Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora (ReKonf ‧ 21)

2023. május 3. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 21. Budapest: reciti, 2023.

2022-ben emlékeztünk meg Jankovich Miklós, a legnagyobb 19. századi magyar könyv- és műgyűjtő születésének 250. évfordulójáról. A jelen kötetet tisztelgésünk jeleként, több szakterületet érintő felkérések nyomán adhatjuk közre. Hisszük és reméljük, hogy ez nem az utolsó kötet Jankovich Miklós páratlanul gazdag szellemi és tárgyi örökségéről. Segédletnek, ötlettárnak szánjuk, amely betekintést enged néhány fontos alapkutatásba, s más kutatókat is a hatalmas életmű kutatására hív.
» Tovább a teljes szövegre «

„A lehető legkevesebbet vágyom megmutatni a művön túl az emberből” – Benda Mihály írása

2023. április 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Henri Michaux, Tehát nem. Ford. Juhász Katalin. Budapest: Bozóthegyi Kiadó, 2020.

Jean-Luc Outers, a Francia Akadémia tagja és a Magyarországon is megjelent Vízművek írója Tehát nem cím alatt 91 levelet válogatott össze Henri Michaux (1899–1984) életművéből, amelyek tárgya a szerzőre oly jellemző kategorikus elutasítás. Jelen kötet kiadása sem ment gördülékenyen, mert az utolsó levél tanúsága szerint Michaux Jean-Luc Outers-nek azt is megtiltotta, hogy ez a levélgyűjteménye megjelenjen. Outers viszont ahelyett, hogy ezer darabra tépte és elégette volna a leveleket, amint azt Michaux kérte, annak halála után Michaux élettársa, Micheline Phankim „baráti hozzájárulása” és „támogatása nélkül” megjelentette (181).
» Tovább a teljes szövegre «

Nicolaus Olahus: Epistulae. Pars II. 1534–1553

2023. április 12. § 0 hozzászólás

reciti book

Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1534–1553. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 2. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19/2. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.

Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide. After the battle of Mohács, he left Hungary and spent the 1530s years in the Low Countries on the side of Queen Mary of Habsburg, where he grounded his latter career.
» Tovább a teljes szövegre «

Kovács Janka írása

2023. április 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Bartha-Kovács Katalin, Hét arabeszk. Watteau-olvasatok. Budapest: Martin Opitz Kiadó, 2021.

Bartha-Kovács Katalin Hét arabeszk. Watteau-olvasatok címmel 2021 végén a Martin Opitz Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált kötetének témaválasztását az a meggyőződés sugallta, hogy a Watteau-jelenségben a mai napig „van valami nyugtalanító”, művészetét pedig olyan feszültség hatja át, amely a 18. század első évtizedeiben alkotó festő képeit a 21. századi szemlélő számára is befogadhatóvá és bizonyos szempontból „olvashatóvá” is teszi. A szerző ehhez a kulcsot egy olyan fogalmi háló megalkotásában találja meg, amelynek segítségével a 17–18. század fordulójának művelődéstörténeti kontextusába ágyazva tudja felvázolni a Watteau művészete kapcsán gyakran felmerülő, a kötet egyes fejezeteiben részletesen kibontott, egymással különböző módokon (a kötet címében használt metaforát megidézve „arabeszkszerűen”) összefonódó, kölcsönhatásban álló művelődéstörténeti kategóriákat (kellem, báj, könnyedség, tudom-is-én-micsoda, melankólia stb.).
» Tovább a teljes szövegre «

The difficulty of reading “drawings of light” and images. An unusual review – by Balázs Devescovi

2023. március 25. § 0 hozzászólás

review

Rosti., ed. Éva Fisli – Beatrix Lengyel. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum, 2021.

In 1858, Gusztáv Kelety (called Klette at the time) created an oil painting of his ten-year-old student, Loránd Eötvös, who later became a famous physicist. Presumably during the 1850s or 1860s, and possibly at the request of his student’s father, József Eötvös, he created a whole series of watercolours depicting Baron Eötvös’s villa in Svábhegy (Swabian Hill) and its surrounding area. The Eötvös family, as well as Ágoston Trefort’s family, used to spend the warmer part of the year here between May and October.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2023. február 13. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Beliczai Bea, vál. Tabán: Fényképek, történetek. Budapest: Bellibro, 2022.

Jan Assmann nevezetes megjegyzése szerint a közelmúltat felölelő „élénk” kommunikatív emlékezet hatótávolsága 80–100 évre terjed ki. Ha ez igaz, akkor éppen a határán vagyunk annak, hogy az 1930-as években lebontott misztikus budapesti városrész, a „régi Tabán” emlékezete lassacskán és végérvényesen a szimbolikus rögzítés állapotába, azaz a kulturális emlékezet stádiumába merevedjen.
» Tovább a teljes szövegre «

Fekete Norbert írása

2023. február 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Nemesné Matus Zsanett. Bodroghy Papp István: Irodalom és művelődés a reformkori Dunántúlon. Vitae 2. Budapest: Reciti Kiadó, 2021.

