Könyvismertetés

Jakó Zsigmond, Köleséri Sámuel tudományos levelezése: 1709–1732, szerk. Font Zsuzsa, a latin szöveget gondozta, a regesztákat írta Magyar László András, Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2012 (Kölesériána, 1).

Köleséri Sámuel (1663–1732) levelezéskötetének rövid ismertetése előtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület új sorozatot indított a 18. századi erdélyi polihisztor életművének közreadására. Az első kötet a tudományos levelezést tartalmazza, de tervezik a könyvtárjegyzék kritikai igényű újrakiadását, a valláskritikai és természetfilozófiai művek, valamint az életrajzi dokumentumok összegyűjtését, feldolgozását is.

Köleséri életútja változatos és a legkevésbé sem mondható tipikusnak. A református lelkészcsaládból származó fiatalember elsősorban a természettudományok iránt érdeklődött. A franekeri és leideni egyetemeken  szerzett teológiai és filozófiai doktorátus után fél tucatnál több disputációt publikált, főleg matematikai és fizikai témákról. Másfél éves londoni tartózkodását követően – ahol állítólag Newtont is hallgatta – végül nem a Partiumban telepedett le, hanem a gazdag szász városban, Szebenben. Sokszínű közéleti pályáját (volt az erdélyi ércbányák felügyelője, guberniumi titkár, tanácsos) számos tudományos munka, köztük az Auraria Romano-Dacica (1717) dokumentálja. A kötetben közreadott anyag feltehetően csak egy része a széleskörű kapcsolatokkal rendelkező és sokoldalú érdeklődésű Köleséri tudományos levelezésének. A leveleket nyugat-európai tudósok és Erdélyből elszármazott – hasonló érdeklődési körű – ismerősök, patronáltak írták; található közöttük svájci, németországi, angliai beszámoló is, de különösen érdekesek a macedóniai görög Mihail Şendónak, a havasalföldi vajda orvosának, majd száműzöttjének levelei a szentpétervári tudományos életről.

Köleséri Sámuel tudományos levelezésének összegyűjtését Jakó Zsigmond kezdte meg az 1950-es években. Munkájának alapja a Köleséri leveleskönyve másolatának nevezett kézirat, amely ma a Kolozsvári Nemzeti Levéltárban található. A brassói, hallei, kolozsvári, londoni, szebeni, zürichi levéltárakban, továbbá a családi gyűjteményekben megőrzött levelek összegyűjtésében már a jelen kötet szerkesztői is közreműködtek, miután Jakó Zsigmond további kutatásra és kiadásra a gyűjteményt átadta a szegedi régi magyar irodalmi tanszéknek. A tanszék részéről Keserű Bálint, a mostani kötet gondos lektora kísérte figyelemmel a kézirat sorsát. A kiadványt szerkesztette és az utószót Font Zsuzsa írta, aki nemcsak a szöveg újdonságára hívja fel a figyelmet, hanem kijelöli a további kutatás feladatait is. A latin szövegeket gondozta és az alapos és élvezetes regesztákat Magyar László András írta.

A kötet 112 levelet tartalmaz Jakó eredeti gyűjtéséből, az appendixben 14 későbbi felfedezés található. A levelek pontos szövegközlése előtt olvasható Jakó Zsigmond rövid összefoglalója, majd Magyar László András részletes regesztája, a levelek után az eredeti lelőhely és az esetleges publikáció könyvészeti adatai. A kötetet tárgy-, helynév- és személynévmutató teszi teljessé.

Zusammenfassung

Der Klausenburger Historiker Zsigmond Jakó (1916–2008) sammelte die Briefe von und an den berühmten Wissenschaftler Samuel Köleséri (1663–1732). Die vorliegende Ausgabe wurde am Lehrstuhl für Ältere Ungarische Literatur der Universität Szeged im Sinne von Jakós Vorstellungen vorbereitet. Die Publikation des Werkes übernimmt der Siebenbürgische Museum-Verein in Klausenburg.