reciti könyv
Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek, írták és összeállították az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, szerkesztette Kecskeméti Gábor, Budapest, reciti, 2016.
2016. november 26. § 0 hozzászólás
Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek, írták és összeállították az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, szerkesztette Kecskeméti Gábor, Budapest, reciti, 2016.
2016. október 28. § 0 hozzászólás
Bethlen Miklós válogatott bibliográfia, összeáll. és bev. Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2016.
2016. augusztus 12. § 0 hozzászólás
Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2015, szerk. Gesztelyi Hermina, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2016.
2016. május 12. § 1 hozzászólás
Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról, szerk. Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2016 (Hagyományfrissítés, 4).
Gyulai Pál Írónőink című, 1858-ban megjelent írása a magyar irodalomtörténeti hagyomány hatástörténetileg egyik legjelentősebb szövege. A vitairat saját korában is számos reflexiót szült, és máig az írónői életművek fogadtatásával kapcsolatos, gyakran kritikus beállítódás örök hivatkozási pontja.
» Tovább a teljes szövegre «
2016. április 23. § 0 hozzászólás
William Shakespeare, Leár. Lear király, a kísérőtanulmányt írta és s. a. r. Kiss Zsuzsánna, Budapest, reciti, 2016 (ReTextum, 5).
Kötetünk a két legkorábbi magyar Lear király-fordítás szövegkönyveinek gondozott, kísérőtanulmánnyal ellátott kiadását tartalmazza. Az első magyar Lear szövegkönyvét elveszettnek hitte a szakma – nálunk olvasható. A második fordításból készült egy súgópéldány, egy szerepkönyv és egy későbbi tisztázat is, ezek párhuzamos vizsgálatára elsőként vállalkoztunk.
» Tovább a teljes szövegre «
2016. március 21. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2015.
Vajon mit éreztek, akik belülről ismerték a régi populáris kultúrát? Szégyenkeztek avíttas vagy csöpögős olvasmányaik, töredékesen megjegyzett dalaik miatt? Megszólták-e azokat, akiknek a kezében ponyvát vagy verses kéziratot láttak, miközben maguk is rejtegettek ilyesmit? Formálták-e a hagyományt, vagy csak kényszerből közlekedtek a litterae kopott lépcsőházában? Készen vették a szövegeket, piaci ponyvasátorban, avagy költői-írói öntudattal (esetleg iskolai kötelezettségként) fogtak a versfaragáshoz? Lehet-e szellemes egy antik reminiszcencia egy borsodi vőfélyversben, vagy az ilyesmit csak eltévedt, jelentésvesztett kultúrmorzsaléknak tartsuk? Kultúra volt-e egyáltalán mindez, avagy ellenkultúra, ál-kultúra? Értékmentés vagy a szellemi igénytelenség jele?
» Tovább a teljes szövegre «
2015. december 4. § 0 hozzászólás
Választások és kényszerek: Zsidó önkép és közösségtudat Közép-Európában (Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok), szerk. Balogh Magdolna, Budapest, reciti, 2015.
Kötetünk annak a 2011 novemberében rendezett nemzetközi konferenciának az anyagából nyújt válogatást, amelyet a Vannak-e közép-európai zsidó irodalmak? munkacím alapján hirdettünk meg, s amelyre az MTA BtK Irodalomtudományi Intézete és a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete (Ústav svetovej literatúry SAV) együttműködésének keretében került sor.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. október 7. § 0 hozzászólás
„Eszedbe jussak”: Tanulmányok Arany János Hamlet-fordításáról, szerk. Paraizs Júlia, Budapest, reciti, 2015 (Hagyományfrissítés, 3).
William Shakespeare Hamletje Arany János fordításában nemzeti kultúránk és identitásunk egyik sarokköve. Jelen tanulmánykötet szerzői arra vállalkoznak, hogy a darabot mint „önértékű” irodalmi alkotást olvassák újra.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. szeptember 16. § 0 hozzászólás
Amicitia: Tanulmányok Tüskés Gábor 60. születésnapjára / Beiträge zum 60. Geburtstag von Gábor Tüskés, főszerk. / Haupteditorin Lengyel Réka, szerk. / Herausgeber Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lénárt Orsolya, reciti, Budapest, 2015.
