Hites Sándor és Szabó-Reznek Eszter, szerk. Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban. Reciti konferenciakötetek 25. Budapest: reciti, 2024.
A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2023 áprilisában az Irodalomtudományi Intézetben rendezett Elbeszélni a pénzt. Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban című konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők különböző monetáris eszközök, csereformák, gazdasági eszmék és intézmények narratív funkcióit vizsgálják 19. századi magyar és idegen nyelvű regényekben és novellákban.
Elbeszélni a pénzt Gazdasági reprezentációk a prózairodalomban ‧ Szerkesztette: Hites Sándor Szabó-Reznek Eszter ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 25 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet megjelenését “A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete támogatta ‧ A borítón Charles Alfred Meurer Trompe l’Oeil Still Life with Currency, Newspaper Clipping, and Lit Cigar (1891) című festménye (részlet) ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978 963 672 007 0 978 963 672 008 7 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2024
Cholnoky László életművének jelentős része (tárcanovellák, publicisztikai írásak, sőt, regények) a századfordulós és két világháború közötti időszaki kiadványokban lappang. Jelen kötet ebből a több száz tételes korpuszból nyújt válogatást, megismertetve az olvasót többek között Cholnoky bizarr, a fantasztikum és az autofikció határán egyensúlyozó elbeszéléseivel, kultúrtörténeti vizsgálódásaival és két, eddig felfedezetlen tárcaregényével, a Szabina királynővel és a Holdsugárral. » Tovább a teljes szövegre «
Radnai Dániel Szabolcs, szerk. Múlt és jövendő: Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról. Hagyományfrissítés 8. Budapest: reciti, 2024.
A kötet szerzői a magyar irodalom egyik emblematikus jelentőségű szövegét, Kölcsey Ferenc Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaibol című költeményét vizsgálják újszerű módon, az 1823-ban keletkezett mű bölcseleti, filológiai, eszme-, irodalom-, zene- és oktatástörténeti vonatkozásaira figyelve. A tanulmányok első csoportja a magyar nemzeti himnusszá lett vers előképeivel, antik és neohumanista mintáival, bibliai és közköltészeti kapcsolódásaival foglalkozik. További tanulmányok tárgyalják a szöveg keletkezéstörténeti kontextusait, nemzetépítéshez fűződő viszonyát és Kölcsey költészetfelfogásában betöltött szerepét. A két utolsó írás kitér a Hymnus Erkel Ferenc-féle megzenésítésére és a zenemű kanonizációjára, valamint a költemény tananyagként való felhasználásának kihívásaira is. » Tovább a teljes szövegre «
Nicasius Ellebodius Casletanus, Epistulae. Ediderunt et commentariis instruxerunt Susanna Kovács, Aaron Orbán & Adam Szabó. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 21. Budapest: Reciti Kiadó, 2024.
Nicasius Ellebodius Casletanus (1535–1577), a Flemish humanist and one of the most outstanding scholars of ancient Greek of his time, left a wealth of unpublished material due to his early death. His career was shaped by his studies in Padua, where he came into contact with eminent Italian humanists in the circle of Gian Vincenzo Pinelli. His only published work during his life was the editio princeps of Nemesius’s De natura hominis. He emended, translated into Latin, and commented on texts by Aristotle, Apollonius Dyscolus, Michael Synkellos, and Aristophanes, but all these remained unpublished when he died. » Tovább a teljes szövegre «
Kozák Dániel és Tamás Ábel, szerk. A sokhangú Aeneis: Tanulmányok Vergilius eposzáról és recepciójáról. Budapest: reciti, 2024.
2022 tavaszán az ELTE BTK-n került sor A sokhangú Aeneis című konferenciára, amelynek szerkesztett anyagán a jelen kötet alapul. Az öt egységbe foglalt tizenhárom tanulmány Vergilius főművének és recepciótörténetének ma talán legaktuálisabb összefüggéseit tárgyalja. A kötet tematikus egységei az eposz egyes kiemelt részleteivel (Tetten ért epizódok), a görög-római irodalmi hagyománnyal folytatott sokrétű párbeszédével (Intertextuális ablakok), korai befogadástörténetével (Antik rájátszások), a 19–20. századi magyar művelődéstörténetben betöltött különleges szerepével (Szentenciák és tanulságok), valamint a kortárs magyar és világirodalmi recepció által kínált újraértelmezési lehetőségeivel foglalkoznak (Korunk hőse, Aeneas). » Tovább a teljes szövegre «
Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Kruppa Tamás és Zászkaliczky Márton, szerk. Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. 3. Bibliotheca Hungariae Politica. Magyar Politikai Könyvtár. Budapest: reciti, 2024.
