recenzió

Papp Ágnes Klára, Átlátunk az üvegen? Gondolatok a kortárs irodalomról, Napkút, 2008.

Papp Ágnes Klára könyve nagyrészt a kortárs magyar irodalommal foglalkozó hosszabb-rövidebb tanulmányokat és kritikákat tartalmaz. Ezeket az önmagukban is megálló írásokat egy – mintegy elméleti hátterül szolgáló – hosszabb bevezető tanulmány előzi és alapozza meg.

Írásom e kitüntetett helyen álló nagytanulmányra összpontosít. Ezt és a rákövetkező öt fejezet egyes írásait a bahtyini karneválelmélet és dialógusfelfogásmélyreható körüljárása, majd következetes applikálása hozza közös nevezőre – mégpedig megkérdőjelezhetetlen döntések kényszere nélkül.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tüskés Gábor, Hagyomány és kritika: Könyvek, könyvbírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013.

A kötet Tüskés Gábornak kereken hatvan könyvbírálatát tartalmazza, bő három évtized irodalomtudományi és kritikai munkásságának eredményét. Amennyire szokatlan a szakirodalmi munkák elemzésének újraközlése, annyira könnyű dolga van a kiadvány ismertetőjének. Éppen a vállalkozás újszerűségéből következik, hogy az alaposságáról és következetességéről ismert szerző tüzetesen végiggondolta a gyűjtemény összeállításának szempontjait, célját és értelmét.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Jókai Mór, Elbeszélések 1861–1862, 10, s. a. r. Tarjányi Eszter, Budapest, Ráció, 2012.

Jókai Mór elbeszéléseinek 10. kötete jelent meg kritikai kiadásban, de a korábbi arannyal metszett kék vászonkötés helyett halványsárga borítóval. Lehet, hogy ennek a változásnak egészen prózai okai vannak (például hogy a Ráció Kiadónak nem volt joga használni az Akadémiai által kialakított külsőt, vagy hogy a vászon túl drága), de mindenképpen jelzi, hogy az Eisemann György vezetésével működő csapat mintegy újrakezdeni, és nem folytatni akarja a korábbi sorozatot.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Bodrogi Ferenc Máté, Kazinczy arca és a csiszoltság nyelve, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2012.

Bodrogi Ferenc Máté monográfiájában nem úgy jeleníti meg Kazinczyt, ahogy tette azt Toldy Ferenc, a barát, majd Váczy János, a huszonegy kötetes levelezés kiadója, mintegy emlékművet állítva neki, hanem inkább leleplező módon, végére járva a kimunkált én-alakzat természetének, kontextusának.

Az autobiografikus korpuszból és a levelezésből így kibomló, és az egyik legerőteljesebbnek ítélt Kazinczy-arc „berendezését” mikroszkopikus részletességgel tárja fel a monográfia.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Az Esterházy család és a magyarországi művelődés: Képek és szövegek a XVII–XIX. századból, vál., szerk., az előszót írta Knapp Éva, Tüskés Gábor, a képanyag összeállításában közrem. Tüskés Anna, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013.

„Ez világnak gyümölcsiről, / Szép kerteknek virágiról”– felelhetnének egy Esterházy Páltól vett idézettel Az Esterházy család és a magyarországi művelődés című kötet összeállítói arra kérdésre, hogy miről is szól ez a kiadvány. Vállalkozásuk középpontjában ugyanis az Esterházyak által létrehozott, vagy hathatós segítségükkel megvalósult „világi gyümölcsök” – azaz kulturális értékek állnak.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Tóth Sándor Attila, Latin humanitas, neolatin poézis I/1: A jezsuita rend 18. századi költői, Szeged, Gradus ad Parnassum, 2010.

