Papp Ingrid írása

2018. július 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Veronika Čapská. Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Dolní Břežany: Scriptorium, 2016).

Veronika Čapská a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Kara Általános Antropológia Tanszékének szakasszisztense, fő kutatási területe a kora újkori történeti antropológia, a fordítás és a társadalmi nemek története (gender history). 2016-ban jelent meg a Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Szövegek és szövetek között: A [Swéerts-]Špork család, szöveggyakorlat és kulturális változás a barokk és a felvilágosodás határán) című monográfiája.
» Tovább a teljes szövegre «

Két idézet 1790-ből

2018. június 22. § 0 hozzászólás

A’ tudományoknak bő kéz kell, s elme-szabadság:
E’ kettő nélkűl sínlenek a’ nagy Eszek.
A’ kiket a’ szükség szomorú gondokba le-süllyeszt,
Nem visznek Músák tiszteletére teményt.

Verseghy Ferenc. A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz, 1790, 9.

Azt mondják a’ Politicusok, hogy az Ország’ boldogsága a’ népnek sokaságától függ. De mit használ az a’ sok, ha vagy mind szegény, vagy nagyobb része tudatlan? A szegénység és a’ tudatlanság egy húron pendül. Sőt mindenik ki terjed a’ másikra. Mert amaz a’ testet, ez a’ lelket illeti: a’ kettő pedig mind jót mind gonoszt együtt érez. És így szint’ olylyan boldogtalan az a’ nép, a’ melyly tudatlan: mint a’ melyly szegény.

Bessenyei György. „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1790)”. In Bessenyei György, Programírások, vitairatok, elmélkedések. 1772–1790, 469–487. Szerkesztette Bíró Ferenc. Bessenyei György Összes Művei. Filozófia, publicisztika, történetírás. Budapest: Argumentum Kiadó – Akadémiai Kiadó, 2007, 482.

Tóth Kálmán recenziója

2018. június 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Balogh Piroska és Lengyel Réka, szerk. Római költők a 18−19. századi magyarországi irodalomban: Vergilius, Horatius, Ovidius. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2017.

Az ókori görög és római irodalom recepciója a humanizmus késő középkori megjelenésétől kezdve meghatározó jelentőséggel bírt a magyarországi értelmiség számára is. Míg kezdetben ez csak egy szűk szellemi elitre korlátozódott, a kora újkor folyamán fokozatosan bővült az iskolai oktatásban részt vevők száma. Az oktatás középpontjában 1844-ig alapvetően a hivatalos nyelv státusával rendelkező latin nyelv elsajátítása állt, ebben pedig fontos szerepet töltöttek be az antik auctorok grammatikai, stilisztikai, retorikai és poétikai szempontból egyaránt zsinórmértéknek tekintett szövegei.
» Tovább a teljes szövegre «

Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Lengyel and Gábor Tüskés, eds. Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary: A Collection of Documents and Sources. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2017.

Dieser anlässlich der von der Ungarischen Akademie der Wissenschaften organisierten internationalen Tagung „Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa“, mit Unterstützung der Alexander von Humboldt Stiftung erschienene Band bietet ein Kompendium grundlegender Texte zur Erforschung der gelehrten Gesellschaften, die sich in Ungarn ab Mitte des 18. Jahrhunderts verbreiten und deren Gründung mit der Entstehung von Freimaurerlogen einhergeht.
» Tovább a teljes szövegre «

A Krasznahorkai-fordítás melankóliája – Deczki Sarolta recenziója

2018. május 16. § 0 hozzászólás

recenzió

Marko Čudić. Четири огледа о Ласлу Краснахоркаиjу: Négy kísérlet – Krasznahorkai Lászlóról (Belgrád: Belgrádi Egyetem, Filológiai Kar, 2016).

2018 áprilisában Szerbia volt Magyarország díszvendége a XXV. Nemzetközi Könyvfesztiválon. Ez alkalomból több szerb író művét fordították magyarra, és számos rendezvényen mutatták be a szerb irodalmat. A kulturális transzfer része ugyanakkor a magyar irodalom közvetítése is a szomszéd ország olvasói felé, mely feladatnak szintén megvannak a maga elhivatott szakemberei. Ezek közé tartozik a Belgrádi Egyetem Hungarológia Tanszékének fiatal vezetője, a zentai születésű Marko Čudić is.
» Tovább a teljes szövegre «

FÉNYKERESŐK – Vaderna Gábor recenziója

2018. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lengyel Réka és Tüskés Gábor. Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában / Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum – MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017.