Gesztelyi Hermina és Móré Tünde, szerk. A kora újkori női diskurzus lehetőségei. Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában. Reciti konferenciakötetek 24. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a 2022-ben rendezett A kora újkori női diskurzus lehetőségei című konferencia anyagának írásos változatát adja közre. A tanulmányok olyan fogalmakat járnak körbe, mint a nőnevelés, női szerepek vagy női írás. A szerzők arra voltak kíváncsiak, hogy beszélhetünk-e önálló női tapasztalatról, és amennyiben igen, akkor ez hogyan jelenik meg a reformáció keretei között. Milyen a nők részvétele és reprezentációja a kora újkorban, ez pedig mennyiben tér el az eddig ismert diskurzustól.
A kora újkori női diskurzus lehetőségei Női tapasztalat a hosszú reformáció kontextusában ‧ Szerkesztette: Gesztelyi Hermina Móré Tünde ‧ Reciti konferenciakötetek ‧ 24 ‧ Sorozatszerkesztő: Szabó-Reznek Eszter ‧ A kötet Centre for Reformation Studies, Budapest munkatervének részeként készült, megjelenését a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont támogatta. ‧ A borítón Jan Vermeer Levélíró és szobalány (1670) című festményének részlete látható ‧ Könyvünk a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország Licenc feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható. Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők. Éljen jogaival! ‧ HU ISSN 2630 953X ISBN 978-615-6255-88-4 978-615-6255-89-1 (pdf) ‧ Kiadja a r e c i t i, a BTK Irodalomtudományi Intézetének tartalomszolgáltató portálja ▶ http://www.reciti.hu Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa Web: Radnai Dániel Szabolcs ‧ Budapest 2023
Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2024.
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat ötödik állomásához érkezett a 2023. június 21–23. között megrendezett tanácskozással, illetve jelen kötet megjelenésével. Fontos állomás ez, hiszen a tíz évvel ezelőtt útjára indított sorozat jelentős eredményeket tudhat maga mögött, ugyanakkor már jól látható az is, mennyiben megkerülhetetlen magának az alapkérdésnek a feltevése újból és újból, vagyis magának az értelmiség fogalmának a mindenkori kijelölése, körvonalainak, hangsúlyainak változása. » Tovább a teljes szövegre «
Béla Bálint, Latzkovits Miklós és Majoros Viktória, szerk. Balázs 75: Tanulmányok Balázs Mihály 75. születésnapjára. Budapest: reciti, 2024.
Bárki is Balázs Mihály, bízvást állíthatjuk, hogy litteratusként hosszú élete során a teológiában is elmélyülő humanista személyiség. A további kutatásnak ebben az irányban érdemes folynia.
(Jankovits László: Egy születésnapi költemény körül)
Cziráki Zsuzsanna: A Habsburg Monarchia keleti nyelvi tolmácsai a 17. században. Budapest: reciti, 2024.
A Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom közép-európai hatalmi vetélkedésére irányuló szerteágazó kutatásokban a birodalomközi kommunikáció és a kultúrák közötti párbeszéd vizsgálata különösen népszerű irányvonal az utóbbi időben. A két nagyhatalom között közvetítő keleti nyelvi tolmácsok kiválóan megragadhatók ebben a kontextusban, hiszen a nemzetközi diplomácia interkulturális mediátoraiként végezték testet-lelket egyaránt próbára tevő munkájukat. E kötet főként bécsi levéltári források alapján vezeti el az olvasót a 17. századi poliglott császári tolmácsok világába és a Habsburg központi kormányzat látószögéből mutatja be a kora újkori értelmiségi hivatalnokok e különleges csoportját. » Tovább a teljes szövegre «
S. Laczkó András: Kegyetlen gazdagság, anyagi mennyország. Költészet és gazdaság a 18–19. századi magyar irodalomban. Irodalomtörténeti füzetek 190. Budapest: reciti, 2024.
