedülálló.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 27. § 0 hozzászólás
Text within Text − Culture within Culture: Russian Literature (19th Century) in Contexts of Cultural Dynamics. Текст в тексте − Культура в культуре: Русская литература (19 век) в контекстах динамики культуры, eds. Katalin Kroó, Peeter Torop, Budapest−Tartu, L’Harmattan, 2014.
2014. december 27. § 0 hozzászólás
Catalogue of Turkish manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Barbara Kellner-Heinkele, Berlin, 2007 (Oriental Manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2); Macar Bilimler Akademisi Kütüphanesi’ndeki Türkçe el yazmaları kataloğu, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Ankara, 2007 (Türkiye Bilimler Akademisi Yayınları, 13).
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának keleti kéziratgyűjteménye a 19. századi magyar turkológusok gyűjtőmunkájának eredményeként jött létre, így érdekes példája a korabeli tudósok tudományos érdeklődésének. Legnagyobb hányadát Szilágyi Dánielnek köszönhetjük, aki az 1848–49-es szabadságharc után – Kossuth Lajos követőjeként – az Oszmán Birodalomban keresett menedéket és Isztambulban telepedett le.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 26. § 0 hozzászólás
P. Müller Péter, A magyar dráma az ezredfordulón, L’Harmattan Kiadó, 2014.
A neves dráma- és színháztörténész új portrésorozata a műnem alakulását, sokszínűségét kívánja bemutatni az ezredforduló környékén tizennégy reprezentatív szerzőn keresztül. A kötet előszava feltérképezi a kortárs dráma presztízsét, megjelenési lehetőségeit, utószava pedig a munka előzményeivel, a válogatás szempontjaival vet számot.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 26. § 0 hozzászólás
P. Müller Péter: A magyar dráma az ezredfordulón, L’Harmattan Kiadó, 2014.
P. Müller Péter kötete a magyar dráma ezredfordulós történetét írja meg, ám hangsúlyozottan drámatörténeti és nem színháztörténeti munkát tart kezében az olvasó.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 25. § 0 hozzászólás
Культ как феномен литературного процесса: автор, текст, читатель [A kultusz mint az irodalmi folyamat fenoménje: szerző, szöveg, olvasó], М. Ф. Надъярных, А. П. Уракова, Москва, ИМЛИ РАН, 2011.
2005-ben az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai székhelyű Világirodalmi Intézetében (IMLI RAN) megalakult egy, az irodalmi kultuszokat vizsgáló csoport. Tervezett kutatási idejük végére egy olyan tanulmánykötet létrehozását tűzték ki célul, amelyben az irodalmi kultuszt – a tárgyát a kultúra szövetéből kiemelő és ezáltal kitüntető szimbolikus gyakorlatot – empirikus vizsgálatok segítségével kívánják bemutatni.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 24. § 0 hozzászólás
Horatius arcai, szerkesztette Hajdu Péter, Budapest, reciti, 2014.
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, többszerzős monográfia Horatiusról. Nem abban az értelemben szerzői monográfia, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt elképzelték – tudniillik az életrajzra és az életmű egységére koncentráló folyamatos elbeszélés –, hanem olyan könyv, amely egy egységes szemléleti keretben az életmű pillanatnyilag fontosnak látszó összes aspektusával foglalkozik.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 24. § 0 hozzászólás
Sz. Simon Éva, A hódoltságon kívüli „hódoltság”: Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések).
Mindig örömteli dolog mind az oszmanisták, mind a kora újkori magyar történelemmel foglalkozó kutatók számára, amikor közlésre kerül a korszak egy újabb, eddig publikálatlan oszmán-török forrása. Sz. Simon Éva munkájának tárgya a szigetvári szandzsák kanizsai náhijéjének, vagyis járásának 1579-es részletes összeírása (defter-i mufassal), és annak összehasonlító elemzése az adott időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló más oszmán-török és magyar források segítségével.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 22. § 0 hozzászólás
Identitás és kultúra a török hódoltság korában, szerk. Ács Pál, Székely Júlia, Budapest, Balassi, 2012.