2017. október 11. és 14. között Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa címmel. E rendezvény kísérő rendezvénye volt a Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában című kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely 2018. február 25-ig volt látogatható. Az időszaki kiállítás kísérőkiadványaként jelent meg hasonló címmel, bő kétszáz oldalon, magyar és német nyelven egy kommentált forrásgyűjtemény az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. Századi Osztályának együttes erőfeszítése eredményeképpen.
» Tovább a teljes szövegre «

Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról

2018. május 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Karsai György, Kárpáti András és Vámos Kornélia, szerk. Az antik dráma útjai: Tanulmányok a görög-római színjátszásról és hatásáról. Budapest: reciti, 2018.

Nyolc tanulmány, amelyek mindegyike az európai színháztörténet kiindulópontját jelentő görög és római drámairodalmat választotta elemzése tárgyául. Különböző megközelítésekben – tudománytörténet, szöveghagyományozás, mítoszkezelés, dramaturgia, színpadra állítás stb. – foglalkoznak a kiválasztott drámaszöveggel vagy szerzővel vagy színházi műfajjal.
» Tovább a teljes szövegre «

Világi énekek és versek. B. P. 1800 [ReTextum ‧ 7]

2018. március 30. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Küllős Imola, szerk. Világi énekek és versek. B. P. 1800. ReTextum 7. Budapest: reciti, 2018.

A Felvidéken 1800 táján összeállított kéziratos énekeskönyvet a kiváló textológus, Stoll Béla (1928–2011) fedezte fel még az 1950-es években. Mint írta, azért különleges a XVIII. századi kéziratos versgyűjtemények között, mert „mintegy 70 százaléka – kései leíratása ellenére – a XVIII. század első feléből való”, s a régió költőjének, Amadé Lászlónak és epigonjainak igen sok szerzeménye található benne.
» Tovább a teljes szövegre «

Lengyel Réka Knapp Éva könyvéről

2018. március 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Knapp Éva. Librum evolvo: Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból (Budapest: reciti, 2017).

A 16–20. századi magyarországi irodalom-, könyv- és művelődéstörténet kutatásának a 2017-es évhez köthető eredményei között kiemelkedő helyet foglal el Knapp Évának a szerző szíves közlése szerint Cicerótól kölcsönzött, Librum evolvo, azaz – az antik papirusztekercsek használatára utaló kifejezést az újabb kori formátumra alkalmazva – „kinyitom a könyvet”, vagy „olvasom a könyvet” címmel megjelent tanulmánygyűjteménye. A címválasztás, de elsősorban a közreadott tanulmányok tematikája összekapcsolja a kötetet a Libellus – Válogatott könyv- és könyvtártörténeti tanulmányok (Budapest: Balassi, 2007) című munkával, de – ahogyan a szerző a Bevezetésben felhívja rá a figyelmet – az újabban készült dolgozatokban a témák kifejtése új megközelítésen és módszereken alapszik, s a vizsgálódások hangsúlyosan eszme- és irodalomtörténeti irányultságúak.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin recenziója

2018. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Lénárt, Orsolya. Der Ungarische Kriegs-Roman: Medien, Wissen und Fremdwahrnehmung bei Eberhard Werner Happel. Mitteleuropäische Geschichte und Kultur, Studienreihe Band 1. Wien: New Academic Press, 2016.

Lénárt Orsolya a budapesti Andrássy Egyetemen 2013-ban megvédett disszertációjának átdolgozott, kibővített változata az osztrák New Academic Press közép-európai történelmet és kultúrát feldolgozó sorozatának első köteteként jelent meg. A szerző témaválasztása hiánypótló újdonság a barokk kor germanisztikájában, a német és a magyar művelődéstörténetben egyaránt.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Kálmán írása a „Nunquam autores, semper interpretes” című tanulmánygyűjteményről

2018. március 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Lengyel Réka, szerk. Nunquam autores, semper interpretes: A magyarországi fordításirodalom a 18. században. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2016.