Nemesné Matus Zsanettnek, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum igazgatóhelyettesének és főmuzeológusának egy revízió során akadt a kezébe Bodroghy Papp István Faragószék című kéziratos verseskötete (15). A kötet szövegei elsősorban nem esztétikai minőségük miatt érdemelnek figyelmet, hiszen Bodroghy Papp másod- vagy harmadrangú költői tehetségnek számított korában, és gyakorlatilag teljesen ismeretlennek mondható a magyar irodalomtörténet-írás számára. Matus Zsanett a szerző családi hátterének, mobilitási stratégiáinak, műveltségének és a korabeli irodalmi élethez való viszonyának feltárásával rámutatott az irodalom társadalmi használatára a reformkori Dunántúl egy jól körülhatárolható, evangélikus, értelmiségi körében.
» Tovább a teljes szövegre «

L’Autobiographie d’un prince chrétien – par Gilles Baumont

2023. január 24. § 0 hozzászólás

compte rendu

François II Rákóczi : Confession d’un pécheur. Traduite du latin par Chrysostome Jourdain. Édition critique avec introductions et notes établies sous la direction de Gábor Tüskés. Avant-propos de Jean Garapon. Avec la collaboration de Csenge E. Aradi, Ildikó Gausz, Zsuzsanna Hámori-Nagy, Réka Lengyel, Zsolt Szebelédi, Ferenc Tóth et Anna Tüskés. Édition revue et préparée par Michel Marty. Paris, Honoré Champion, 2020 (Bibliothèque d’études de l’Europe centrale, Série « Littérature », No 25), 777 p.

L’ouvrage offre le premier accès intégral à l’un des textes les plus personnels de François II Rákóczi, prince de Transylvanie : sa Confessio peccatoris. L’édition critique s’inscrit dans les récents travaux menés par des chercheurs hongrois et français permettant de redécouvrir et de faire connaître des aspects jusqu’alors peu étudiés de la vie de ce prince et de ses écrits ‒ notamment un colloque organisé à Budapest en mai 2022,[1] qui a réuni près d’une vingtaine de spécialistes, autour de Gábor Tüskés.[2] Leurs communications ont révélé en particulier le lettré qu’était Rákóczi, au fil de recherches sur les courants jansénistes et leur diffusion dans la littérature en Europe.
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 10.

2023. január 18. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 10. Budapest: reciti, 2022.

(Tíz év) 2012-ben a saját házunk táján igyekeztünk tenni valamit a közköltészet népszerűsítéséért, építve az előzményekre, a nagy kutatónemzedékek, elsősorban Küllős Imola munkásságára. Egy közös OTKA-pályázat keretében, kísérletképpen indult meg a Doromb. Közköltészeti tanulmányok. E szerencsés pillanatban úgy tűnt, lesz évente néhány olyan kutató, akinek segítséget jelent, ha közköltészeti vagy oda kapcsolódó kutatásairól terjedelmi korlát nélkül értekezhet, akár forrásközléssel, táblázatokkal, statisztikákkal, kottákkal. A Reciti Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, elsősorban a XVIII. századi osztály mindenben támogatta a kissé rendhagyó vállalkozást. Az akkori bizalomnak és játékos kedvünknek köszönhető, hogy a sorozat ma már a tizedik kötetnél jár, a terjedelem is jelentősen megnőtt.
» Tovább a teljes szövegre «

Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850–1900)

2023. január 9. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Grimm-mesék magyar ponyvákon (1850–1900). Szerkesztette Domokos Mariann. ReTextum 13. Budapest: reciti – Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2022.

A Grimm testvérek Kinder- und Hausmärchen című kötete a számtalan fordítás és átdolgozás révén Európa egyik legnagyobb hatású mesegyűjteményévé vált. Forrásközlésünk a Grimm-mesék korai magyar recepciójába nyújt betekintést, s válogatást ad a 19. századi hazai verses és prózai ponyvakiadásokból, az összes eredeti illusztrációval. A kísérő tanulmány és a jegyzetek a mesék vándorlásának írásbeli csatornáira, a Grimm-mesék rétegzett magyar nyelvű szöveghagyományára irányítják a figyelmet, valamint arra a folklorizációs folyamatra, amelynek során a magyar (nép)mesekincs részévé váltak.
» Tovább a teljes szövegre «

Magdalena Garbacik-Balakowicz írása

2022. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Piotrowiak-Junkiert, Kinga. Od idylli do ironii: Literatura węgierska wobec Zagłady w latach 1944–1948. Poznań: Wydawnictwo Naukowe Uniwersytetu im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, 2020.

