Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Markian Prokopovych, In the Public Eye: The Budapest Opera House, the Audience and the Press, 18841918, Böhlau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Budapesti Napló 1903. május 5. számában G-ly álnevű újságíró a Filharmónia Operaházban megtartott koncertjén üresen maradó székekre magyarázatot keresve fogalmazta meg felvetését, amelyet minden bizonnyal az 1884-ben megnyitott Operára is sokan érvényesnek tartottak: „»A mívelt világ nagyobb és középszerű városainak példájára« alapították nálunk a Filharmóniai Társulatot. Tehát nem belső szükségletből. A mívelt Nyugaton van, tehát legyen nálunk is. […] Vagyis a filharmóniával szakasztott úgy vagyunk, mint egynémely más intézménnyel, amelyet megcsináltunk, mert – bocsánat a barbarizmusért: – l’Occident oblige.
» Tovább a teljes szövegre «

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tükrök között: Tüskés Tibor levelesládájából, vál., szerk., jegyz. Tüskés Tibor, s. a. r., a válogatást és a jegyzeteket kieg. Simon Zsuzsanna, Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2014.

In memoriam Tüskés Tibor: Emlékezések, esszék, tanulmányok, vál., szerk. Tüskés Gábor, reciti, Budapest, 2014.

1.

A Tükrök között nagyon találó cím, hiszen ez a vaskos kötet (437 oldal) 304 Tüskés Tiborhoz írott levelet tartalmaz, amelyek túlnyomó része eddig nem került nyilvánosságra. Tehát az olvasó nem ismerheti a levelek előzményeit, kontextusát. A címzett személyét, életének alakulását a levelek által lefedett majd hat évtized alatt csak „tükör által homályosan”, a levélírók nézőpontjából láthatjuk, noha a jegyzetek kétségtelenül sokat segítenek a tájékozódásban.
» Tovább a teljes szövegre «

Förköli Gábor Ács Pál „Átszitált idő” című könyvéről

2015. július 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig, Budapest, Kalligram, 2014.

Ács Pál Átszitált idő c. könyvének alcíme (Tinóditól Tandoriig) meglehetősen merész húzással teremt folytonosságot alteritás és modernitás között, de azt hiszem, a kötetnek hála nem csupán a vizsgálat tárgyát képező irodalomban jelenik meg ez a folytonosság, hanem a vizsgálat módszerében is, amelyet a széleskörű tájékozódás és a mikrofilológiai eredmények hasznos kombinációja jellemez.
» Tovább a teljes szövegre «

Balogh Magdolna írása Bengt Jangfeldt Brodszkij-könyvéről

2014. december 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Bengt Jangfeldt, Feljegyzések Joszif Brodszkijról: A nyelv az Isten, ford. Rácz Judit, Teplán Ágnes, Budapest, Typotex, 2012.

Annak tükrében, hogy közvetlen ismereteink és a vonatkozó felmérések szerint csak igen kevesen olvasnak verset, s még a költészetet kedvelők sorában is roppant kevesen vannak, akik az orosz költészet iránt érdeklődnének, merész, de annál dicsérendőbb vállalkozásnak gondoljuk egy Joszif Brodszkijról (1940–1996) szóló könyv megjelentetését. A Typotex Kiadó már 2008-ban, a Velence vízjele című Brodszkij-esszé közreadásával elkötelezte magát az orosz költő műveinek megismertetése mellett. Most a költőt magát mutatja be.
» Tovább a teljes szövegre «

Where Am I?

You are currently browsing entries tagged with XX. század at ‧ r e c i t i ‧.