A 18. század irodalomszemléletének, a litterae mibenlétének megértése szempontjából kulcsfontosságú terület, a fordításirodalom vizsgálatára eddig jelentőségéhez képest meglehetősen csekély figyelem irányult a hazai irodalomtörténet-írás részéről. Ebben szinte bizonyosan közrejátszott az eredetiségnek mint a műalkotások legfőbb értékmérőjének romantikus elve, amely az utókor szükségszerűen retrospektív és szelektív nézőpontjából jórészt kitakarta a nem eredetinek tekintett szövegeket.
» Tovább a teljes szövegre «

„…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról

2018. február 16. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Gábori Kovács József és Major Ágnes, szerk. „…és palota épül a puszta beszédből”: Akadémiai tudományos ülésszakok a 200 éves Arany Jánosról. Budapest: reciti, 2017.

Az Arany János-emlékévet Áder János köztársasági elnök nyitotta meg 2017. március 2-án Nagyszalontán. Ez alkalommal a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Irodalomtudományi Intézete ülésszakot rendezett. Az Intézet Weöres Sándor versét idézve „… és palota épül a puszta beszédből”. A 200 éves Arany János címmel 2017. május 15-én szintén tudományos ülésszakot tartott a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének keretében. Ez a könyv a meg nem jelent előadások közül mindazokat tartalmazza, amelyek változatlan formában vagy tanulmánnyá bővítve álltak rendelkezésünkre.
» Tovább a teljes szövegre «

Czintos Emese: Példától az olvasmányig

2018. február 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Czintos Emese. Példától az olvasmányig: A (szép)história a 16. század magyar irodalmában. Irodalomtörténeti füzetek 179. Budapest: reciti, 2017.

A könyv a históriás éneknek, ezen belül a széphistóriának a 16. századi magyar irodalomban betöltött szerepét értelmezi két olvasat metszéspontjain: a műfajtörténeti, poétikai, olvasmánytörténeti, nyomdatörténeti, eszmetörténeti kérdezések révén levonható tanulságokat egy szövegközpontú analitikus, diskurzív olvasattal veti össze.
» Tovább a teljes szövegre «

Hippográfia – Wirágh András írása „A fantázia hippogriffje” című kötetről

2018. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nagy Beáta, Surányi Beáta és Ujvári Nóra, szerk. A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége. Konferenciakötet. Budapest: reciti, 2017.

Három konferenciaszervezőből kötetszerkesztővé avanzsált doktori hallgató, tizenöt tanulmány nyolc tudományos műhely képviselőitől, hat magyar és hat külföldi szerző egy-egy vagy több írásának (vagy éppen zeneművének) vizsgálata három fejezetben – számokban valahogy így írható le A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége című kötet, amelynek szövegei egy 2016 májusában rendezett konferencián hangzottak el először.
» Tovább a teljes szövegre «

Horn András: Az irodalomesztétika alapjai

2018. február 4. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Horn András. Az irodalomesztétika alapjai. Szerkesztette Fórizs Gergely. Budapest: reciti, 2017.

Jelen kötet Horn András Grundlagen der Literaturästhetik (Würzburg, Königshausen & Neumann, 1993) című német nyelvű munkájának a szerző által magyarra fordított és átdolgozott változata.
» Tovább a teljes szövegre «

A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére

2018. február 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dávidházi Péter és Kelevéz Ágnes, szerk. A tudós elhagyott terepén: Tanulmányok Poszler György emlékére. Budapest: reciti, 2017.

A kötet alapjául szolgált akadémiai konferencián, 2016. április 4-én igyekeztünk bejárni a Poszler György érdeklődését meghatározó szellemi tájakat.
» Tovább a teljes szövegre «

ReKonf

2018. február 1. § 0 hozzászólás

reciti közlemény

A REKONF
sorozat publikációs kívánalmai,
a kéziratok benyújtásának és elfogadásának menete

A REKONF a reciti (reciti.hu – az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja) 2018-ban induló új könyvsorozata, mely az intézet által szervezett konferenciák, tudományos tanácskozások anyagát jelenteti meg tanulmánykötetek formájában a reciti kiadói elveinek megfelelően. A sorozatszerkesztő: Török Zsuzsa.


» Tovább a teljes szövegre «

Gergely Fórizs’ Rezension über das Buch von Denis Thouard

2017. december 31. § 0 hozzászólás

Rezension

Denis Thouard, Geteilte Ideen. Philosophische Versuche, den Leser zum Verstehen zu bringen, aus dem Französischen von Ulrich Kunzmann, Matthes & Seitz, Berlin, 2016.