2015. augusztus 1. § 0 hozzászólás
kultúrjav. Írásbeliség és szóbeliség irodalma – újrahasznosítva: Fiatalok Konferenciája 2014, szerk. Bartók Zsófia Ágnes, Fajt Anita, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2015 (Arianna könyvek, 9).
2015. július 16. § 0 hozzászólás
Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei, ford. Bölöni Farkas Sándor, s. a. r., bev. Simon-Szabó Ágnes, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 4).
Mit jelent az 1810-es évek Kolozsvárján Werthert olvasni? Hogyan értelmezheti Goethe eddigre majd fél évszázados művét egy ambiciózus fiatalember? Mit olvas még társaival, és mit gondolnak Európa közelmúltjának klasszikusairól, miért tartják fontosnak fordításukat? Tényleg Bölöni Farkasé az első teljes Werther-fordítás? Szabadon bánt Goethe művével?
Jelen kiadvány a Bölöni Farkas-fordítás és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a kísérőtanulmánnyal e kérdések megválaszolására tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. július 13. § 0 hozzászólás
Stephanus noster: Tanulmányok Bartók István 60. születésnapjára, szerk. Jankovics József, Jankovits László, Szilágyi Emőke Rita, Zászkaliczky Márton, Budapest, reciti, 2015.
„A finoman szőtt bartóki előadásmód a tudomány mellett mindig tartogat valamilyen meglepetést, attikai sót. Ez a stílus imitációra csábít: bevallva-bevallatlanul számos pályatárs próbálja utánozni.”
» Tovább a teljes szövegre «
2015. június 12. § 2 hozzászólás
Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata-életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, munkatárs Buzási Enikő, olvasószerk. Székely Júlia, Budapest, reciti, 2015.
2015. május 19. § 1 hozzászólás
„Inkább figyeld talán az irodalmat”: Írások Veres András 70. születésnapjára, szerk. Jeney Éva, Kálmán C. György, reciti, Budapest, 2015.
Na, most ezt mégis hogy képzelitek, édes bogaraim? Mégis, mi ez? Ugye, ezt ti sem gondoltátok komolyan ? Hát, ez egy vicc. Egy vicc. Egyszerűen el-ké-pesz-tő.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. május 5. § 0 hozzászólás
Párbeszédben Ruttkay Kálmánnal: Egy rejtőzködő életmű újraolvasása, szerk. Dávidházi Péter, Komáromy Zsolt, reciti, Budapest, 2015.
Ruttkay Kálmán (1922–2010), a modern magyar anglisztika alapítóinak utolsóként eltávozott képviselője 1947-ben kezdett publikálni, majd 1963-tól 1995-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1996-tól 2008-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagy hatású oktatójaként tanítványok számos nemzedékét inspirálta. E kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy az ő angol és magyar nyelvű írásait újraolvasva megvizsgálják, mit üzen ez a csöndben létrehozott, sokáig csak folyóiratokban szétszórva lappangott, 2002 óta nagyrészt összegyűjtött életmű a mai anglisztikának és a hazai irodalomtudomány egészének.
2015. március 4. § 0 hozzászólás
Petelei István, Egy asszonyért (Regény), sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2015 (ReTextum, 3).
Kevesen tudják, hogy a főként novellistaként és hírlapíróként ismert Petelei Istvánnak van egy kisregénye is. A Forgách Zsuzsánna történetét feldolgozó, 17. században játszódó regény a szerző életében nem jelent meg kötetben. 1887-ben a Kolozsvár című napilap közölte folytatásokban, 1924-ben posztumusz tették közzé népszerű kiadásban. Jelen kiadás az Egy asszonyért című történelmi regény bevezetővel és apparátussal ellátott tudományos igényű forrásközlése.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. február 17. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.