A 2008-as magyarországi Reneszánsz Év jegyében rendezte meg az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya szokásos „ReBaKucs” (Reneszánsz-barokk Kutatócsoport) konferenciáját 2008. szeptember 18–20-án Esztergomban. A helyszín szimbolikus, hiszen a város, miután Nagy Szulejmán szultán seregei 1543-ban elfoglalták és szandzsákközponttá tették, egészen az 1683-as végleges visszafoglalásáig az Oszmán Birodalom egyik legészakibb végvára volt.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 21. § 0 hozzászólás
Kurucz György, Keszthely grófja Festetics György, Budapest, Corvina, 2013.
Kurucz György könyve az első monográfia a magyar gazdaság- és művelődéstörténetben egyaránt maradandó nyomot hagyó gróf Festetics György (1755–1819) életpályájáról. A hiánypótló kötetben feldolgozott anyag a keszthelyi főúr sokszínű életútjának megfelelően rendkívül szerteágazó. A munkából minden eddiginél alaposabb ismeretekre tehetünk szert Festetics magánéletéről és közéleti szerepvállalásairól egyaránt: tanulmányairól, hivatali és katonai pályájáról, gazdálkodásáról, az általa alapított intézetekről, kultúratámogató tevékenységéről, feleségéhez és fiához való viszonyáról.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 21. § 0 hozzászólás
Bengt Jangfeldt, Feljegyzések Joszif Brodszkijról: A nyelv az Isten, ford. Rácz Judit, Teplán Ágnes, Budapest, Typotex, 2012.
Annak tükrében, hogy közvetlen ismereteink és a vonatkozó felmérések szerint csak igen kevesen olvasnak verset, s még a költészetet kedvelők sorában is roppant kevesen vannak, akik az orosz költészet iránt érdeklődnének, merész, de annál dicsérendőbb vállalkozásnak gondoljuk egy Joszif Brodszkijról (1940–1996) szóló könyv megjelentetését. A Typotex Kiadó már 2008-ban, a Velence vízjele című Brodszkij-esszé közreadásával elkötelezte magát az orosz költő műveinek megismertetése mellett. Most a költőt magát mutatja be.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 19. § 0 hozzászólás
Mirosław Łukomski, Kwestia turecka jako czynnik polityki wewnętrznej Rzeczpospolitej w latach 1587–1606 [A török kérdés mint a Rzeczpospolita belpolitikájának alkotóeleme 1587 és 1606 között], Zabrze, Wydawnictwo Infort Editions, 2011 (Prace Historyczne, 7).
Lengyelországban, honi léptékkel mérve, évről évre hihetetlen mennyiségű történeti munka jelenik meg. A lengyel könyvkiadás a piac méretéből adódóan sokkal nagyobb és szervezettebb, mint a hazai, amiben nem kis szerepet vállal a zabrze-i Infort Editions is. Az apró sziléziai kiadó az elmúlt tíz évben számtalan sorozatot indított útjára, többek között egy közel hatvan kötetet számláló hadtörténeti válogatást is.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 19. § 0 hozzászólás
Sadık Müfit BİLGE, Osmanlı’nın Macaristanı: Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718) [Az oszmánok Magyarországa: Az oszmán uralom alatti Magyarország történeti földrajza és közigazgatási szervezete (1526–1718)], İstanbul, Kitabevi, 2010.
