F. Molnár Mónika írása

2017. december 11. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Zrínyi dicsfényében: Várostromok és Közép-Európa Zrínyi Miklós (1620–1664) korában, szerk. Bujdosné Pap Györgyi, Fejér Ingrid, H. Szilasi Ágota, Eger, 2017 (Studia Agriensia, 34).

A cím és a megjelenés éve alapján az olvasó rögtön azt feltételezhetné a szóban forgó tanulmánykötetről, hogy a 2016-ban, az 1566-os szigetvári ostrom 450. évfordulója alkalmából megrendezésre került, Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév címet viselő, megemlékezés-sorozat egyik kiadványát tartja a kezében. S jóllehet az emlékév ilyen tekintetben is gazdag eredményeket hozott (összesen egy tucat különböző műfajú és formájú, de minden esetben Zrínyi Miklóshoz és az 1566-os esztendő eseményeihez kapcsolódó munka látott napvilágot), az itt bemutatásra kerülő könyv nem ehhez az eseménysorozathoz, hanem az immár több, mint harminc esztendeje az egri Vártörténeti Műhely által szervezett végvári konferenciák sorozatához kötődik.
» Tovább a teljes szövegre «

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dávid Gábor Csaba, „Célunk tökéletesedésünk”: A nemzetnevelő Wesselényi Miklós, Bp., 2013., Argumentum (Irodalomtörténeti füzetek, 172).

Wesselényi Mikóssal, az 1830–1840-es évek nemesi reformellenzékének egyik prominens személyiségével kapcsolatos ismereteink Trócsányi Zsolt 1965-ben megjelent monográfiája (Trócsányi Zsolt, Wesselényi Miklós, Bp., Akadémiai, 1965.) óta csak kevéssel gyarapodtak. Ráadásul az erdélyi politikus rendkívül terjedelmes és adatgazdag levelezésének, naplójának, valamint politikai beszédeinek is csak elenyésző részét rendezték eddig sajtó alá.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Özlem Kumrular, Kösem Sultan: İktidar, hırs, entrika [Köszem szultána. Hatalom, becsvágy, intrika], İstanbul, Doğan Kitap, 2015, 329 p.

Törökországban számos publikáció látott napvilágot az oszmán történelem Köszem szultána néven ismert nőalakjáról, azzal egyidőben, hogy a televízióban sugározni kezdték a szultána életét feldolgozó filmsorozatot. Az ismeretterjesztő kötetek mellett megjelentek tudományos igényű közlemények is, amelyek egyike Özlem Kumrular történész, egyetemi tanár munkája. Ahogy azt a szerző bevezetőjéből megtudhatjuk, a szultána alakjának érdekességére Halil İnalcık, az egyik legelismertebb török történész hívta fel a figyelmét. (İnalcık 2016 nyarán, száz esztendős korában hunyt el).
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Országos Széchényi Könyvtárban került megrendezésre az a szimpózium, melynek célja az volt, hogy a mohácsi csata egy sok vitát kiváltó eseményével, nevezetesen II. Lajos király halálával kapcsolatos jelenlegi ismereteinket interdiszciplináris módon áttekintse. A rendezvény napja, augusztus 29.-e ellenkező előjellel ugyan, de a kora újkori magyar és oszmán történelemnek is kivételes napja, hiszen amellett, hogy 489 évvel ezelőtt ezen a napon volt a mohácsi csata, 1521-ben Nándorfehérvár, 1541-ben pedig Buda is ekkor került az oszmánok kezére.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

2016. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Nükhet Varlık, Plague and Empire in the Early Modern Mediterranean World: The Ottoman Experience, 1347–1600, New York, Cambridge University Press, 2015

Nükhet Varlık könyve a szakirodalom azon felkapott irányzatába tartozik, amely az utóbbi években bizonyos természeti jelenségek és egy birodalom kapcsolatát vizsgálja. A korabeli forrásokból összegyűjtött adatok rendszerezésével azt mutatja be, hogy az állam és a társadalom milyen válaszokat adott a természeti csapásokra.
» Tovább a teljes szövegre «

A Galata-torony árnyékában – F. Molnár Mónika írása

2015. december 6. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Incontri di civiltà nel Mediterraneo. L’Impero Ottomano e l’Italia del Rinascimento: Storia, arte e architettura [Civilizációk találkozása a földközi-tengeri térségben. Az Oszmán Birodalom és a reneszánsz Itália: Történelem, művészet és építészet], ed. Alireza Naser Eslami, Firenze, Leo S. Olschi, 2014 (Biblioteca dell’»Archivum Romanicum« – Serie I: Storia, Letteratura, Paleografia, 434).