Kinga Piotrowiak-Junkiert Od idylli do ironii: Literatura węgierska wobec Zagłady w latach 1944–1948 [Idilltől iróniáig: A holokauszt magyar irodalma 1944–1948] című tanulmánykötetének célkitűzése a holokauszt tapasztalatának feltárása és bemutatása az első generációs magyar irodalomban. Piotrowiak-Junkiert korábban Kertész Imre munkásságáról is közzétett egy monográfiát (Świadomość zwrócona przeciwko sobie samej: Imre Kertész wobec Zagłady [Az önmagával szembefordult tudat: Kertész Imre a holokausztról], Warszawa 2014), és évek óta foglalkozik zsidó irodalommal és holokausztkutatással.
» Tovább a teljes szövegre «

Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben (ReKonf ‧ 19)

2022. december 23. § 3 hozzászólás

reciti könyv

Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022.

A kötet tanulmányai a kora újkortól a 19. század végéig terjedő időszakban vizsgálják a kulturális mecenatúra egyéni és társadalmi gyakorlatait, ezek reflexióját, illetve támogatás és piac viszonyát a rendi és a polgári nyilvánosságban.
» Tovább a teljes szövegre «

„Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről (Hagyományfrissítés ‧ 7)

2022. december 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kiss Margit, szerk. „Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről. Hagyományfrissítés 7. Budapest: reciti, 2022.

A kötet szerzői Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművének több szempontú elemzésével adnak magyarázatot azokra a kérdésekre, amelyeket még nem vagy más, az eddigiektől eltérő perspektívából vizsgáltak korábban. ­A tanulmánykötet tervezett módon törekszik azt a sajátosan széles spektrumot láttatni, amelyet maga az írásmű kirajzol: ennek értelmében a szerzők irodalomtörténeti, irodalomelméleti, filológiai, történészi, politikai, társadalomtörténeti, nyelvi jogi szempontok alapján elemzik a pályaírást és mindazokat a kérdéseket, amelyeket a mű és a korszak felvet.
» Tovább a teljes szövegre «

Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században (ReKonf ‧ 18)

2022. december 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Török Zsuzsa, szerk. Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században. Reciti konferenciakötetek 18. Budapest: reciti, 2022.

A 19. századi irodalmi intézményrendszer működésében az időszaki kiadványok egyre gyarapodó száma révén a nyomtatás meghatározó jelentőséggel bíró nyilvánosságszerkezetet jelentett. E nyomtatási kultúra hátterében, vele egyidejűen azonban az íráshasználatnak a kéziratos kultúrára jellemző gyakorlatai a hosszú 19. században is tovább éltek, és bonyolult kapcsolatban álltak a könyvek és a periodikák nyomtatott médiumával. A tanulmánykötet írásai az egykorú női íráshasználókra összpontosítva ezt a folyamatot igyekeznek megragadni: a kéziratok létrejöttének, módosításának és megőrzésének folyamatairól, az e műveletek révén alakult közösségi hálózatokról, a kéziratosságban lehetővé váló önkifejezés szabadságáról és korlátairól szólnak. A tanulmányok a kéziratos és a nyomtatott nyilvánosságra nem egymás ellentéteiként, hanem a hosszú 19. században rendelkezésre álló mediális lehetőségek közül egyaránt választható, egymást kiegészítő lehetőségként tekintenek.


» Tovább a teljes szövegre «

Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról

2022. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Görözdi Judit és Balogh Magdolna, szerk. Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Budapest: reciti, 2022.

Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legtöbbet fordított szerzője, aki a műfordítások révén a világirodalom véráramába is bekerült.

A kötet alapjául az Esterházy Péter műveinek külföldi recepciója című tudományos konferencia anyaga szolgál, amelyet 2021. szeptember 9–10-én rendezett meg Pozsonyban a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete. A konferencián a német, észak-amerikai, francia, spanyol, orosz befogadás áttekintése mellett több előadás foglalkozott a (helyi) szlovák recepcióval, valamint a csehvel, lengyellel, románnal.
» Tovább a teljes szövegre «

Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853)

2022. december 10. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853). Irodalomtörténeti füzetek 186. Budapest: reciti, 2022.

Az 1853-ben mindössze fél éven át megjelent Szépirodalmi Lapok a Bach-korszak legigényesebb hazai irodalmi folyóirata volt. Pákh Albert és Gyulai Pál szerkesztőként kiváló szerzőgárdát vonultattak fel, melyhez odatartozott például Kemény Zsigmond, Arany János vagy Erdélyi János is.

Jelen kötet érvelése szerint a periodika olyan irodalmi és nemzetpolitikai törekvéseket szólaltatott meg, amelyek (miután ezen nemzetféltő aggodalmakat a kiegyezéses korszakban kevéssé vették számításba), csak Trianon után váltak aktuálissá a nemzeti-erkölcsi megújhodás vonatkozásában. E célkitűzések azonban máig sem veszítették el érvényességüket, s az új és új kihívások, válságok közepette örök érvényű magatartási és alkotói modellek analógiáit idézik fel. Így szolgáltatva számunkra továbbra is történeti és egyben etikai vezérelveket szorongatott helyzetekben.
» Tovább a teljes szövegre «

A rokokó arcai (ReKonf ‧ 17)

2022. december 7. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bartha-Kovács Katalin és Fórizs Gergely, szerk. A rokokó arcai: Tanulmányok egy tünékeny fogalom történetéhez. Reciti konferenciakötetek 17. Budapest: reciti, 2022.