A kötet több, az 1790-es évek első fele és az 1840-es évek közepe között született magyar szépirodalmi munka részletes, a szövegek gazdaság-, eszme- és eseménytörténeti kontextusát is feltáró elemzésén keresztül mutatja be az időszak fontos ökonómiai kérdéseinek, gazdaságelméleti és -politikai elgondolásainak kapcsolatát az egykorú költészettel. A könyv esettanulmányok sorozatában vizsgálja, hogy miként jelent meg a korszak verses műveiben a konzumáció és a (helyes) vásárlói magatartás problémaköre. Ezáltal a hazai fogyasztói (ön)tudat alakulástörténetének fontos szakaszába nyerünk bepillantást.
Az áttekintés Nagy János és Barcsay Ábrahám költeményeivel kezdődik, melyek a gyarmatáruk vásárlásának anyagi és erkölcsi konzekvenciáit firtatták, s egészen a védegyleti eszmét népszerűsítő, hazafias/honleányi fogyasztásra buzdító agitációs művekig tart. » Tovább a teljes szövegre «
Imre Mihály: A fizikoteologizmus irodalmának hazai forrásai. Irodalomtörténeti füzetek 189. Budapest: reciti, 2024.
A fizikoteologizmus tana, világképe a 18. századi Európában a teológiai, filozófiai és kultúratudományi gondolkodás fontos része volt. Egyaránt megtaláljuk természetismereti, teológiai, filozófiai tárgyú munkákban, kegyességi, liturgikus jellegű írásokban és szépirodalmi művekben. E nézetrendszer szerint a természet megismeréséből következhet Isten megismerése, a természet tehát üdvérték hordozója, közvetítője.
Jelen kötet elsőként tárja fel áttekintő módon e szellemi irányzat korabeli magyarországi forrásanyagát. Ez egyrészt a nyugat-európai egyetemeken (Németország, Hollandia, Svájc, Anglia) tanuló protestáns peregrinus diákok olvasmányaiból, diktátumaiból, feljegyzéseiből kerül ki, másrészt a Debreceni és a Sárospataki Református Kollégium kéziratait és nyomtatott könyvanyagát jelenti. Az idegen nyelvű források a század folyamán lassan anyanyelvűvé válnak, műfajok sokaságában közvetítik a fizikoteologizmus bonyolult rendszerét, előkészítve Fazekas Mihály és Csokonai Vitéz Mihály életművét. » Tovább a teljes szövegre «
Ma azt is felnyitjuk digitálisan, amit nem nyitunk fel. A titkok meglesésének kényszere beszélgetni hívja a mulandóságot a jelennel, újra és újra. Egy szöveg az olvasótól nyer életet, akár ezerszer olvasták később, akár csak egyszer. De sose feledjük: nem betűkkel találkozunk, hanem egykori emberek tudásával, véleményével. Az életükből hagytak ránk valamit, amit tisztelettel kell forgatnunk. » Tovább a teljes szövegre «
Bajáki Rita és Szilágyi Emőke Rita, szerk. Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630). Reciti konferenciakötetek 23. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a 2022. szeptember 7‒10. között Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450‒1630) címmel rendezett tudományos konferencia írásos anyagát adja közre.
A tanácskozás fókuszpontját két kerek évforduló adta: 550. évfordulója volt Janus Pannonius és Vitéz János halálának, illetve 400 éve zajlott Heidelberg ostroma, amely alapjaiban változtatta meg a magyar peregrinus diákok és hitvitázó prédikátorok sorsát.
A konferencia előadásainak itt olvasható írásos változatai a két humanista munkásságát, a korabeli filológia kialakulását, illetve a külföldi peregrináció és a hazai egyetemalapítás kérdéseit tárgyalják. » Tovább a teljes szövegre «
Filiczki De Filefalva, Iohannes. Carmina Quae Exstant Omnia. Edidit, Introduxit Et Commentariis Instruxit David Molnár. 7. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 20. Budapest: reciti, 2023.
The oeuvre of Iohannes Filiczki de Filefalva (ca. 1583–1622) is almost completely unknown in Hungarian literary history, although some of his contemporaries called him the “second Ovid”. After a decade and a half of his peregrination in Germany and Switzerland, he returned to Hungary around May 1616, and worked as an assistant professor at the Calvinist school of Sárospatak. In 1622, he became the rector but died of the plague in August of the same year. » Tovább a teljes szövegre «
Földes Györgyi, szerk. Avantgárd nőírók, női alkotók. Reciti konferenciakötetek 22. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet által 2022 novemberében megrendezett Avantgárd nőírók, női alkotók című konferencia előadásaiból készült tanulmányokat teszi közzé. A tanulmánykötet írásai a nemzetközi avantgárd mozgalmakban marginalizált női szereplők munkásságára interdiszciplináris, több művészeti ágra kiterjedő érdeklődéssel kérdeznek rá, a vizsgált életművek gyakran intermediális jellegét is nyomatékosítva. A különböző tudományterületeket képviselő, többnyelvű és többkultúrájú háttérrel rendelkező szerzők értelmezései az avantgárd transznacionális jellegét hangsúlyozzák.