Sadık Müfit Bilge az Oszmán Birodalom történetének elhivatott török kutatója. Bár végzettsége szerint nem történész, az egyéni érdeklődés által vezérelt, önszorgalomból írt cikkei, könyvei nyomán ma már elismert kutatóként tartják számon Törökországban. Lelkes érdeklődését az oszmánok történelme iránt minden bizonnyal az is motiválja, hogy egy, a régi, oszmán elithez tartozó család leszármazottja.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 15. § 1 hozzászólás
In memoriam Tüskés Tibor: Emlékezések, esszék, dokumentumok, válogatta, szerkesztette Tüskés Gábor, Budapest, reciti, 2014.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében működő kritikatörténeti munkaközösség tagjaként – Szörényi László intézetigazgatóval történt előzetes egyeztetés után – 2012 januárjában azzal a kéréssel fordultam 2009 novemberében elhunyt édesapám még élő, általam ismert pályatársaihoz, barátaihoz és tanítványaihoz, hogy írják meg a személyére és munkájára vonatkozó emlékeiket, reflexióikat, s rögzítsék kapcsolatuk történetét.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 5. § 0 hozzászólás
А. М. Гуревич, Сокровенные смыслы [Rejtett jelentések], Москва, Совпадение, 2011.
Alekszandr Mihajlovics Gurevics moszkvai irodalomtörténész közel ötven éve foglalkozik Puskin korának irodalmával. Legújabb, 2011-ben publikált tanulmánykötetébe– miként az az alcíméből is kiderül (Cikkek Puskinról, 1984–2011) – az elmúlt közel harminc évben e tárgykörben megjelent tanulmányait, írásait válogatta össze.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 4. § 0 hozzászólás
Cseh ködképek fürkészője: Írások Berkes Tamás 60. születésnapjára, szerk. Balogh Magdolna, Kalavszky Zsófia, Budapest, reciti, 2014.
A Cseh ködképek fürkészője című kötetben kollégák és barátok köszöntik egy-egy írással a magyar bohemisztika kiváló kutatóját, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-Európai Osztályának vezetőjét, a hatvanéves Berkes Tamást. A huszonegy szerzős Festschrift alcíme akár az Írások Közép-Európáról Közép-Európából is lehetne, hiszen a kötet szerzői e régióban élő és dolgozó költők, írók, műfordítók, irodalomtörténészek, akik a magyar, szlovák, cseh, lengyel, orosz és litván nyelvű irodalom, irodalomtörténet és -elmélet problémáit, kérdéseit feszegetik.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. november 27. § 0 hozzászólás
Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások, szerk. Biró Annamária, Boka László, Nagyvárad–Budapest, Partium Kiadó – reciti, 2014.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány bizonyos aldiszciplínáiban is kedvelt kutatási téma. A magyar értelmiségtörténet kutatása mindazonáltal nem fejlődött önálló tudományággá, s inkább egyéb tematikus részkutatásokban merült fel az egyéni vagy csoportos karriermodellek tisztázásának igénye.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. november 21. § 0 hozzászólás
Babits Mihály levelezése, 1918–1919, sajtó alá rendezte Sipos Lajos, Argumentum, Budapest, 2011 (Babits Mihály műveinek kritikai kiadása. Levelezés)
Egykori egyetemi tanárom, Koczkás Sándor, aki az Ady-kritikai kiadás munkájában jeleskedett, egyszer megjegyezte: ha a pontosság, megbízhatóság követelményének meg akar felelni a munka, akkor egyetlen kritikaikiadás-kötet elegendő egy életre. Lehet, hogy belefér egy életbe több is, ám szinte biztos, hogy nem lehet a súlyos tévedéseket kiküszöbölni, amennyiben a „hajt az idő, nem vár” elvét ott érvényesítik, ahol a feladat elmélyültebb, gondosabb kutatást kívánna.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. november 19. § Tóth Zsombor recenziója S. Sárdi Margit új könyvéről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