A rokokó képzőművészeti zsargonból vált – tágabb értelemben és visszatekintőleg – művészet- és irodalomtörténeti stílust jelentő kategóriává, de irodalmi vagy zenei alkalmazása mind a mai napig problematikus. Azt illetően sem alakult ki konszenzus, hogy a 18. századi rokokó önálló korstílust vagy csupán dekoratív formákat és stílusirányzatot jelentett-e. Ugyanakkor erősen tartja magát a nézet, hogy a rokokó művészet alkotásai esztétikailag és erkölcsileg normasértő, alacsonyabb rendű minőséget képviselnek. Jelen interdiszciplináris kötet tanulmányai – ez utóbbi értelmezési hagyománnyal számot vetve – az irodalom, a festészet és a zene történetének területén keresnek új utakat ennek a természeténél fogva tünékeny fogalomnak a megragadásához. A tárgyalt szerzők, illetve alkotók: Christoph Martin Wieland, Csokonai ­Vitéz Mihály, Vörösmarty ­Mihály, William Jones, Montesquieu, ­ Pierre Loti, Adorján Andor, valamint Jean-Antoine Watteau, Jean-Honoré Fragonard, William Hogarth és Pjotr Iljics Csajkovszkij.


» Tovább a teljes szövegre «

Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (ReKonf ‧ 16)

2022. december 5. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Draskóczy Eszter és Etlinger Mihály, szerk. Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760). Reciti konferenciakötetek 16. Budapest: reciti, 2022.

A Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760) című tudományos konferencia 2021. szeptember 8–11. között zajlott le a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának szervezésében, azzal a céllal, hogy a betegség, a testi és lelki szenvedés, illetve (elválaszthatatlan  pozitív komplementer halmazként) a gyógyulás és gyógyítás kérdéskörét több szempontból, több tudományág fogalom- és eszközkészletével vizsgáljuk a kora újkor magyarországi irodalmában.


» Tovább a teljes szövegre «

Tasi Réka írása

2022. december 4. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Janka, Móré Tünde, Rédey-Keresztény János, Rédey-Keresztény Júlia, Virág Csilla, Vrabély Márk, szerk. Közvetítők és közvetítés: Kulturális transzfer a hosszú reformáció kontextusában. Reciti Konferenciakötetek 12. Budapest: reciti, 2021.

A reciti konferenciakötetek sorozatának 12. darabjaként napvilágot látott kiadvány a hosszú reformáció és a kulturális transzfer fogalmai köré rendeződő tanulmányokat ígér az olvasó számára: a 2020. szeptemberében megrendezett, azonos című tudományos tanácskozáson elhangzott előadások írásos változatait tartalmazza. Amint a kötet előszavát jegyző Tóth Zsombor felhívja rá a figyelmet, a konferencia első kontextusa Az értelmezés hatalma című konferenciasorozat volt, mely az irodalomtörténeti megértésaktusok értelmezésére vállalkozott, hangsúlyozva, hogy az irodalomtörténeti interpretáció nem mondhat le a kora újkori szövegek kulturális kontextusainak megértéséről – melynek eszköze lehet az ún. kulturális transzferek vizsgálata.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása

2022. november 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Fóti Miklós ‒ Pánya István. Bodrog vármegye településhálózatának rekonstrukciója a török defterek alapján. A zombori és a bajai náhije települései 1578-ban.  Magyar Történelmi Emlékek, Adattárak. Budapest‒Kecskemét: Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet‒Kecskeméti Katona József Múzeum, 2022.

A tudomány folytonos fejlődése szükségszerűen szembesít minket annak követelményével, hogy időről időre átgondoljuk a különféle tudományterületeken folyó kutatásokkal kapcsolatban az újonnan adódó lehetőségeket, melyeket munkánk során hasznosítva a korábbiakhoz képest újabb, pontosabb, korszerűbb eredményeket tudunk elérni. Az utóbbi években a bölcsészettudományok területén is megjelent számos új kutatási módszer, amely több tudományág segítségét is igénybe veszi a múlt eredményeinek felülvizsgálata és újak létrehozása során. Fóti Miklós és Pánya István könyve is e szellemiség jegyében született. A korábbi történeti földrajzi munkákhoz képest komplexebb módon igyekeztek rekonstruálni az egykori Bodrog vármegye középkori településhálózatát.
» Tovább a teljes szövegre «

Kapitalizmus és irodalomtörténet (ReKonf ‧ 15)

2022. november 12. § 2 hozzászólás

reciti könyv

András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.