Genova városa – a Velencei Köztársaság és a Pápai Állam mellett – mindig is fontos szerepet játszott az Itáliai-félsziget és az Oszmán Birodalom kapcsolatában. A genovaiak a modern kori kolonizáció előképét valósították meg a térségben: gazdasági terjeszkedésük színhelye Hiosz szigete és a Krím-félsziget mellett Isztambul és Izmir volt, vagyis előbb a Bizánci, majd később az Oszmán Birodalom kereskedelmileg két legjelentősebb városa és kikötője.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós írása Yaron Ayalon könyvéről

2015. december 2. § 1 hozzászólás

recenzió

Yaron Ayalon, Natural disasters in the Ottoman Empire. Plague, famine, and other misfortunes, Cambridge University Press, New York, 2015.

A társadalomtudományok figyelme az utóbbi évtizedekben fordult a természeti katasztrófák történetének kutatása felé. Az életet veszélyeztető katasztrófákra adott egyéni és kollektív válaszok elemzése révén ugyanis jól tanulmányozhatók a különböző társadalmak. A katasztrófakutatások a társadalmi struktúrák, a gazdasági erőforrások vagy a vallási-etnikai vonatkozások szempontjából olyan folyamatokba engednek betekintést, amelyek a mindennapi, hétköznapi életben nem tűnnek ki, így rejtve maradnak a kutatók előtt. Yaron Ayalon könyve az Oszmán Birodalomban vizsgálja a természeti vészhelyzetekre adott válaszokat az egyén, a helyi közösségek és az állam szintjén, különös tekintettel a 18. és 19. századokra.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós az MTA Könyvtára egy ó-oszmánli kéziratának kiadásáról

2014. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Ferec ba’d eş-şidde. Freud nach Leid (Ein frühosmanisches Geschichtenbuch), 1–2, hrsg. von György Hazai, Andreas Tietze, Berlin, Klaus Schwarz Verlag, 2006 (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 5.1).

A Ferec ba’d eş-şidde – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött Keleti Kéziratgyűjtemény egyik legérdekesebb darabja – kritikai igényű kiadása 2006-ban jelent meg először. A szöveg mind tartalmát, mind pedig nyelvét tekintve egyedülálló.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós az MTA Könyvtára török kéziratainak katalógusairól

2014. december 27. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Catalogue of Turkish manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Barbara Kellner-Heinkele, Berlin, 2007 (Oriental Manuscripts in the Library of the Hungarian Academy of Sciences, 2); Macar Bilimler Akademisi Kütüphanesi’ndeki Türkçe el yazmaları kataloğu, eds. Ismail Parlatır, György Hazai, Ankara, 2007 (Türkiye Bilimler Akademisi Yayınları, 13).

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának keleti kéziratgyűjteménye a 19. századi magyar turkológusok gyűjtőmunkájának eredményeként jött létre, így érdekes példája a korabeli tudósok tudományos érdeklődésének. Legnagyobb hányadát Szilágyi Dánielnek köszönhetjük, aki az 1848–49-es szabadságharc után – Kossuth Lajos követőjeként – az Oszmán Birodalomban keresett menedéket és Isztambulban telepedett le.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona recenziója Sz. Simon Éva könyvéről

2014. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Sz. Simon Éva, A hódoltságon kívüli „hódoltság”: Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések).

Mindig örömteli dolog mind az oszmanisták, mind a kora újkori magyar történelemmel foglalkozó kutatók számára, amikor közlésre kerül a korszak egy újabb, eddig publikálatlan oszmán-török forrása. Sz. Simon Éva munkájának tárgya a szigetvári szandzsák kanizsai náhijéjének, vagyis járásának 1579-es részletes összeírása (defter-i mufassal), és annak összehasonlító elemzése az adott időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló más oszmán-török és magyar források segítségével.
» Tovább a teljes szövegre «

F. Molnár Mónika az Identitás és kultúra a török hódoltság korában című kötetről

2014. december 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Identitás és kultúra a török hódoltság korában, szerk. Ács Pál, Székely Júlia, Budapest, Balassi, 2012.