Das vorliegende äußerst inspirative Werk wurde zunächst 2007 auf Französisch publiziert und noch in demselben Jahr mit dem Prix Robert Blanché de l’ Académie des sciences morales et politiques ausgezeichnet. Es handelt sich hierbei um ein ungewöhnliches Unternehmen und zwar unter mehreren Gesichtspunkten. Im Mittelpunkt der Untersuchung stehen Texte der deutschen Philosophie von der Aufklärung bis zu Hegel, aber es wird in erster Linie nicht ihr Inhalt erörtert, sondern die Antworten, die sie „auf die Herausforderung der Form” (7.) gaben.
» Tovább a teljes szövegre «

Földes Györgyi írása a Littérature című folyóirat „Roland Barthes à l’Est” (Roland Barthes Keleten)című tematikus számáról

2017. december 29. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Roland Barthes à l’Est (Roland Barthes Keleten), Littérature, 186(2017/2, Juin), Paris, Larousse, Armand Colin.

A Littérature című folyóirat 2017 júniusi lapszámába belelapozva – minden rosszindulat nélkül – egy pillanatra Victor Hugo Les Orientales című kötete juthat az eszünkbe. Mit jelent az, hogy keleti, mi az, hogy Kelet? Vajon minden, ami Franciaországtól keletre esik, ideértve Kelet-Közép-Európát, s Ázsiát is? Vagy egyszerűen minden egzotikus, távoli? Vagy – és akkor persze már elszakadtunk Hugo keletkoncepciójától – jelen esetben a keleti jelző a volt szocialista blokkra vonatkozik?
» Tovább a teljes szövegre «

Csonki Árpád recenziója

2017. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

A két Kisfaludy: Tanulmányok, szerk. Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2016 (Tempevölgy Könyvek, 21).

Az azonos címmel megrendezett balatonfüredi konferencia előadásait összegyűjtő kötet arra a fontos feladatra vállalkozott, hogy két, az utóbbi időben elhanyagolt szerző – Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly – életművét értelmezze újra, ezáltal fölkeltve irántuk az irodalomtörténészek érdeklődését. Ez a szándék nagyon hasznos, hiszen a két Kisfaludy sok pályatársukhoz hasonlóan csak a másodhegedűs szerepét tölti be több irodalomtörténeti narratívában.
» Tovább a teljes szövegre «

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai

2017. december 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Börtön, exilium és szenvedés: Bethlen Miklós élettörténetének kora újkori kontextusai, szerk. Fajt Anita, Szilágyi Emőke Rita, Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2017.

Jelen kötet a 2016-os Bethlen Miklós-emlékév keretében készült, amelyet az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet  Reneszánsz Osztályának munkatársai valósítottak meg a Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a Reformáció Emlékbizottság és a REFO500 tudományos konzorcium támogatásainak köszönhetően.
» Tovább a teljes szövegre «

Benda Mihály egy francia nyelvű Kertész-monográfiáról

2017. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Clara Royer, Imre Kertész: „L’histoire de mes morts” (Essai biographique), Arles, Actes Sud, 2017.

A Kertész Imréről szóló könyv nem az első műve a magyar irodalomról a prágai CEFRES igazgatójának, Clara Royer-nak. Pár évvel ezelőtt jelent meg ugyancsak francia nyelven írt, de magyar témájú doktori dolgozata a két világháború közötti magyar zsidó írókról [Le royaume littéraire: quêtes d’identité d’une génération d’écrivains juifs de l’entre-deux guerres (Hongrie, Slovaquie, Transylvanie), Honoré Champion, 2011]. A szerző tehát jól ismeri a magyar irodalmat.
» Tovább a teljes szövegre «

A Review by Anna Tüskés

2017. december 22. § 0 hozzászólás

review

Csapody Miklós, A Magyar PEN Club története: 1926–2016 [The History of the Hungarian PEN Club: 1926–2016], 1–2, Budapest, Magyar PEN Club, 2016.

The publication of Csapody’s book coincides with the 90th anniversary of the foundation of the Hungarian PEN Club in the spring of 1926. The author, Miklós Csapody, is a Hungarian literary historian, journalist, politician and parliamentary representative (1990–2010). He wrote mainly about the graphic artist Gusztáv Cseh, the ethnographer and art historian Sándor Bálint, and the writer and politician Miklós Bánffy.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita: Új életre hozatott Gyöngyösi István

2017. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Gyöngyösi István, Levelei és iratai, s. a. r. Jankovics József, Nyerges Judit, Tusor Péter, Budapest, Balassi Kiadó, 2017 (Régi Magyar Könyvtár, Források, 15).