A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2021 nyarán Pécsett tartott konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők között találni irodalomtörténészt, filozófust, esztétát, eszmetörténészt és közgazdászt. Írásaik szerteágazó területeken és korszakokban vizsgálódnak, de egyaránt amellett érvelnek, hogy a kapitalizmus megkerülhetetlen problémája a modern kultúráról való gondolkodásnak.
» Tovább a teljes szövegre «

Dóbék Ágnes írása

2022. november 2. § 0 hozzászólás

recenzió

Vogel Zsuzsa. Az olvasás útjain, a biográfiától a közköltészetig: Faludi Ferenc műveinek fogadtatása. Erdélyi Tudományos Füzetek 292. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020.

Vogel Zsuzsa 2020-ban megjelent kötete Faludi Ferenc műveinek recepcióját vizsgálva új szempontokat, módszereket és forrásokat von a Faludi-kutatásba. A monográfia alapját a szerző 2013-ban megvédett PhD-dolgozata képezi, amelyet jelen formában az újabb szakirodalom eredményeit felhasználva dolgozott át és tett közzé.
» Tovább a teljes szövegre «

Műfordítás és más extrém sportok: Írások Kappanyos András 60. születésnapjára

2022. október 18. § 2 hozzászólás

reciti könyv

Földes Györgyi, Major Ágnes és Szénási Zoltán, szerk. Műfordítás és más extrém sportok: Írások Kappanyos András 60. születésnapjára. Budapest: reciti, 2022.

Kappanyos András nélkül ez a könyv sem jöhetett volna létre, csakúgy, mint sok másik. Meg az ő harmincöt éve alakuló és gyarapodó irodalomtudósi és műfordítói életműve nélkül, amely kitekint a 19. századi magyar irodalomra, egyik, nemzetközi perspektívát is nyitó fókuszpontja az avantgárd, azon kívül pedig T. S. Eliot és James Joyce, újabban pedig a fordítástudományban látszik kiteljesedni. És ne feledkezzünk el szerkesztői munkáiról, egyetemi oktatói, valamint tudományszervező tevékenységéről sem, meg arról, hogy neki nem „minden egyformán popzene”. Hogy csak a fontosabbakat említsük.
» Tovább a teljes szövegre «

Kisfaludy Sándor: Hazafiúi Szózat

2022. október 17. § 3 hozzászólás

reciti könyv

Kisfaludy Sándor. Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez (1809). Forráskiadás. Szerkesztette Nagy Ágoston. ReTextum 12. Budapest: reciti, 2022.

Jelen kritikai kiadás, mely Kisfaludy Sándor születésének 250. évfordulójára jelenik meg, Kisfaludy Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez című, József nádor megbízására, az 1809. évi inszurrekció alkalmából készített félhivatalos buzdító munkájának autográf magyar nyelvű fogalmazványát, tisztázatát, valamint német kivonatát közli kéziratból, az utóbbi két esetben a megbízó cenzúrájával együtt, továbbá a nyomtatvány alapján közreadja a mű Schedius Lajos-féle német fordítását is. A kiadás a textológiai apparátus mellett bőséges tárgyi jegyzeteket és részletes bevezető tanulmányt is tartalmaz.
» Tovább a teljes szövegre «

Körömi Gabriella írása

2022. október 15. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Herédi Rebeka − Kispál Dániel − Kusper Judit, szerk., IrKa−Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Irka Könyvek 1. Eger: Líceum Kiadó, 2022. (186 p.)

A Líceum Kiadó gondozásában 2022 tavaszán megjelent IrKa − Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól című tanulmánykötetnek már a borítója is felkelti a potenciális olvasók érdeklődését, hiszen megidézi a régi iskolai füzetek, azaz irkák külső megjelenését: a formavilág azt sugallja, hogy a könyv szorosan kapcsolódik a tanításhoz és a gyakorlati tudáshoz. A kötet tanulmányait elolvasva ez az előfeltevésünk be is igazolódik.
» Tovább a teljes szövegre «

Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600)

2022. szeptember 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600). Irodalomtörténeti füzetek 185. Budapest: reciti, 2022.

A 16. század második felében a Wittenbergi Egyetem szellemisége jelentős hatással volt a magyarországi politikai, egyházi és kulturális-oktatási folyamatokra. A korábbi kutatások a Wittenbergben tanuló magyar diákok névsorának összeállításától kezdve Philipp Melanchton szellemi hatásának feltérképezésén keresztül iskolatörténeti és egyháztörténeti vizsgálatokig terjedtek ki. Ismert továbbá, hogy a magyar diákok Wittenbergben élénk publikációs tevékenységet folytattak, nagyrészt aprónyomtatványokat jelentettek meg.
» Tovább a teljes szövegre «

Kovács Krisztina írása

2022. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Füzi Izabella. A vurstlitól a moziig: A magyar vizuális tömegkultúra kibontakozása (1896–1914). Apertúra könyvek 8. Szeged: Pompeji Kiadó, 2022. 288 l.