Tóth Sándor Attila kutatási területe a 16–18. századi Magyarország irodalomtörténete, különös tekintettel annak a latinitással kapcsolatos vonatkozásaira. A 18. század végének klasszicizáló irodalmi folyamatait kutatva születtek meg a latin humanitashoz köthető poétikaelmélet általános részével, a generalis institutióval (A latin humanitas poétikája I: Institutiones generales artis poeticae, Szeged, Gradus ad Parnassum, 1998), majd az elbeszélő és a lírai költészet műfajelméletével, a poesis specialis artis poeticaevel (pl. A latin humanitas poétikája II/1: Poesis specialis artis poeticae: poesis narrativa et lyrica, Szeged, Gradus ad Parnassum, 2000), továbbá a dráma műfajelméletével (A latin humanitas poétikája II/2: Poesis specialis artis poeticae: poesis dramatica, Baja, Eötvös József Főiskolai Kiadó, 2006) foglalkozó kötetei. Jelen könyvének tárgya az igen gazdag 18. század végi, 19. század eleji latin nyelvű lírai költészet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Budapest, reciti, 2011.

2010-ben Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója alkalmából konferenciát szervezett az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete XVIII. századi Osztályának két munkatársa, Csörsz Rumen István és Hegedüs Béla. Nehéz volna elvitatni, hogy az emlékév során tudományos téren e rendezvény hozta a legtöbb újdonságot. A konferencián elhangzott előadások, illetve néhány felkérésre írt tanulmány a szervezők szerkesztésében 2011-ben a reciti Kiadónál megszokott módon előbb online kiadásban, majd (az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Dunántúli Református Egyházkerület támogatásával) nyomtatott kötet formájában is megjelent.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Veres András, Kosztolányi Ady-komplexuma: Filológiai regény, Budapest, Balassi Kiadó, 2012.

Veres András „filológiai regénye” nagy felkészültséggel, példás alapossággal megírt, tiszteletet ébresztő teljesítmény, a huszadik századi magyar irodalommal foglalkozók vagy a korszak iránt érdeklődők számára egyszerre hasznos és élvezetes olvasmány. Részletes bemutatást kap benne a Nyugat első nemzedékének két nagy alakja, „a két költőóriás (és hozzátenném: a két kitűnő újságíró, showman és reklámszakember)” (13): Ady és Kosztolányi, akik markánsan különböző, szemben álló irodalmi és közéleti attitűdöket jelenítenek meg, változó kanonikus pozíciójuk, irodalompolitikai megítélésük pedig jellemző a magyar értelmiség változó irodalmi és közéleti attitűdjére.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Török Zsuzsa, Petelei István és az irodalom sajtóközege: Média- és társadalomtörténeti elemzés, Budapest, Ráció Kiadó, 2011 (ligatura).

Petelei István személye és életműve minden „újra meg újra felfedezés” ellenére az irodalomtörténeti kánon peremén helyezkedik el. Török Zsuzsa könyvének vonzó tulajdonságai közé tartozik, hogy nem idomul a „méltatlanul háttérbe szorított” életművek szokásos retorikájához, nem az értékelő, ítélkező irodalomtörténet-írás esztétikai szempontokon nyugvó érvelésére törekszik. Ebből következik, hogy nem kizárólag Petelei Istvánra és műveire vonatkozóan tesz érvényes megállapításokat, hanem olyan módszertani stratégiákat  kínál a média- és társadalomtörténeti perspektíva együttes alkalmazására, amelyek mintaadóak lehetnek a további, hasonló kutatások számára.
» Tovább a teljes szövegre «

review

Nagy Imre, Öttorony: A pécsi irodalmi műveltség a kezdetektől a huszadik századig [Five Churches: Literacy in Pécs from the Beginning to the 20^th Century], Pécs, Kronosz, 2013.

In 2010 Imre Nagy, professor of the University of Pécs, published A magyar Athén: Pécs irodalmi műveltsége 1009-től 1780-ig (The Hungarian Athens: Literacy in Pécs from 1009 to 1780), which contains the first twelve chapters of the book reviewed here. In the following years Nagy continued the work, and completed his study with further twelve chapters. The present book is divided into two main sections. Part I: The Hungarian Athens: Literacy in Pécs from 1009 to 1780, and Part II: The South Bastion: Literacy in Pécs from 1780 to 1923. The main sections are each divided into twelve more chapters.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter korában, szerk. Gudor Botond, Kurucz György, Sepsi Enikő, Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, 2012 (Károli Könyvek).