A Doromb sorozat egyrészt katalizátora, másrészt hű tükre szeretne lenni a szakmai diskurzusnak, amely a magyar közköltészetet érinti, bármilyen irányból közelítsenek hozzá a kutatók. Így kerülhet egymás mellé forrásközlés és programtanulmány, tárgytörténeti és műfaji áttekintés, illetve a néprajz, történet- és zenetudomány ide vágó eredményeinek bemutatása. A szerkesztő legfőbb szándéka, hogy a közös megjelenés lehetőségével még ott is párbeszédet kezdeményezzen, ahol eredetileg erre nem volt esély, s a sokfelől érkező tudáselemeket engedje egy közös, de – a kutatott tárgyhoz méltó módon – heterogén, szerves, önszabályozó, akár önellentmondásoktól sem mentes kutatói iránnyá formálódni.
» Tovább a teljes szövegre «
2015. február 9. § 0 hozzászólás
Apafi Mihály fejedelem temetése, s. a. r. Csorba Dávid, Mikó Gyula, Budapest, reciti, 2014 (ReTextum, 2).
Az Apafi Mihály halálát követő uralmi válságból visszatekintve akár pozitívvá is formálódhatott volna az utolsó erdélyi fejedelem megítélése, de úgy tűnik, Erdély meghatározó fejedelmi személyiségei mellett Apafi alakja eltörpül. Ennek a ma már egyöntetű arculatnak a másik oldalát, egykorú sokszínűségét jeleníti meg az itt közzétett szövegegyüttes, mely a fejedelem temetéséhez kapcsolódva a kialakult, kialakítandónak vélt egykorú értelmezéseket, erdélyi protestáns tudósok, tanárok és lelkészek különböző műfajú kéziratait, kiadványait tárja a nyilvánosság elé.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 24. § 0 hozzászólás
Horatius arcai, szerkesztette Hajdu Péter, Budapest, reciti, 2014.
A kötet, amelyet az olvasó a kezében tart, többszerzős monográfia Horatiusról. Nem abban az értelemben szerzői monográfia, ahogyan azt évtizedekkel ezelőtt elképzelték – tudniillik az életrajzra és az életmű egységére koncentráló folyamatos elbeszélés –, hanem olyan könyv, amely egy egységes szemléleti keretben az életmű pillanatnyilag fontosnak látszó összes aspektusával foglalkozik.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 15. § 1 hozzászólás
In memoriam Tüskés Tibor: Emlékezések, esszék, dokumentumok, válogatta, szerkesztette Tüskés Gábor, Budapest, reciti, 2014.
Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetében működő kritikatörténeti munkaközösség tagjaként – Szörényi László intézetigazgatóval történt előzetes egyeztetés után – 2012 januárjában azzal a kéréssel fordultam 2009 novemberében elhunyt édesapám még élő, általam ismert pályatársaihoz, barátaihoz és tanítványaihoz, hogy írják meg a személyére és munkájára vonatkozó emlékeiket, reflexióikat, s rögzítsék kapcsolatuk történetét.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. december 4. § 0 hozzászólás
Cseh ködképek fürkészője: Írások Berkes Tamás 60. születésnapjára, szerk. Balogh Magdolna, Kalavszky Zsófia, Budapest, reciti, 2014.
A Cseh ködképek fürkészője című kötetben kollégák és barátok köszöntik egy-egy írással a magyar bohemisztika kiváló kutatóját, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Közép- és kelet-Európai Osztályának vezetőjét, a hatvanéves Berkes Tamást. A huszonegy szerzős Festschrift alcíme akár az Írások Közép-Európáról Közép-Európából is lehetne, hiszen a kötet szerzői e régióban élő és dolgozó költők, írók, műfordítók, irodalomtörténészek, akik a magyar, szlovák, cseh, lengyel, orosz és litván nyelvű irodalom, irodalomtörténet és -elmélet problémáit, kérdéseit feszegetik.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. november 27. § 0 hozzászólás
Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások, szerk. Biró Annamária, Boka László, Nagyvárad–Budapest, Partium Kiadó – reciti, 2014.
Az értelmiségi karrierek kutatása az irodalom- és művészetszociológia, a társadalomtörténet, illetve a megújuló történettudomány bizonyos aldiszciplínáiban is kedvelt kutatási téma. A magyar értelmiségtörténet kutatása mindazonáltal nem fejlődött önálló tudományággá, s inkább egyéb tematikus részkutatásokban merült fel az egyéni vagy csoportos karriermodellek tisztázásának igénye.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. október 9. § 0 hozzászólás
Kis János, A’ Magyar Páméla: Forráskiadás, bevezette és sajtó alá rendezte Labádi Gergely, Budapest, reciti, 2014 (ReTextum, 1).