Molnár Antal: Zsinatok háborújától a pannon illírizmusig: A magyar–horvát viszony újrafogalmazása a zágrábi zsinaton és Zaicz János pálos szerzetes emlékiratában (1634–1635). Irodalomtörténeti füzetek 188. Budapest: reciti, 2023.
A modern nemzet formálódásával kapcsolatos kutatások az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a nacionalizmus 16–18. századi előzményeire. Jelen munka a nemzetközi historiográfia ezen irányzatához kapcsolódik, mégpedig egy összetett ideologéma, a déli szláv katolikusok által kidolgozott 16–17. századi illírizmus vizsgálatával. A kutatás apropóját egy 2008-ban felfedezett dokumentum, Zaicz János pálos szerzetesnek az 1634. évi zágrábi zsinat után összeállított, eddig ismeretlen emlékirata jelentette. » Tovább a teljes szövegre «
Farmati Anna, Móré Tünde, Tóth Zsombor és Virág Csilla, szerk.: Eruditio et magnanimitas: Tanulmányok Gábor Csilla köszöntésére. Budapest: reciti, 2023.
Pap Balázs: Sztemmák: Kéziratok és nyomtatványok a 16. századi magyar protestáns költészetben. Budapest: reciti, 2023.
A 16. századi költészetről alkotott képünk torz és esetleges.
Enyhébben fogalmazva: kevés esély mutatkozik arra, hogy reálisnak legyen mondható. Az, hogy így van, könnyen belátható: bizonyos tárgyú és bizonyos műfajú szövegeket (légtornászati hasonlattal élve) megmentett a források természetének védőhálója, bizonyos tárgyú és műfajú szövegek szörnyethaltak, és hogy egyáltalán léteztek valaha, arra csak abból szeretünk következtetni, hogy egy-két szöveg túlélte a zuhanást, és úgy hisszük, a régiségben nem voltak annyira társtalanok, mint amilyen magányosnak mutatja őket a ma is kutatható versanyag. Ha a ránk maradt verskorpuszra tekintünk, azt láthatjuk, hogy az sem okvetlenül mutatja meg mérethelyesen a régi magyar versek valamikori képét: minden jel abba az irányba mutat, hogy igen komolyan erodált hagyaték a miénk. » Tovább a teljes szövegre «
Major Ágnes, Mátyus Norbert és Szénási Zoltán, szerk. „Gondos elmerülés a részletekben”: Tanulmányok a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseiről 2. Reciti konferenciakötetek 20. Budapest: reciti, 2023.
Tanulmánykötetünk a 2021. november 26–27-én Esztergomban megrendezett, a Babits kritikai kiadások filológiai és textológiai kérdéseivel foglalkozó műhelykonferencia anyagát adja közre. Babits Mihály kéziratos hagyatékban őrzött, valamint nyomtatásban átörökített életműve rendkívül gazdag, nemcsak az anyagmennyiséget tekintve, hanem abból a szempontból is, hogy számtalan olyan szövegkritikai problémát felvet, amelynek megoldása a textológus számára komoly kihívást, a válaszkeresés pedig szellemi izgalmat is jelent. » Tovább a teljes szövegre «
Tasi Réka: Vana ludor imagine: Az imagináció kora újkori katolikus kontextusai. Irodalomtörténeti füzetek 187. Budapest: reciti, 2023.
Jelen kötet a phantasia-imaginatio fogalom 17. századi vonatkozásait és kontextusait rendszerezi, hogy ezzel szembesítve tárhassa fel a korabeli katolikus próza szövegprodukcióját meghatározó teológiai, retorikai vonatkozásokat. A vizsgálatok tanúsága szerint a katolikus barokk próza alapjait meghatározó filozófiai, képteológiai és retorikai diskurzusokat együttesen jellemzi a phantasia-imaginatio fogalmának meglehetősen ambivalens státusa, ugyanakkor a koncepión belüli finom elmozdulások is: az imaginatio mint veszélyes és nehezen uralható képesség többé már nem egyértelműen és nem kizárólag fegyelmezésre és megregulázásra számot tartó erő. » Tovább a teljes szövegre «
Csörsz Rumen István, szerk. Enyészetnek örvénnyéből ki ragadtam: Jankovich Miklós és kora. Reciti konferenciakötetek 21. Budapest: reciti, 2023.