A 2008-as magyarországi Reneszánsz Év jegyében rendezte meg az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya szokásos „ReBaKucs” (Reneszánsz-barokk Kutatócsoport) konferenciáját 2008. szeptember 18–20-án Esztergomban. A helyszín szimbolikus, hiszen a város, miután Nagy Szulejmán szultán seregei 1543-ban elfoglalták és szandzsákközponttá tették, egészen az 1683-as végleges visszafoglalásáig az Oszmán Birodalom egyik legészakibb végvára volt.
» Tovább a teljes szövegre «

Katkó Gáspár írása Mirosław Łukomski monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Mirosław Łukomski, Kwestia turecka jako czynnik polityki wewnętrznej Rzeczpospolitej w latach 15871606 [A török kérdés mint a Rzeczpospolita belpolitikájának alkotóeleme 1587 és 1606 között], Zabrze, Wydawnictwo Infort Editions, 2011 (Prace Historyczne, 7).

Lengyelországban, honi léptékkel mérve, évről évre hihetetlen mennyiségű történeti munka jelenik meg. A lengyel könyvkiadás a piac méretéből adódóan sokkal nagyobb és szervezettebb, mint a hazai, amiben nem kis szerepet vállal a zabrze-i Infort Editions is. Az apró sziléziai kiadó az elmúlt tíz évben számtalan sorozatot indított útjára, többek között egy közel hatvan kötetet számláló hadtörténeti válogatást is.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása Sadık Müfit Bilge monográfiájáról

2014. december 19. § 0 hozzászólás

recenzió

Sadık Müfit BİLGE, Osmanlı’nın Macaristanı: Osmanlı hâkimiyetindeki Macaristan’ın tarihî coğrafyası ve idarî taksimâtı (1526–1718) [Az oszmánok Magyarországa: Az oszmán uralom alatti Magyarország történeti földrajza és közigazgatási szervezete (1526–1718)], İstanbul, Kitabevi, 2010.

Sadık Müfit Bilge az Oszmán Birodalom történetének elhivatott török kutatója. Bár végzettsége szerint nem történész, az egyéni érdeklődés által vezérelt, önszorgalomból írt cikkei, könyvei nyomán ma már elismert kutatóként tartják számon Törökországban. Lelkes érdeklődését az oszmánok történelme iránt minden bizonnyal az is motiválja, hogy egy, a régi, oszmán elithez tartozó család leszármazottja.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós recenziója

2013. április 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Fāṭıma cAliyye – Maḥmūd Escad, Tacaddüd-i Zevcāt Zeyl – Continuation of the Debate on Polygamy, A Modern Turkish Version, Transcription, and Facsimile, ed. Rana von Mende-Altaylı, Berlin, 2010 (Studien zur Sprache, Geschichte und Kultur der Türkvölker, 9).

A 19. században az Oszmán Birodalomban a reformkortól (Tanzimat) kezdődően az általános modernizációs törekvések között előtérbe került a nők helyzetét érintő reformok ügye. 1856-ban eltörölték a női rabszolgaságot (cāriyelik), 1858-ban a földtörvény keretein belül a nők örökösödési jogait terjesztették ki, 1869-ben jelent meg az első folyóirat nők részére (Teraḳḳī-i Muḫadderāt), a következő évtizedekben pedig számos oktatási intézményt hoztak létre számukra. A kormányzat reformintézkedései mellett a kor irodalmi életének nagyjai is élénken foglalkoztak a nők helyzetével. Jelentős költők és írók – Namık Kemal, İbrahim Şinasi vagy Ahmet Mithat Paşa – írtak a megrendezett házasság, a nők közéleti szerepvállalása, illetve a fátyol viselésének kérdéséről. Kiálltak a nők jogainak kiterjesztését szolgáló intézkedések mellett, ugyanakkor védték az iszlámban gyökerező hagyományokat.


» Tovább a teljes szövegre «

Where Am I?

You are currently browsing entries tagged with Oszmán Birodalom at ‧ r e c i t i ‧.