Bod Péter születésének 300. évfordulóján, az emlékév szervezőinek oly sok és változatos programot sikerült összeállítaniuk, hogy a 2012 októberében az OSZK-ban megrendezett emlékülésen Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója, félórás beszámolót tartott a megrendezett és még hátralévő eseményekről. A megemlékezések, a szoboravatás, a buszos emléktúra, az olvasómaraton, a Bod család találkozója, és több, az emlékév kapcsán megjelent kiadvány mellett tudományos szempontból a Gyulafehérváron és Magyarigenben 2012. május 2–3-án megrendezett Bod Péter háromszáz éve című nemzetközi konferencia tűnik a legfontosabbnak, melynek szerkesztett anyagát tartalmazza a recenzeált kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Képek, szövegek, olvasatok, szerk. Bartha-Kovács Katalin, Penke Olga, Szász Géza, Szeged, JATE Press, 2012 (Felvilágosodás, lumières, Enlightenment, Aufklärung).

A Bartha-Kovács Katalin, Penke Olga és Szász Géza által szerkesztett tanulmánykötet a szerkesztői bevezető szerint a Szegedi Tudományegyetem Magyar-francia felvilágosodás kutatócsoportjának tanulmányaiból közöl válogatást, reprezentálva a csoport tagjainak kutatási területeit, a magyar és a francia kultúra találkozási pontjainak elemzésére, a művészetelméletre, irodalom és kép kapcsolatának elemzésére összpontosítva.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Falvay Dávid, Magyar dinasztikus szentek olasz kódexekben: Santi dinastici ungheresi in codici italiani, Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék, 2012.

Az italianista Falvay Dávid könyvében a magyar királyi szentnek nevezett vagy tartott szereplőket felvonultató, középkori-késő középkori olasz kéziratokkal kapcsolatos eddigi kutatásait foglalja össze. E témakör számos ponton érintkezik mind a régi magyarországi irodalom, mind a korabeli itáliai kultúra különböző kutatási területeivel.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Mikes Kelemen, Constantinápolyban gróf P… E… írott leveli M… K… (Törökországi levelek): Az autográf kézirat hasonmás kiadása, szöveggondozás Tüskés Gábor; Hopp Lajos és Tüskés Gábor kísérőtanulmányával, Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet – Líceum Kiadó, Budapest – Eger, 2011.

Amikor a reciti portál egyik szerkesztője megkérdezte, hogy írnék-e recenziót Mikes Kelemen híres Leveleskönyvének hasonmás kiadásáról, azonnal igent mondtam. Biztos voltam benne, hogy egy könyvészetileg igényes vállalkozásról van szó. Afelől sem voltak kétségeim, hogy a kísérőtanulmányok a kézirat történetét alaposan körbe fogják járni, s persze tudtam azt is, hogy olyan könyvről kell írnom, mely a manapság újjáéledő Mikes-kutatások alapja. Nem is csalódtam. Amit viszont nem gondoltam, hogy a jól ismert szöveg ilyen, rekonstruált eredeti formában való olvasása annak értelmezéséhez is új utakat nyithat.

» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

„Margarita poetica”: A humanista alapműveltség olvasmányai a Kárpát-medencében 1526-ig. Antológia, összeállította Ekler Péter, OSzK – Gondolat Kiadó, Budapest, 2011 (Nemzeti Téka).

Az antikok mindent tudtak. És mindent lenyúltak előlünk!

Titus Maccius Plautus: A hetvenkedő katona

Karsai György és Térey János fordítása

Valaha az emberek szépek és nagyok voltak (most pedig megannyi gyermek és törpe mind), ám ez csak egy a világ elaggásáról tanúskodó tények sokasága közül. Az ifjak többé semmit sem hajlandók tanulni, a tudomány hanyatlik, az egész világ tótágast áll, vak vezet világtalant s taszít a szakadékba, a madár röppen, de nem szárnyal, a szamár lantot penget, az ökör táncot jár… Semmi sem úgy megy, ahogy mennie kéne. Mondassék hála az Istennek, amiért azokban az időkben reám ragadt mesteremről a tanulni vágyás, és hogy mindig érzem, melyik a helyes út, ha mégoly kanyargós is az ösvény.