Füzi Izabella könyve deklarált szándéka szerint is hiánypótló monografikus feldolgozása a magyar vizuális kultúra születésének. Ezt a célt a szerző kötetének második egységében (Vizuális nyilvánosság és a korai mozgókép), még pontosabban annak bevezető fejezetében (A korai mozi kutatása és a vizuális nyilvánosság) meg is indokolja, amikor így fogalmaz: „Magyar Bálint monográfiája az 1896 és 1901 közötti időszakot 13 oldalban tárgyalja, Kőháti Zsolt könyve nyolc és fél oldalt szánt ennek a korai időszaknak, és ebbe beletartozik a társadalmi, történelmi kontextus vázlatos áttekintése is.” (76)
» Tovább a teljes szövegre «

Kónya Franciska írása

2022. szeptember 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Maczák Ibolya: Kölcsönzés és kompozíció: Szövegalkotás 17–18. századi szerzők prédikációiban, Bp., MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport, 2019 (Pázmány Irodalmi Műhely, Lelkiségtörténeti tanulmányok, 23.)

Maczák Ibolya nevével valószínűleg mindenki találkozott már, aki a régi magyar prédikációirodalommal kicsit is foglalkozott. Doktori disszertációjában, majd azt követő publikációiban a jelöletlen szövegátvételek nyomába eredt: számtalan esetben rekonstruálva a lehetséges szövegalkotási munkafolyamatot az egyes prédikátoroknál. Korábbi kutatásaihoz szorosan kapcsolódik, azokat újabb felvetésekkel egészíti ki a Kölcsönzés és kompozíció című kötete, amely a Bolyai-ösztöndíj támogatásának eredményeképp jelent meg a Pázmány Irodalmi Műhely Lelkiségtörténeti tanulmányok sorozatának 23. darabjaként.
» Tovább a teljes szövegre «

Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században (ReKonf ‧ 14 )

2022. július 29. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Dóbék Ágnes, szerk. Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században. Reciti konferenciakötetek 14. Budapest: reciti, 2022.

A 18. század második fele és a 19. század első évtizedei fontos fejezetét jelentik az olasz–magyar művelődési kapcsolatok történetének. A magyarországi egyházi és világi értelmiség Itáliában szerzett tapasztalatai és olasz irányultságú műveltsége jelentős hatást gyakoroltak a hazai kulturális élet különböző szféráira. A kötet tanulmányai az itáliai kulturális befolyás főbb hazai megnyilvánulásait vizsgálják, az olasz–magyar kapcsolatok kutatásának új eredményeit adják közre az irodalmi hatások, a színház- és zenetörténet, a populáris kultúrában tetten érhető itáliai elemek, az utazási irodalom, a főpapi kultúra, valamint a könyv- és könyvtártörténet témaköreiből.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2022. június 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Ötvös Péter. Az otthon elhagyása, félelem és reménység: „Elég nehéz, hogy egyedül vagyok”. Kulturális örökség. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó–Eszterházy Károly Egyetem–MTA Könyvtár és Információs Központ, 2021, 414 l.

Ötvös Péter legújabb kötete a több egyetemi és kutatóintézmény együttműködését megtestesítő – és a sorozatszerkesztői előszó alapján: most lezáródó vagy eddigi formájában lezáródó – Kulturális örökség című sorozatban jelent meg 2021-ben. A szerző a bevezetést követően öt nagy fejezetben írja le a kora újkori ember – mint fogalmaz – „egyik legnyomasztóbb problémáját”, az otthoni fenyegetések következtében kialakuló félelmet, az elmenekülés következményeit, az emigrációval való megküzdés egyéni stratégiáit és nyelvi kifejezéseit a 16. század végi és 17. század eleji Habsburg Monarchiában. Az így kialakuló a kultúrantropológiai létállapotnak lenyomataként létrejövő szövegkorpuszra (vizitációkra, könyvjegyzékekre, versekre, levelekre, énekekre és autobiográfiai művekre) fókuszálva mutatja be a szerző mind a közösség, mind pedig az egyén egzisztenciális válságát és annak különféle kifejeződési módjait.
» Tovább a teljes szövegre «

Luis de Ávila y Zúñiga: A császár háborúja Németországban

2022. június 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Luis de Ávila y Zúñiga. A császár háborúja Németországban. Szerkesztette, fordította, a bevezető tanulmányokat írta Guitman Barnabás. Budapest: reciti, 2022.

1546–1547 folyamán zajlott a schmalkaldeni háború az V. Károly császár által vezetett európai összefogás és a német protestáns rendek együttműködése révén alapított schmalkaldeni szövetség között. A háborúban a Magyar Királyság I. Ferdinánd és az udvari huszárság révén hadviselő félként vett részt, érdemben támogatva a spanyol, itáliai, németalföldi, német, osztrák és cseh csapatokat is felvonultató császári hadsereget.