2022-ben emlékeztünk meg Jankovich Miklós, a legnagyobb 19. századi magyar könyv- és műgyűjtő születésének 250. évfordulójáról. A jelen kötetet tisztelgésünk jeleként, több szakterületet érintő felkérések nyomán adhatjuk közre. Hisszük és reméljük, hogy ez nem az utolsó kötet Jankovich Miklós páratlanul gazdag szellemi és tárgyi örökségéről. Segédletnek, ötlettárnak szánjuk, amely betekintést enged néhány fontos alapkutatásba, s más kutatókat is a hatalmas életmű kutatására hív. » Tovább a teljes szövegre «
Olahus, Nicolaus. Epistulae: 1534–1553. Edidit, introduxit et commentariis instruxit Emőke Rita Szilágyi. 2. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum. Series Nova 19/2. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.
Miklós Oláh (1493–1568) is one of the most prominent humanists of the 16th century. Apart from his literary activity (book of letters, historical works, and poems), his fame is based on his political and ecclesiastical career. He reformed the operations of the Hungarian Royal Chancellery, and his patronage, book collection, and organizational talent made him well-known far and wide. After the battle of Mohács, he left Hungary and spent the 1530s years in the Low Countries on the side of Queen Mary of Habsburg, where he grounded his latter career. » Tovább a teljes szövegre «
(Tíz év) 2012-ben a saját házunk táján igyekeztünk tenni valamit a közköltészet népszerűsítéséért, építve az előzményekre, a nagy kutatónemzedékek, elsősorban Küllős Imola munkásságára. Egy közös OTKA-pályázat keretében, kísérletképpen indult meg a Doromb. Közköltészeti tanulmányok. E szerencsés pillanatban úgy tűnt, lesz évente néhány olyan kutató, akinek segítséget jelent, ha közköltészeti vagy oda kapcsolódó kutatásairól terjedelmi korlát nélkül értekezhet, akár forrásközléssel, táblázatokkal, statisztikákkal, kottákkal. A Reciti Kiadó és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, elsősorban a XVIII. századi osztály mindenben támogatta a kissé rendhagyó vállalkozást. Az akkori bizalomnak és játékos kedvünknek köszönhető, hogy a sorozat ma már a tizedik kötetnél jár, a terjedelem is jelentősen megnőtt. » Tovább a teljes szövegre «
A Grimm testvérek Kinder- und Hausmärchen című kötete a számtalan fordítás és átdolgozás révén Európa egyik legnagyobb hatású mesegyűjteményévé vált. Forrásközlésünk a Grimm-mesék korai magyar recepciójába nyújt betekintést, s válogatást ad a 19. századi hazai verses és prózai ponyvakiadásokból, az összes eredeti illusztrációval. A kísérő tanulmány és a jegyzetek a mesék vándorlásának írásbeli csatornáira, a Grimm-mesék rétegzett magyar nyelvű szöveghagyományára irányítják a figyelmet, valamint arra a folklorizációs folyamatra, amelynek során a magyar (nép)mesekincs részévé váltak. » Tovább a teljes szövegre «
Kollár Zsuzsanna és Hites Sándor, szerk. Adomány, díj, jutalom, segély: A mecenatúra színeváltozásai az irodalomtörténetben. Reciti konferenciakötetek 19. Budapest: reciti, 2022.
A kötet tanulmányai a kora újkortól a 19. század végéig terjedő időszakban vizsgálják a kulturális mecenatúra egyéni és társadalmi gyakorlatait, ezek reflexióját, illetve támogatás és piac viszonyát a rendi és a polgári nyilvánosságban. » Tovább a teljes szövegre «
Kiss Margit, szerk. „Nézzd a’ Magyart!” Tanulmányok Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművéről. Hagyományfrissítés 7. Budapest: reciti, 2022.