Életrajzot vagy portrét írni sose könnyű, de két esetben igazán nehéz: ha túl sok, vagy ha éppenséggel túl kevés adat áll rendelkezésünkre a szerzőről. Jankovics József az elmúlt évtizedekben a korábbi szakirodalmi munkák és az általa készített szövegkiadások révén nyugodtan hihette, hogy már ismeri szeretett barokk költőjének, Gyöngyösi Istvánnak az életrajzát. Voltak ugyan problémáktól nem mentes részek ebben az életrajzban, voltak feloldhatatlannak tűnő ellentmondások, de valahogy mégis kibontakozni látszott a szerző profilja.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes írása egy Boccaccio-tanulmánykötetről

2017. december 18. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boccaccio e la nuova ars narrandi: Atti del Convegno internazionale di studi, Istituto di Filologia Classica, Università di Varsavia 10-11 ottobre, 2013, a cura di Włodimierz Olszaniec e Piotr Salwa, Warszawa, Instytut Filologii Klasycznej UW – Wydawnictwo Naukowe Sub Lupa, 2015, 189.

2013 őszén Varsóban négy intézmény (Varsói Egyetem, Lengyel Tudományos Akadémia, Instituto Italiano di Cultura a Varsavia, Centro Studi Famiglia Capponi) együttműködésével szerveztek nemzetközi emlékkonferenciát Giovanni Boccaccio születésének hétszázadik évfordulójára. E kétnapos rendezvény szerkesztett anyagait mutatja be a jelen ismertetés.
» Tovább a teljes szövegre «

Dobás Kata recenziója

2017. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Béres Judit, „Azért olvasok, hogy éljek”: Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig, Pécs, Kronosz, 2017.

Béres Judit a Pécsi Tudományegyetemen alakult biblioterápiás szakirányú továbbképzés kitalálója és megalapítója, jelenleg is a szak felelőse. Tudományos munkásságában helyet kap a kultuszkutatás, a nőiség megjelenítése, illetve a nőről alkotott képek a kortárs szépirodalmakban és elméletekben, továbbá a társadalmi nem kérdése is. Béres legújabb könyve ennek megfelelően olyan elméleti megalapozottsággal bír, melynek segítségével a szerző választott témáját, az olvasást, valamint a biblioterápiát is összetett szempontok szerint tudja vizsgálni.
» Tovább a teljes szövegre «

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról (Hagyományfrissítés ‧ 5)

2017. december 13. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve: Tanulmányok a Szózatról, szerk. Szalisznyó Lilla, Budapest, reciti, 2017 (Hagyományfrissítés, 5).

Vörösmarty Mihály Szózat című verse (1836) és Egressy Béni Szózat-dallama (1843) olyan irodalmi és multimediális alkotás, amelyet a kortársak szinte megszületése pillanatától nemzeti jelképpé avattak. A megzenésítést követően Vörösmarty sorai futótűz gyorsaságával terjedtek, a társadalom minden rétegéhez  eljutottak, nagyon rövid időn belül országosan ismert mű lett.
» Tovább a teljes szövegre «

F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrínyi dicsfényében: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620–1664) korában, szerk. Bujdosné Pap Györgyi, Fejér Ingrid, H. Szilasi Ágota, Eger, 2017 (Studia Agriensia, 34).

A cím és a megjelenés éve alapján az olvasó rögtön azt feltételezhetné a szóban forgó tanulmánykötetről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szigetvári ostrom 450. évfordulója alkalmából megrendezésre került, Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév címet viselő, megemlékezés-sorozat egyik kiadványát tartja a kezében. S jóllehet az emlékév ilyen tekintetben is gazdag eredményeket hozott (összesen egy tucat különböző műfajú és formájú, de minden esetben Zrínyi Miklóshoz és az 1566-os esztendő eseményeihez kapcsolódó munka látott napvilágot), az itt bemutatásra kerülő könyv nem ehhez az eseménysorozathoz, hanem az immár több, mint harminc esztendeje az egri Vártörténeti Műhely által szervezett végvári konferenciák sorozatához kötődik.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes könyvismertetője

2017. december 8. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Boccaccio: A Critical Guide to the Complete Works, szerk. Victoria Kirkham, Michael Sherberg, Janet Levarie Smarr, Chicago, University of Chicago Press, 2013.