Kötetünk néhány rövidebb, kapcsolódó forrás kíséretében először közli magyar nyelven a háború történetét a császári oldal szemszögéből megörökítő Luis de Ávila művét. A könyv elején lévő történeti tanulmányokban a schmalkaldeni háború előzményeinek, lefolyásának és az utána következő évek történéseinek rövid összefoglalása kapott helyet egészen az augsburgi vallásbéke 1555-ös aláírásáig. Külön fejezetek szólnak a hadviselés különböző korabeli módozatairól, Ávila életéről, művének keletkezési körülményeiről. A tanulmányokat és a közölt forrásokat korabeli nyomtatványokból vett metszetek, rajzok, valamint a kötet összeállítója által készített térképvázlatok egészítik ki.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2022. május 5. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Kelevéz Ágnes. Esti kérdések: Irodalomtörténeti nyomozás Babits költészetében. MIT füzetek IX. Budapest: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2021.

A MIT-füzetek első kötete, Földes Györgyi monográfiája 2012-ben jelent meg, azóta a sorozat 2014 kivételével minden évben új kötettel bővült, de Kelevéz Ágnes kötete csak a harmadik a sorban, amely kifejezetten egy szerzőt állít középpontba. Az életművek egy-egy szakaszára koncentráló kötetek, Reichert Gábor Déry- és Tóth Csilla Márai-monográfiája (2018 és 2019) után Kelevéz Ágnes Babits Mihályról szóló újabb írásainak gyűjteménye egy abszolút központi szerző életművéhez engedi közelebb az olvasót.
» Tovább a teljes szövegre «

Orosz Andrea: Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése (Vitae ‧ 4)

2022. március 24. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Orosz Andrea. Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése. Vitae 4. Budapest: reciti, 2021.

A dunántúli születésű Kováts József (1780–1809) számára nagyon rövid életút és még ennél is rövidebb, mindössze egy évtizednyi költői pályafutás jutott osztályrészül. A kaposvári börtönben elhunyt költő verseit ennek elle­nére száznál is több kéziratos versgyűjtemény őrzi. Kováts életműve nem számít nagynak, mindössze félszáz verset írt élete során, ezeknek azonban másfél ezernél is több má­solatát őrzik a ma fellelhető kéziratok. Mindez meggyőző bizonyítékként szolgál Kováts egykori népszerűségére, amely a 19. század első felében Csokonaiéval vetekedett a református kollégiumi diákság és a kollégiumok falai közül kikerülő értelmiségiek körében. A későbbi kritikusok – a megváltozott irodalmi ízlésnek köszönhetően – elég mos­tohán bántak Kovátscsal, szigorú szavakkal illették költé­szetét és személyét egyaránt, pusztán Csokonai-epigonként tekintettek rá, ami napjainkban is általános.
» Tovább a teljes szövegre «

Koósz István írása

2022. március 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig. Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból. Fordította, a képleírásokat, az értelmezéseket, a jegyzeteket, valamint A kibjósi helye az edói kultúrában című tanulmányt írta Csendom Andrea. Szerkesztette, A Meidzsi előtti japán irodalom magyar fordításai című tanulmányt írta Buda Attila. Budapest, Ráció, 2021 (Pagoda és krizantém).

A Ráció Kiadó Pagoda és Krizantém című sorozatában már eddig is igazi különlegességek jelentek meg, a legutóbbi, hatodik kötetre pedig valóban ráillik, hogy korszakos a magyarországi japanológiában. Nemcsak a fordítás okán, hanem annak a tudományos háttérnek a közzétételével is, mely a fordítónak a jegyzeteiből, magyarázataiból, tanulmányából és a kötet szerkesztőjének, Buda Attilának a kötetben megjelent tanulmányából (A Meidzsi előtti japán irodalom magyar fordításai) megismerhető. A kötet címe: Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig. Alcíme szerint: Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból. Ezt az alcímet azonban részletesebben meg kell magyarázni, hiszen még a japán irodalom iránt érdeklődők sem biztos, hogy pontosan tudják mit takar.
» Tovább a teljes szövegre «

József Attila: Világositsd föl

2022. február 24. § 0 hozzászólás

Világositsd föl gyermeked:
a haramiák emberek;
a boszorkák – kofák, kasok.
(Csahos kutyák nem farkasok!)
  Vagy alkudoznak, vagy bölcselnek,
  de mind-mind pénzre vált reményt;
  ki szenet árul, ki szerelmet,
  ki pedig ilyen költeményt.

 

És vígasztald meg, ha vigasz
a gyermeknek, hogy így igaz.
Talán dünnyögj egy új mesét,
fasiszta kommunizmusét –
  mivelhogy rend kell a világba,
  a rend pedig arravaló,
  hogy ne legyen a gyerek hiába
  s ne legyen szabad, ami jó.

 

S ha száját tátja a gyerek
és fölnéz rád, vagy pityereg –
ne dőlj be néki, el ne hidd,
hogy elkábitják elveid!
  Nézz a furfangos csecsemőre:
  bömböl, hogy szánassa magát,
  de mig mosolyog az emlőre,
  növeszti körmét és fogát.

(Forrás: József Attila. Összes versei 1927–1937. Szerkesztette Stoll Béla. 2. kiad. 3/2. köt. Budapest: Balassi Kiadó, 2005, 351.)

🇺🇦

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 4

2022. február 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 4. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2021.

Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. A tanácskozásoknak rendszeresen ad otthont a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke, mely még 2013-ban döntött úgy, hogy kétévente vendégül látja az értelmiségtörténet összetett kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, illetve alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A nemzetközi együttműködéssel létrejött, kétévente megtartott nagy sikerű rendezvény társ­szervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont (korábban MTA) Irodalomtudományi Intézete volt.
» Tovább a teljes szövegre «

Kéziratosság és nyomtatott kultúra a régiségben

2022. január 20. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Kovács Annamária, Molnár Annamária, Virág Csilla, Vitkai Nóra és Vrabély Márk, szerk. Kéziratosság és nyomtatott kultúra a régiségben. Fiatalok Konferenciája 2020. Budapest: reciti, 2021.

A Fiatalok Konferenciája tizedik konferenciakötetét tartja (virtuális) kezében az olvasó. A FiKon becenevű hallgatói kezdeményezés célja egy, a fiatal kutatók számára szervezett, szakmailag igényes, a régi magyar irodalommal foglalkozó évenkénti konferenciasorozat megrendezése. A 2020. október 15–16. között a pandémia miatt az online térben lezajlott Kéziratosság és nyomtatott kultúra a régiségben című konferencia is ebben a szellemben valósult meg. Jelen kötet az ott elhangzott előadások tanulmánnyá szerkesztett változatát tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

„…daß er uns einen Correspondenten in Wien ausmache“

2022. január 15. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Zoltán Csepregi und Julianna Orsós, hrsg. v. „…daß er uns einen Correspondenten in Wien ausmache“ Berichte, Briefe und Aufzeichnungen von dänischen und schwedischen Gesandtschaftspredigern in Wien (1705­–1755). Budapest: reciti, 2021.

Der westfälische Friede regelte u. a. die Tätigkeit der Legationsprediger und Gesandtschaftskapellen – als systemfremder Elemente im Zeitalter der Konfessionalisierung.

Auf dieser Rechtsgrundlage kamen die dänischen (Paris, Madrid, Warschau, Wien), die schwedischen (Paris, Wien), die holländischen (Wien, Konstantinopel) evangelischen und die kaiserlich-katholischen Gesandtschaftskapellen zustande (Stockholm, Hamburg, Den Haag, London, Moskau). Die Gottesdienste in den Wiener Kapellen (die zwei lutherischen und den einen reformierten) durften außer dem Botschaftspersonal nur Protestanten besuchen, die sich von Amts wegen in der Haupt- und Residenzstadt aufhielten: am Hofe anwesende Reichsstände und deren hier akkreditierte Räte, Reichshofräte, Reichsagenten, kaiserlich privilegierte Niederleger (Großhändler) und Hoflieferanten. Die Behörden übten außerdem Nachsicht im Falle von in kaiserlichem Dienst stehenden Offizieren und dem übrig gebliebenen evangelischen Adel Niederösterreichs.

Eine illegale Gruppe unter den Gottesdienstbesuchern bildeten die gesellschaftlich niedrigeren Schichten: Handwerksgesellen, Studenten, Hauslehrer, Witwen und das Dienstpersonal der oben aufgezählten Evangelischen mit Sonderrechten….
» Tovább a teljes szövegre «

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 9.

2021. december 30. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Csörsz Rumen István, szerk. Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 9. Budapest: reciti, 2021.

A közkultúra kutatása mindenképp a régészettel rokon. De vajon ki tudja, kik voltak otthon, és kik voltak vendégek Pompeji házaiban, akik sose jártak ott korábban? A tárgyaik, a csontjaik, az életük utolsó perce valami másnak lett a dokumentuma. A közkultúra emlékei is így szóródnak szét, gyakran teljesen más közegben, mint amiben valaha értelmük volt. Tengerből jön, csikóhal formájú, de mégse csikóhal. Ami mégis érdekessé teszi: hogyan, miért került a szállítmány a vízbe, s miként jut, miért juthat egyáltalán a partra.
» Tovább a teljes szövegre «

Wirágh András írása

2021. december 30. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Mészáros Zsolt, Parádi Andrea és Rákai Orsolya szerk. Kaffka 100: Tanulmányok Kaffka Margitról. Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum, 2020.

Bántóan kevés helyen emlékeztek meg Kaffka Margit halálának századik évfordulójáról három évvel ezelőtt, 2018-ban, de ez is csak a recenzeált kiadvány jelentőségét értékeli föl. A Kaffka 100 ugyanis az egyetlen mérvadó emléknyom arról, hogy a honi irodalom- és kultúratudomány nem feledkezett el teljesen a Nyugat number one írónőjének centenáriumáról. Az írónőéről, akit évtizedek óta rendszeresen odasorolnak a modern irodalom (jobbára férfiúi) tagjai közé, de ezt a kötelezőnek vélt gesztust a kortársakhoz mérten ritkábban követi tényleges kanonizációs vagy újraolvasási aktus.
» Tovább a teljes szövegre «

« Older Entries

Newer Entries »