Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dávid Gábor Csaba, „Célunk tökéletesedésünk”: A nemzetnevelő Wesselényi Miklós, Bp., 2013., Argumentum (Irodalomtörténeti füzetek, 172).

Wesselényi Mikóssal, az 1830–1840-es évek nemesi reformellenzékének egyik prominens személyiségével kapcsolatos ismereteink Trócsányi Zsolt 1965-ben megjelent monográfiája (Trócsányi Zsolt, Wesselényi Miklós, Bp., Akadémiai, 1965.) óta csak kevéssel gyarapodtak. Ráadásul az erdélyi politikus rendkívül terjedelmes és adatgazdag levelezésének, naplójának, valamint politikai beszédeinek is csak elenyésző részét rendezték eddig sajtó alá.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Petrarcha Ferenc, A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól. Székely László fordítása (1760–1762), s. a. r. és a jegyzeteket írta Bíró Csilla, Lengyel Réka, Máté Ágnes, tanulmány Lengyel Réka, Máté Ágnes, lektorálta és az előszót írta Szörényi László, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2015 (Szövegek és tanulmányok a neolatin filológia köréből).

A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékének műhelyéből olyan vaskos kötet került ki, amely alatt leszakad az asztal. A nem tagadható fizikai tény rögzítésén túl a recenzens feladata annak megvizsgálása, valóban „korszakos, súlyos, jelentős, nehéz” kiadvány-e a legújabb, valójában azonban a legrégibb teljes magyar Petrarca-prózafordítás?
» Tovább a teljes szövegre «

Gábori Kovács József recenziója

2015. július 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről, szerk. Hites Sándor, Bp., reciti, 2014 (Hagyományfrissítés, 2).

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya 2011-ben Hagyományfrissítés néven konferenciasorozatot indított, melynek értekezletein az előadók az előzetes tervek szerint jelenkori önértelmezésünk alapszövegeit tárgyalják, valamint olyan textusokat, amelyek a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához.
» Tovább a teljes szövegre «

Réger Ádám írása a Deák–Szentes kézirat kiadásáról

2015. május 12. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

A Deák–Szentes kézirat – The Deák-Szentes Manuscript, s. a. r. Kővári Réka, Budapest, Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013 (Fontes Historici Ordinis Fratrum Minorum in Hungaria. Magyar Ferences Források, 6).

A népénekek magyarországi történetét áttekintő 1972-es cikkében Dobszay László a 18. század legkiválóbb katolikus gyűjteményének nevezte a csíki Deák–Szentes kéziratot. Kiadására egészen tavalyig kellett várni, az újkori dallamkutatás e felbecsülhetetlen értékű dokumentuma a Magyar Ferences Források sorozat 6. köteteként jelent meg Kővári Réka sajtó alá rendezésében. A bilingvis – angol és magyar nyelvű – kötet a forráskiadás mellett egy részletes könyvészeti, kutatástörténeti bevezető tanulmányt is tartalmaz.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Zsombor recenziója S. Sárdi Margit új könyvéről

2014. november 19. § Tóth Zsombor recenziója S. Sárdi Margit új könyvéről bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

recenzió

S. Sárdi Margit, Napló-Könyv: Magyar nyelvű naplók 1800 előtt, Máriabesnyő, Attraktor, 2014.

A kora újkorban (is) jól bejáratott, a szerzői kicsinységre alludáló alakzattal él S. Sárdi Margit, amikor Bod Pétert parafrazeálva hangsúlyozza, hogy írása inkább jó igyekezet, mint könyv. Noha szimpatikus ez a szerénység és, S. Sárdi Margitot ismerve, hiteles is, a recenzens a kijelentést alapvetően másképp ítéli meg. Ugyanis meggyőződésem, hogy a 2014-es esztendőnek a régi magyar irodalomra reflektáló írásai közül egyik legfontosabbika ez a könyv. A kora újkor naplóirodalmát, illetve ennek az irodalomnak a sajátosan irodalomtörténeti értékelését elvégző monográfia legfőbb jelentősége, hogy egy évtizedek óta elfekvő témához nyúl hozzá határozottan és hozzáértéssel.
» Tovább a teljes szövegre «