A Giovanni Boccaccio születésének 700. évfordulójára készült kötet a University of Chicago Press újabb enciklopédikus igényű vállalkozása. A könyv a 2009-ben publikált, Francesco Petrarca műveit tárgyaló „critical guide” után a toszkán nyelvű irodalom nagy hármasának legifjabb tagját mutatja be mint széles érdeklődési körű humanistát. 2021-ben esedékes a Boccaccio által is oly mélyen tisztelt Dante Alighieri halálának 700. évfordulója, így remélhetjük, hogy addigra a kiadó egy harmadik kötettel is jelentkezik, ezzel teljessé téve a firenzei „tre corone”-sorozatát.
» Tovább a teljes szövegre «

10

2017. december 5. § 0 hozzászólás

Kedves Barátaim,

ma 10 éves a reciti, leánykori nevén a rec.iti.
Köszönet szerzőinknek, olvasóinknak, támogatóinknak, de ma mindenki más előtt korábbi és jelenlegi szerkesztőinknek.

Üdvözlettel,
Hegedüs Béla.

Csörsz Rumen István írása Domokos Mariann könyvéről

2017. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Domokos Mariann, Mese és filológia: Fejezetek a magyar népmeseszövegek gyűjtésének és kiadásának 19. századi történetéből, Budapest, Akadémiai, 2015 (Néprajzi Tanulmányok).

Domokos Mariann monográfiája sokoldalú képet ad a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető, de teljességében még soha át nem tekintett területéről, a 19. századi magyar népmese-kutatásról. A reformkori népdal- és népmeseíró program mintaszerű összefoglalását Gulyás Judit már elvégezte (Gulyás Judit, „mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét?”: A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában, Bp., Akadémiai, 2010 [Néprajzi Tanulmányok]), a század második felének tanulságait Domokos Mariann immár ennek fényében vizsgálhatta. A szerteágazó témakörök közül szerencsés kézzel választotta ki azokat, amelyek a kötet alapvető fejezeteit alkotják. Így letisztult szerkezetben tekinthetünk erre a részben napjainkig feltáratlan, ráadásul filológiai újdonságok tömegét rejtő anyagra.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Zsombor: A kora újkori könyv antropológiája

2017. november 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Tóth Zsombor, A kora újkori könyv antropológiája: Kéziratos nyilvánosság Cserei Mihály (1667–1756) írás- és szöveghasználatában, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 178).

A kódexként és nyomtatványként egyaránt felfogott kora újkori könyv antropológiája az írás és olvasás aktusainak vizsgálata révén, tehát az írás- és szöveghasználatból érthető meg. A két fő médium, a nyomtatott és a kéziratos szöveg és e szövegek nyilvánosságmodelljeinek distinkciója az egyéni használat (olvasás, írás, fordítás, másolás) rekonstrukcióját és értelmezését teszi lehetővé. Ily módon a kora újkori irodalom működéséhez adhat irodalomtörténeti szempontból is érvényes kereteket és támpontokat.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Emőke Rita írása Láng Benedek monográfiájáról

2017. november 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Láng Benedek, Titkosírás a kora újkori Magyarországon, Budapest, Balassi, 2015.

Bölcsészekként sokszor arra kényszerülünk, hogy kutatási tárgyunkat olyan kontextusban igyekezzünk tálalni, hogy az a szélesebb közönség és/vagy a nagyobb tőke fölött operáló piac felé is eladható legyen. A kutató nyelvészt az érdekli, hogy képezünk hangot, hogyan mondunk ki teljes mondatokat, és aztán hogyan történik a hallott szöveg percepciója, ám könnyen belátható, hogy eredményeire akár a hadászat, a hadiipar is vevő lehet. A litteraevel foglalkozók egy kicsit nehezebb helyzetben vannak, portékájuk nehezebben adható el. Ám úgy tűnik, Láng Benedek azon kevesek egyike, aki sikeresen kapcsolja össze a régi szövegeket a katonai kódfejtéssel: a közös metszet a kriptográfia.
» Tovább a teljes szövegre «

A fantázia hippogriffje (RomKép 2017)

2017. november 2. § 0 hozzászólás

reciti könyv

A fantázia hippogriffje: A romantikus képzelőerő elbeszélhetősége. Konferenciakötet, szerk. Nagy Beáta, Surányi Beáta, Ujvári Nóra, Budapest, reciti, 2017.