A kötet szerzői Kazinczy Ferenc Tübingai pályaművének több szempontú elemzésével adnak magyarázatot azokra a kérdésekre, amelyeket még nem vagy más, az eddigiektől eltérő perspektívából vizsgáltak korábban. A tanulmánykötet tervezett módon törekszik azt a sajátosan széles spektrumot láttatni, amelyet maga az írásmű kirajzol: ennek értelmében a szerzők irodalomtörténeti, irodalomelméleti, filológiai, történészi, politikai, társadalomtörténeti, nyelvi jogi szempontok alapján elemzik a pályaírást és mindazokat a kérdéseket, amelyeket a mű és a korszak felvet. » Tovább a teljes szövegre «
Török Zsuzsa, szerk. Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században. Reciti konferenciakötetek 18. Budapest: reciti, 2022.
A 19. századi irodalmi intézményrendszer működésében az időszaki kiadványok egyre gyarapodó száma révén a nyomtatás meghatározó jelentőséggel bíró nyilvánosságszerkezetet jelentett. E nyomtatási kultúra hátterében, vele egyidejűen azonban az íráshasználatnak a kéziratos kultúrára jellemző gyakorlatai a hosszú 19. században is tovább éltek, és bonyolult kapcsolatban álltak a könyvek és a periodikák nyomtatott médiumával. A tanulmánykötet írásai az egykorú női íráshasználókra összpontosítva ezt a folyamatot igyekeznek megragadni: a kéziratok létrejöttének, módosításának és megőrzésének folyamatairól, az e műveletek révén alakult közösségi hálózatokról, a kéziratosságban lehetővé váló önkifejezés szabadságáról és korlátairól szólnak. A tanulmányok a kéziratos és a nyomtatott nyilvánosságra nem egymás ellentéteiként, hanem a hosszú 19. században rendelkezésre álló mediális lehetőségek közül egyaránt választható, egymást kiegészítő lehetőségként tekintenek.
Görözdi Judit és Balogh Magdolna, szerk. Külországi könyvespolcokon: Tanulmányok Esterházy Péter idegen nyelvű recepciójáról. Budapest: reciti, 2022.
Esterházy Péter a kortárs magyar irodalom egyik legtöbbet fordított szerzője, aki a műfordítások révén a világirodalom véráramába is bekerült.
A kötet alapjául az Esterházy Péter műveinek külföldi recepciója című tudományos konferencia anyaga szolgál, amelyet 2021. szeptember 9–10-én rendezett meg Pozsonyban a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézete. A konferencián a német, észak-amerikai, francia, spanyol, orosz befogadás áttekintése mellett több előadás foglalkozott a (helyi) szlovák recepcióval, valamint a csehvel, lengyellel, románnal. » Tovább a teljes szövegre «
Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853). Irodalomtörténeti füzetek 186. Budapest: reciti, 2022.
Az 1853-ben mindössze fél éven át megjelent Szépirodalmi Lapok a Bach-korszak legigényesebb hazai irodalmi folyóirata volt. Pákh Albert és Gyulai Pál szerkesztőként kiváló szerzőgárdát vonultattak fel, melyhez odatartozott például Kemény Zsigmond, Arany János vagy Erdélyi János is.
Jelen kötet érvelése szerint a periodika olyan irodalmi és nemzetpolitikai törekvéseket szólaltatott meg, amelyek (miután ezen nemzetféltő aggodalmakat a kiegyezéses korszakban kevéssé vették számításba), csak Trianon után váltak aktuálissá a nemzeti-erkölcsi megújhodás vonatkozásában. E célkitűzések azonban máig sem veszítették el érvényességüket, s az új és új kihívások, válságok közepette örök érvényű magatartási és alkotói modellek analógiáit idézik fel. Így szolgáltatva számunkra továbbra is történeti és egyben etikai vezérelveket szorongatott helyzetekben. » Tovább a teljes szövegre «
Bartha-Kovács Katalin és Fórizs Gergely, szerk. A rokokó arcai: Tanulmányok egy tünékeny fogalom történetéhez. Reciti konferenciakötetek 17. Budapest: reciti, 2022.
A rokokó képzőművészeti zsargonból vált – tágabb értelemben és visszatekintőleg – művészet- és irodalomtörténeti stílust jelentő kategóriává, de irodalmi vagy zenei alkalmazása mind a mai napig problematikus. Azt illetően sem alakult ki konszenzus, hogy a 18. századi rokokó önálló korstílust vagy csupán dekoratív formákat és stílusirányzatot jelentett-e. Ugyanakkor erősen tartja magát a nézet, hogy a rokokó művészet alkotásai esztétikailag és erkölcsileg normasértő, alacsonyabb rendű minőséget képviselnek. Jelen interdiszciplináris kötet tanulmányai – ez utóbbi értelmezési hagyománnyal számot vetve – az irodalom, a festészet és a zene történetének területén keresnek új utakat ennek a természeténél fogva tünékeny fogalomnak a megragadásához. A tárgyalt szerzők, illetve alkotók: Christoph Martin Wieland, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, William Jones, Montesquieu, Pierre Loti, Adorján Andor, valamint Jean-Antoine Watteau, Jean-Honoré Fragonard, William Hogarth és Pjotr Iljics Csajkovszkij.