S. Sárdi Margit, Napló-Könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt, Máriabesnyő, Attraktor, 2014.
A kora újkorban (is) jól bejáratott, a szerzői kicsinységre alludáló alakzattal él S. Sárdi Margit, amikor Bod Pétert parafrazeálva hangsúlyozza, hogy írása inkább jó igyekezet, mint könyv. Noha szimpatikus ez a szerénység és, S. Sárdi Margitot ismerve, hiteles is, a recenzens a kijelentést alapvetően másképp ítéli meg. Ugyanis meggyőződésem, hogy a 2014-es esztendőnek a régi magyar irodalomra reflektáló írásai közül egyik legfontosabbika ez a könyv. A kora újkor naplóirodalmát, illetve ennek az irodalomnak a sajátosan irodalomtörténeti értékelését elvégző monográfia legfőbb jelentősége, hogy egy évtizedek óta elfekvő témához nyúl hozzá határozottan és hozzáértéssel.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. november 7. § 1 hozzászólás
Danyiil Harmsz, Esetek: Válogatott írások, válogatta, fordította és az előszót írta Hetényi Zsuzsa, Budapest, Typotex, 2013.
Az életében betiltott, halála után is hosszú évtizedekig csak szamizdatban hozzáférhető tragikus sorsú orosz szerző, Danyiil Harmsz nevét ma már a 20. század olyan meghatározó művészeivel emlegeti egy sorban az értő kritika, mint Kafka, Beckett, Artaud, Malevics és Hlebnyikov. Ezért is számít fontos irodalmi eseménynek válogatott műveinek magyar nyelvű kiadása Hetényi Zsuzsa szerkesztésében, fordításában és rendkívül alapos és informatív előszavával.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. október 15. § 0 hozzászólás
Megjelent a Literatura 2014/3-as száma
» Tovább a teljes szövegre «
2014. október 14. § 0 hozzászólás
Geschichte der ungarischen Literatur (Eine historisch-poetologische Darstellung) [The History of Hungarian Literature (A historical-poetological presentation)], hrsg. v. Ernő Kulcsár Szabó, Berlin–Boston, Walter De Gruyter, 2013.
This large and well-produced volume, the work of ten eminent Hungarian scholars, is one of the most interesting and informative histories of Hungarian literature ever published. The book is available only in German at present. One must go back to the History of Hungarian Literature by a team of authors headed by the editor Tibor Klaniczay to encounter a scholarly guide in the field of Hungarian literary studies published in English (1982), German (1977) and French (1980). One also acknowledges A History Of Hungarian Literature: from the Earliest Times to the Present by Lóránt Czigány (1984), which has been influential amongst the English public.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. október 9. § 0 hozzászólás
Kis János, A’ Magyar Páméla: Forráskiadás, bevezette és sajtó alá rendezte Labádi Gergely, Budapest, reciti, 2014 (ReTextum, 1).
A’ Magyar Páméla irodalomtörténeti értékelése meglehetősen egyöntetű: túlságosan megkésett, az eredeti elbeszéléstechnikai újítását nem megőrző átdolgozás. Ha a forrás Samuel Richardson Pamelája, e vélemények alighanem helytállók. Ám ha kiderül, hogy Kis János valójában egy egykor népszerű német folyóirat két-három évvel korábbi számában megjelent elbeszélést követ, akkor újra kell gondolnunk, mit tudunk a 18–19. század fordulója magyar irodalmáról, a Pamela utóéletéről és Kis János szempontjairól. Jelen kiadvány A’ Magyar Páméla és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a bevezető tanulmánnyal erre tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. október 7. § 0 hozzászólás
Czifra Mariann, Kazinczy Ferenc és az ortológusok: Árnyak és alakok az 1810-es évek nyelvújítási mozgalmában, Budapest, Ráció Kiadó, 2013.
Kazinczy Ferenc önképének remek illusztrációja az az eset, amikor Pethe Ferenctől, a Nemzeti Gazda szerkesztőjétől kap egy példányt az 1815-ös Lúdas Matyiból. A mű a mai napig széles mosolyt csal a gyermekek arcára. Kazinczy Ferencnek azonban egészen biztosan nem volt kedve mosolyogni a történeten. A széphalmi mester ugyanis Döbrögit önmagával, Matyit pedig Pethe Ferenccel azonosította.
» Tovább a teljes szövegre «
You must be logged in to post a comment.