reciti könyv
Hajdu Péter, Kálmán C. György, Mekis D. János és Z. Varga Zoltán, szerk. Leírás: Elmélet, irodalom, kép. Reciti konferenciakötetek 5. Budapest: reciti, 2019.
2017 áprilisában, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Összehasonlító Irodalomtudományi Tagozata éves konferenciájának lehetséges témáján tanakodva, e kötet szerkesztőinek választása egyhangúlag és szinte vita nélkül esett a leírásra. A konferenciasorozatot szervező, az Irodalomtudományi Intézetben működő OTKA kutatócsoport tagjaiként mindannyian erős szállal kötődtünk a magyar komparatisták találkozójának abban az évben otthont adó Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti Tanszékéhez, illetve Irodalomtudományi Doktori Iskolájához, ezért a két műhelyben évtizedekre visszamenően folyó elbeszéléselméleti kutatások magától értetődően adták a felvetést, hogy az összehasonlító irodalomtudományi tanácskozás egyúttal narratológiai relevanciával bíró tárgyat járjon körül.
A Leírás: elmélet, irodalom, kép című kötet több mint harminc írása egyszerre elméleti és történeti kérdéseket érintve mutat be izgalmas elemzéseket a leírás változatos megjelenéseiből a modern magyar irodalomból, a világirodalomból, a színházból, a filmből, a képzőművészetből vett művek vizsgálatán keresztül. Kötetünkben nem a témakör teljességre törő bemutatására, és nem is a felvetődő elméleti keretek szintézisére törekedtünk, hanem igyekeztünk meghagyni azt a sokszínűséget, ahogyan a konferencia előadói és a kötet szerzői megközelítették a deskripció problémáját.
tartalom
- Előszó
- Leírás és irodalomelmélet
- Mekis D. János
Leírhatatlan
Metaforikus és palinodikus leírásalakzatok romantika
és modernség határán- Z. Varga Zoltán
A leírás nulla foka és az irrealitás effektus
Roland Barthes a leírásról- Fried István
Egy lóverseny „arculatai” – Lukács György felől nézve…- Hajdu Péter
A leírás jelentősége – a vicctől az utópiáig- Dobos István
A gondolkodó emlékezet nyelve
Elhangzó beszéd – tünékeny írás- Ekphraszisz, tájak és képek
- Fogarasi György
A „festői”: tájleírás és tájkertészet a 18. században- Szántó F. István
Ekphraszisz és (ön)értelmezés- Darab Ágnes
„megpróbálom szemed elé tárni az egész villát”
Ifjabb Plinius villaleírásai (Plin. Ep. 2. 17; 5. 6.)- Benda Mihály
„a természet életre kel bennük a hangjával, az illatával,
a fény és árnyék játékával”
Diderot, Gautier, Baudelaire és Zola műbírálatainak ekphrasziszairól- Lírai leírások
- Burján Ágnes
A leírás intermedialitása
Rilke és Pilinszky arcképversei- Bókay Antal
A késő modern leírás poétikája
– a tárgyias költészet elméleti háttere- Szávai Dorottya
„S körmölgetve vagy két hónapon át”
Leírás és önarckép Szabó Lőrinc Baudelaire-olvasataiban- Berszán István
Leírás versus költői kísérlet Philip Gross versgyakorlataiban- Regény és leírás
- Kálmán C. György
Flaubert leírásai a Bovarynéban- Milián Orsolya
A „kép titka” Julian Barnes A világ története 10 és ½ fejezetben
című regényében- Sári B. László
A leírás és a posztmodern „Amerika” revíziója
Thomas Pynchon Beépített hiba című regényében- Hetényi Zsuzsa
Vladimir Nabokov tárgyleírásai és az egzisztenciális emigráció
Porcelánmalac és celluloidgyík- Berkes Tamás
A tudathasadás leírása mint krizeológia- Testleírások és karakterképzés
- Osztroluczky Sarolta
„A tarkója ismerős volt…”
A test(rész)ek olvashatósága Ottlik Géza elbeszélő prózájában- Jéga-Szabó Krisztina
A leírás és a női szubjektumalkotás összekapcsolódásának
vizsgálata Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című művében- Földes Györgyi
Transzszexualitás/transztextualitás
Transz és inter testleírások, testreprezentációk- Kovács Gábor
Alakmásképzés a regényben- Leírás, szociopróza, társadalmi tér
- Böhm Gábor
Azon is túl…
Tar Sándor „világa” és a leíró tekintet- Cserjés Katalin
Új típusú leírás és kronotoposz
Elméleti kategóriák a műelemzés szolgálatában- Káli Anita
Leírható-e a szegénység?- Mayer Lisa
A leírás „káosza”
Krasznahorkai László: Sátántangó- Hovanec Zoltán
A szolgálólány esete a valósággal
A leíró ábrázolásmód mint az elbeszélés másikjának eseménye
a Pontos történetek, útközben című regényben- Színház, film, opera, mítosz
- P. Müller Péter
A leírások szerepe a dramatikus szövegek irodalmi
emancipálódásában: jellemrajz, helyszínleírás,
dialógus nélküli színdarabok- Major Ágnes
Adaptálatlan leírás, kibillentett értelmezés
Csáth Géza: Anyagyilkosság – Szász János: Witman fiúk- András Csaba
Tájkép Ikarosz bukásával
A leíró filmnyelv politikai funkciója Tarr Béla életművében- Mezősi Miklós
Két variáció a Don Giovanni-mítoszra
Faustizálás versus(?) érzéki zsenialitás: Hoffmann és Kierkegaard Mozart-értelmezései- Michal Kovář
A leírás mint történet- Függelék
- Roland Barthes
Valósághatás (Fordította: P. Simon Attila)- Személynévmutató
- A kötet szerzői
letöltés
- teljes könyv vágójelek nélkül (monitorra, e-könyvolvasóra, nyomtatóra), 4 MB;
- borító vágójelekkel (nyomdakész), 1 MB.
impresszum
Leírás:
Elmélet, irodalom, kép
‧
Szerkesztette:
Hajdu Péter
Kálmán C. György
Mekis D. János
Z. Varga Zoltán
‧
Munkatárs:
Major Ágnes
‧
Reciti konferenciakötetek ‧ 5
‧
Sorozatszerkesztő:
Török Zsuzsa
‧
A kötet megjelenését a K11215 számú
Komparatisztikai kutatások Kelet-Európában:
regionalizmus, intertextualitás, történelmi tapasztalat
című OTKA-projekt támogatta.
Könyvünk a Creative Commons
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább!
2.5 Magyarország Licenc
feltételei szerint szabadon másolható, idézhető, sokszorosítható.
Köteteink a r e c i t i honlapjáról letölthetők.
Éljen jogaival!
‧
HU ISSN 2630-953X
ISBN 978-615-5478-88-8
‧
Kiadja a r e c i t i,
a BTK Irodalomtudományi Intézetének
tartalomszolgáltató portálja ▶ https://www.reciti.hu
Tördelés, borító: Szilágyi N. Zsuzsa
Web: Hegedüs Béla
‧
Budapest
2019
Tartalom
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.