Draskóczy Eszter és Etlinger Mihály, szerk. Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760). Reciti konferenciakötetek 16. Budapest: reciti, 2022.
A Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760) című tudományos konferencia 2021. szeptember 8–11. között zajlott le a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának szervezésében, azzal a céllal, hogy a betegség, a testi és lelki szenvedés, illetve (elválaszthatatlan pozitív komplementer halmazként) a gyógyulás és gyógyítás kérdéskörét több szempontból, több tudományág fogalom- és eszközkészletével vizsgáljuk a kora újkor magyarországi irodalmában.
András Csaba és Hites Sándor, szerk. Kapitalizmus és irodalomtörténet. Reciti konferenciakötetek 15. Budapest: reciti, 2022.
A kötet „A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana” MTA Lendület Kutatócsoport 2021 nyarán Pécsett tartott konferenciájának előadásaiból született tanulmányokat teszi közzé. A szerzők között találni irodalomtörténészt, filozófust, esztétát, eszmetörténészt és közgazdászt. Írásaik szerteágazó területeken és korszakokban vizsgálódnak, de egyaránt amellett érvelnek, hogy a kapitalizmus megkerülhetetlen problémája a modern kultúráról való gondolkodásnak. » Tovább a teljes szövegre «
Földes Györgyi, Major Ágnes és Szénási Zoltán, szerk. Műfordítás és más extrém sportok: Írások Kappanyos András 60. születésnapjára. Budapest: reciti, 2022.
Kappanyos András nélkül ez a könyv sem jöhetett volna létre, csakúgy, mint sok másik. Meg az ő harmincöt éve alakuló és gyarapodó irodalomtudósi és műfordítói életműve nélkül, amely kitekint a 19. századi magyar irodalomra, egyik, nemzetközi perspektívát is nyitó fókuszpontja az avantgárd, azon kívül pedig T. S. Eliot és James Joyce, újabban pedig a fordítástudományban látszik kiteljesedni. És ne feledkezzünk el szerkesztői munkáiról, egyetemi oktatói, valamint tudományszervező tevékenységéről sem, meg arról, hogy neki nem „minden egyformán popzene”. Hogy csak a fontosabbakat említsük. » Tovább a teljes szövegre «
Kisfaludy Sándor. Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez (1809). Forráskiadás. Szerkesztette Nagy Ágoston. ReTextum 12. Budapest: reciti, 2022.
Jelen kritikai kiadás, mely Kisfaludy Sándor születésének 250. évfordulójára jelenik meg, Kisfaludy Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez című, József nádor megbízására, az 1809. évi inszurrekció alkalmából készített félhivatalos buzdító munkájának autográf magyar nyelvű fogalmazványát, tisztázatát, valamint német kivonatát közli kéziratból, az utóbbi két esetben a megbízó cenzúrájával együtt, továbbá a nyomtatvány alapján közreadja a mű Schedius Lajos-féle német fordítását is. A kiadás a textológiai apparátus mellett bőséges tárgyi jegyzeteket és részletes bevezető tanulmányt is tartalmaz. » Tovább a teljes szövegre «
Móré Tünde: Utazás és hírnév. Wittenbergi magyar diákok latin nyelvű búcsúztatóversei (1560–1600). Irodalomtörténeti füzetek 185. Budapest: reciti, 2022.
A 16. század második felében a Wittenbergi Egyetem szellemisége jelentős hatással volt a magyarországi politikai, egyházi és kulturális-oktatási folyamatokra. A korábbi kutatások a Wittenbergben tanuló magyar diákok névsorának összeállításától kezdve Philipp Melanchton szellemi hatásának feltérképezésén keresztül iskolatörténeti és egyháztörténeti vizsgálatokig terjedtek ki. Ismert továbbá, hogy a magyar diákok Wittenbergben élénk publikációs tevékenységet folytattak, nagyrészt aprónyomtatványokat jelentettek meg. » Tovább a teljes szövegre «
Dóbék Ágnes, szerk. Olasz–magyar irodalmi és művelődési kapcsolatok a 18–19. században. Reciti konferenciakötetek 14. Budapest: reciti, 2022.