A’ Magyar Páméla irodalomtörténeti értékelése meglehetősen egyöntetű: túlságosan megkésett, az eredeti elbeszéléstechnikai újítását nem megőrző átdolgozás. Ha a forrás Samuel Richardson Pamelája, e vélemények alighanem helytállók. Ám ha kiderül, hogy Kis János valójában egy egykor népszerű német folyóirat két-három évvel korábbi számában megjelent elbeszélést követ, akkor újra kell gondolnunk, mit tudunk a 18–19. század fordulója magyar irodalmáról, a Pamela utóéletéről és Kis János szempontjairól. Jelen kiadvány A’ Magyar Páméla és forrása párhuzamos kiadásával, valamint a bevezető tanulmánnyal erre tesz kísérletet.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. július 15. § 0 hozzászólás
VERS. Verstan, poétika, trópusok a 15–17. századi Európában: Fiatalok Konferenciája 2013, szerk. Bartók Zsófia Ágnes, Fajt Anita, Görög Dániel, Hevesi Andrea, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2014 (Arianna könyvek, 7).
2014. június 12. § 0 hozzászólás
Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről, szerk. Hites Sándor, Budapest, reciti, 2014 (Hagyományfrissítés, 2).
Gróf Széchenyi István Hitel című, 1830-ban megjelent könyve ma is a 19. század egyik legtöbbet emlegete magyar nyelvű szövege. Jelen tanulmánykötet szerzői eltérő tudományágak felől, többek közt a politikatörténet, a gazdaságtörténet, az eszmetörténet és az irodalomtörténet összefüggéseiben veszik szemügyre Széchenyi munkáját, s jutnak az eddig ismertektől sok tekintetben eltérő megállapításokra.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. június 11. § 0 hozzászólás
„Jól őrizd helyedet”: Emlékezések Tarnai Andorra, vál., szerk. Tüskés Gábor, munkatárs Bretz Annamária, a képeket vál. Kecskeméti Gábor, Budapest, reciti, 2014.
E gyűjtemény gondolata 2013. augusztus 24-én, Tarnai Andor lovasi sírjának feleségemmel és kollégáimmal közösen történt felkeresésekor vetődött föl bennem. A halálának 19. évfordulóján, a család meghívására tartott, szűk körű megemlékezés ösztönözhette a felismerést: érdemes lenne összegyűjteni és közreadni a Tarnai-díjasok visszaemlékezéseit, kiegészítve az őt köszöntő és rá emlékező korábbi meg újabb írásokkal.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. április 28. § 0 hozzászólás
Latinitas Polona: A latin nyelv szerepe és jelentősége a történelmi Lengyelország kora újkori irodalmában, szerk. Békés Enikő, Szilágyi Emőke Rita, Budapest, reciti, 2014.
Jelen kötet a Varsói Egyetem Lengyelországi és Kelet-Közép-Európai Antik Hagyományok Kutatóközpontja (OBTA UW) és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete közötti együttműködésnek köszönhetően lát napvilágot. A tanulmánykötet célja, hogy bemutassa a magyar közönségnek a lengyelországi neolatinitással foglalkozó kutatók utóbbi évtizedekben keletkezett tanulmányait, amelyeket eddig még nem fordítottak le az ún. kongresszusi nyelvekre.
» Tovább a teljes szövegre «
2014. április 25. § 0 hozzászólás
A Nemzet Kalogánya: Kálmán C. György 60. születésnapjára, szerk. Veres András, a szerk. munkatársa Jeney Éva, Budapest, reciti, 2014.
2014. február 10. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.
Évszázados tapasztalat, hogy a közköltészet végeláthatatlan svédasztalát (netán bolhapiacát?) egyaránt körülállják hivatásos és műkedvelő költők, de „szűrös-gubás emberek” is, s mindenki leemel róla valamit, ami megtetszik neki. Talán le is tesznek ide ezt-azt: a közköltészet új elemeket szívhat magába a szóbeliségből, népdalokból, mondákból, közmondásokból. E kapcsolatrendszer legalább akkora (ha nem nagyobb) értékek közvetítőjévé teszi, mint amikor a műköltészet „háztáji”, gyengécske visszfényeként viselkedik.
A Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2. kötete az előzmények szellemében, mégis új irányokból keresi a választ a fentiekre. Ezúttal e hagyomány tág határvidékére kirándulunk: az alkalmi műköltészet, az epigonizmus, a propaganda világába.
» Tovább a teljes szövegre «
2013. május 10. § 0 hozzászólás
2012. december 28. § 0 hozzászólás
Szívből jövő emlékezet: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című írásáról, szerk. Fórizs Gergely, Budapest, reciti, 2012 (Hagyományfrissítés, 1).
Jelen kötet szerzői Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok címen ismert írásának újraolvasására vállalkoznak. A tanulmányok változatos kiindulópontú (klasszika-filológiai, eszmetörténeti, kritikatörténeti, tudománytörténeti, folklorisztikai, filozófiatörténeti és irodalomtörténeti), de minden esetben szövegközeli elemzései a tárgyalt szöveg új értelmezési lehetőségeinek megteremtésén túl hozzájárulnak a bölcsészeudományok egyes módszertani beidegződéseinek felülvizsgálatához.
2012. december 18. § 0 hozzászólás
Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 1, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2012.
A Doromb tanulmánykötet-sorozat a közköltészet, a populáris irodalom rejtelmes világába vezet. A címet a reformkori debreceni kéziratok hatására, önironikusan választottuk. Nem kétséges: bizony lantról lesz szó e kötetekben, amely csak látszólag „negatív”. Inkább: mezítlábas, fapados, furnértetős, filléres, egyhúrú, alkalmi… Aki lantot pendít, az képes dallamot játszani – aki dorombot, az a dallamnak csak árnyékát, kivonatát, ritmusát, illúzióját. Az egyikük létrehoz, a másikuk felidéz, helyettesít, re- vagy dekonstruál. Egyiküké a Mű, másikuké a szöveg.
A sorozat nyitó darabjának tanulmányai a középkortól a reformkorig sokféle közköltészeti érintkezésekről, háttértudásról, a populáris kultúra irodalmi kapcsolatairól tudósítanak. Talán ízelítőt adnak abból a körforgásból, amely szájhagyomány és írásbeliség, elit művészetek és a köznépi, falusi, mezővárosi, később polgári közösségi műveltség között figyelhető meg. S ne gondoljuk, hogy csak e régi korokban, hiszen napjainkig egészen hasonló folyamatok tartják ébren a populáris kultúrát.
2012. április 20. § 0 hozzászólás
„A végtelenség küszöbén”: Írások Vujicsics Sztoján emlékére, szerk. Török Zsuzsa, Vujicsics Marietta, rec.iti, Budapest, 2012.
„Nyomot hagyni, azt igen. S hagyott is nyomokat, nem egyet, nem akármilyeneket. Tulajdonképpen nem is nyomokat, hanem pecséteket, lezáró, befejező emblémákat.
Szentendrén látható a legragyogóbb, úgy hívják: Egyházművészeti és Tudományos Gyűjtemény. Röviden: múzeum. A Múzeum. Életének legjobb évtizedeit szánta e mű – eme életmű – létrehozására. Akik ismerték őt, látják a mű mögött Sztoján személyiségét: az épület eleganciája, a műtárgyak patinája, az egészből sugárzó ízlés és igényesség, a príma minőség és exkluzivitás, mind Sztoján alakját idézi; későbbi korok emberei számára pedig az ő személye is bele fog olvadni a kiállított ikonok festőinek szellemlényei közé.”
Milosevits Péter
2012. január 9. § 0 hozzászólás
2011. szeptember 26. § 0 hozzászólás
Bartók István, Csörsz Rumen István, Jankovics József, Szentmártoni Szabó Géza
2011. május 22. § 0 hozzászólás
2010. november 25. § 0 hozzászólás
2010. október 4. § 0 hozzászólás
2010. június 20. § 0 hozzászólás
2010. január 7. § 0 hozzászólás
You must be logged in to post a comment.