A kötet szerkesztői, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája Későromantikus és Kora Modern Magyar Irodalom programjának hallgatói. Nagy Beáta, Surányi Beáta és Ujvári Nóra szakmai elkötelezettsége és ügyszeretete révén szerveződött a tavalyi konferencia, melynek előadásaiból jelen kötet létre jött. A konferencia több szekcióban zajlott, mindegyiket szokatlanul élénk érdeklődés kísérte. Az előadások sikere természetesen nem független a témaválasztás sikerétől, ami újfent a romantika aktualitásának – az értő kérdésekre válaszoló, megszólító erejének – a bizonyítéka.
» Tovább a teljes szövegre «

Az életrajz mint sajátos textuális és szociális praxis – Kalavszky Zsófia recenziója Dmitrij Kalugin könyvéről

2017. október 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Дмитрий Калугин, Проза жизни: Русские биографии в XVIII–XIX вв., Европейский Университет в Санкт-Петербурге, Санкт-Петербург, 2015.


» Tovább a teljes szövegre «

Élet és halál Shakespeare életművében

2017. október 27. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Élet és halál Shakespeare életművében: 400 éves jubileum, szerk. Almási Zsolt, Fabiny Tibor, Pikli Natália, Budapest, reciti, 2017.

William Shakespeare szempontjából 2016 kivételes évnek bizonyult, hiszen világszerte ünnepelték a szerző halálának 400 éves évfordulóját. Az ünnepléssorozatoknak természetesen a halál 400. évfordulója nem a tárgyát képezte, hanem csupán az alkalmat szolgáltatta hozzá, hiszen senki sem örül, örült annak, hogy a világirodalom egyik legnagyobb hatású szerzőjének élete 1616-ban véget ért.
» Tovább a teljes szövegre «

International Conference and Humboldt Kolleg – Budapest, 2017

2017. október 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Networking Guide: Enlightened Societies, Literature and Science in Central Europe. International Conference and Humboldt Kolleg, Hungarian Academy of Sciences – Hungarian National Museum, Budapest, 11-15 October 2017, edited by Réka Lengyel, Gábor Tüskés, Budapest, reciti, 2017.


» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, A kesergő nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800), Budapest, Universitas, 2016 (Irodalomtudomány és Kritika. Tanulmányok).

A magyar közköltészet kutatása az utóbbi két évtizedben egyszemélyes, majd kétszemélyes projektből jelentős, több tucat embert – kit tartósabban, kit csak alkalmi jelleggel – foglalkoztató vállalkozássá nőtt, ami termékenyítően hat az irodalomtörténet mellett a néprajz, a zenetudomány és a művelődéstörténet területeire is. A kutatók e csoportja a közköltészetnek az irodalomtörténet folyamatában betöltött szerepén túl feltárja a 17–19. század művelődésének bonyolult társadalmi hálóját is. Az irodalom létmódjainak bemutatásával a társadalom szélesebb rétegeinek művelődésére, elsősorban a vidéki középréteg sajátos kulturális viszonyaira világítanak rá.
» Tovább a teljes szövegre «

Labádi Gergely (1975–2017)

2017. szeptember 20. § 0 hozzászólás

Mély szomorúsággal búcsúzunk Labádi Gergő barátunktól, kollégánktól, szerkesztőtársunktól.

reciti

Szabadkőművesség – Kontler László recenziója

2017. augusztus 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Szabadkőművesség, szerk. Péter Róbert és Szentpéteri Márton = Helikon. Irodalom- és Kultúratudományi Szemle, 62:4(2016).

“A külföldi szakirodalom szinte kizárólag Abafi Lajos A szabadkőművesség története Magyarországon

A szabadkőművesség története Magyarországon, Budapest, Schmidl H. Könyvnyomda, 1900.

és a Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn

Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn, I–V. Budapest, L. Aigner, 1889–1893.

munkái alapján tudósít a szabadkőművességgel kapcsolatos magyar jelenségekről.” Ezt a megállapítást nem mostanában tették, pedig többé-kevésbé máig érvényes. 1977-ben, éppen kétszáz évvel a Draskovich János-féle magyar szabadkőműves-alkotmány megszületése után nyilatkozott így H. Balázs Éva a Világosság lapjain.

H. Balázs Éva, A szabadkőművesség a 18. században, Világosság, 1977/4. 216–223.


» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries

Newer Entries »