A 18. század második fele és a 19. század első évtizedei fontos fejezetét jelentik az olasz–magyar művelődési kapcsolatok történetének. A magyarországi egyházi és világi értelmiség Itáliában szerzett tapasztalatai és olasz irányultságú műveltsége jelentős hatást gyakoroltak a hazai kulturális élet különböző szféráira. A kötet tanulmányai az itáliai kulturális befolyás főbb hazai megnyilvánulásait vizsgálják, az olasz–magyar kapcsolatok kutatásának új eredményeit adják közre az irodalmi hatások, a színház- és zenetörténet, a populáris kultúrában tetten érhető itáliai elemek, az utazási irodalom, a főpapi kultúra, valamint a könyv- és könyvtártörténet témaköreiből. » Tovább a teljes szövegre «
Luis de Ávila y Zúñiga. A császár háborúja Németországban. Szerkesztette, fordította, a bevezető tanulmányokat írta Guitman Barnabás. Budapest: reciti, 2022.
1546–1547 folyamán zajlott a schmalkaldeni háború az V. Károly császár által vezetett európai összefogás és a német protestáns rendek együttműködése révén alapított schmalkaldeni szövetség között. A háborúban a Magyar Királyság I. Ferdinánd és az udvari huszárság révén hadviselő félként vett részt, érdemben támogatva a spanyol, itáliai, németalföldi, német, osztrák és cseh csapatokat is felvonultató császári hadsereget.
Kötetünk néhány rövidebb, kapcsolódó forrás kíséretében először közli magyar nyelven a háború történetét a császári oldal szemszögéből megörökítő Luis de Ávila művét. A könyv elején lévő történeti tanulmányokban a schmalkaldeni háború előzményeinek, lefolyásának és az utána következő évek történéseinek rövid összefoglalása kapott helyet egészen az augsburgi vallásbéke 1555-ös aláírásáig. Külön fejezetek szólnak a hadviselés különböző korabeli módozatairól, Ávila életéről, művének keletkezési körülményeiről. A tanulmányokat és a közölt forrásokat korabeli nyomtatványokból vett metszetek, rajzok, valamint a kötet összeállítója által készített térképvázlatok egészítik ki. » Tovább a teljes szövegre «
Orosz Andrea. Kováts József. Az életrajz és az életmű feltérképezése. Vitae 4. Budapest: reciti, 2021.
A dunántúli születésű Kováts József (1780–1809) számára nagyon rövid életút és még ennél is rövidebb, mindössze egy évtizednyi költői pályafutás jutott osztályrészül. A kaposvári börtönben elhunyt költő verseit ennek ellenére száznál is több kéziratos versgyűjtemény őrzi. Kováts életműve nem számít nagynak, mindössze félszáz verset írt élete során, ezeknek azonban másfél ezernél is több másolatát őrzik a ma fellelhető kéziratok. Mindez meggyőző bizonyítékként szolgál Kováts egykori népszerűségére, amely a 19. század első felében Csokonaiéval vetekedett a református kollégiumi diákság és a kollégiumok falai közül kikerülő értelmiségiek körében. A későbbi kritikusok – a megváltozott irodalmi ízlésnek köszönhetően – elég mostohán bántak Kovátscsal, szigorú szavakkal illették költészetét és személyét egyaránt, pusztán Csokonai-epigonként tekintettek rá, ami napjainkban is általános. » Tovább a teljes szövegre «
Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 4. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2021.
Az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások címmel Nagyváradon megrendezett irodalom- és társadalomtörténeti konferenciasorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. A tanácskozásoknak rendszeresen ad otthont a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszéke, mely még 2013-ban döntött úgy, hogy kétévente vendégül látja az értelmiségtörténet összetett kérdésköreivel és karrierlehetőségeivel, a szellem mindenkori embereinek kapcsolati hálóival, illetve alkotói csoportosulások, írók, irodalmárok izgalmas élettörténeteivel foglalkozó kutatókat. A nemzetközi együttműködéssel létrejött, kétévente megtartott nagy sikerű rendezvény társszervezője ezúttal is a budapesti Bölcsészettudományi Kutatóközpont (korábban MTA) Irodalomtudományi Intézete volt. » Tovább a teljes szövegre «
Könyvünk a Creative Commons
You must be logged in to post a comment.