Umberto Eco: A rózsa neve

Barna Imre fordítása

» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Jan Drengubiak, Richard Millet, du personnel vers l’universel, Filozofická fakulta Prešovskej univerzity v Prešove, Prešov, 2012.

A recenzeált könyv szerzője Jan Drengubiak, a prešovi (eperjesi) egyetem Francia Tanszékének vezetője, aki 2009-ben védte meg L’Œuvre de Richard Millet au regard de la mythocritique (Richard Millet munkássága mítoszkritikai szemszögből) című doktori értekezését, melyet francia és szlovák témavezetők (Zuzana Malinovská-Šalamonová és Sylviane Coyault-Dublanchet) irányításával írt. Jelen mű ennek a disszertációnak a nagyközönség számára átdolgozott verziója.
» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Író a száműzetésben: Mikes Kelemen, szerk. Tüskés Gábor, Budapest, Universitas, 2012 (Historia litteraria, 28).

Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából az MTA Irodalomtudományi Intézete Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der europäischen Aufklärung címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett 2011. október 12–15. között. A tanácskozás fő célja Mikes életművének jobb megismerése mellett a Mikes-kutatás eredményeinek nemzetközi összefüggésbe helyezése volt. A konferencián elhangzott előadások 2012-ben egy magyar és egy többnyelvű (angol, német, francia) tanulmánykötetbe szerkesztve jelentek meg. A recenzió a magyar nyelvű tanulmánykötet eredményeit ismerteti.

» Tovább a teljes szövegre «

Öntörvény(ű)ek

Miklós Ágnes Kata, A szóértés feltételei: Nemzedékváltási problémák a hetvenes évek romániai magyar irodalmában, Kolozsvár, Komp-Press, 2010.

Az erdélyi magyar irodalom utóbbi fél évszázadának története tulajdonképpen nemzedékek és nemzedékváltások történeteként is megírható. Nincs ebben semmi különlegesség, ha arra gondolunk, hogy az első irodalomtörténeti összegzések Erdélyen belül (s Magyarországon is, főként az 1982-es akadémiai irodalomtörténet átemelt passzusai révén) gyakorlatilag korszakhatárokban, valamint az ehhez rendelt szükségszerű értékszempontok és szerzői közösségek, generációk szerint igyekeztek megragadni az irodalmi élet jelentősebb eredményeit, csomópontjait, s ehhez mérni az egyes alkotások értelmezési kereteit. A szemléleti váltások nemzedéki jellemzői nem jelentenek persze biztos fogódzókat, többnyire elnagyoltnak vagy erőszakoltaknak tűnnek, de egyik lehetséges értelmezési lehetőségként kétségkívül működőképesnek bizonyultak.[ref]Gondoljunk például a „hőskor”, tehát a húszas-harmincas évek erdélyi generációs szemléletkülönbségeire és az erre épülő költészettani elemzésekre, összefoglalásokra (a Helikoni triász, Áprily, Reményik, Tompa verseszményére és velük némiképp szemben is Dsida nemzedékére, vagy a harmincas évek Erdélyi Fiatalok mozgalmára), s még inkább az 1945 utáni időszak gyakorlatilag valóban évtizedekhez és írói-költői csoportosulásokhoz rendelt felosztásaira.[/ref]

» Tovább a teljes szövegre «

recenzió

Mikszáth Kálmán és kortársai: Regionalizmus a 19. század végén a közép- és kelet-európai irodalmak kontextusában. Kálmán Mikszáth a jeho súčasníci: Regionalizmus v kontexte literatúry stredoeurópskych národov na konci 19. storočia, szerk. / zostavila Sipos Szilvia, Bratislava, Hagyományok és Értékek Polgári Társulás – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma, 2011.

Sipos Szilvia, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának munkatársa konferenciát szervezett Mikszáth halálának 100. évfordulójára 2010-ben Pozsonyban. A szlovák, magyar, cseh és lengyel kutatók előadásainak szerkesztett változatát közli a Mikszáth Kálmán és kortársai: Regionalizmus a 19. század végén a közép- és kelet-európai irodalmak kontextusában címet viselő magyar és szlovák nyelvű kötet.

» Tovább a teljes szövegre «