Tóth Kálmán írása

2018. július 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Biró Annamária és Egyed Emese, szerk. Aranka György és a tudomány megújuló alakzatai. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2018.

Jelen kötet a Kolozsvárt 2017. május 18−20-án A magyarországi és erdélyi tudományosság alakzatai a 18−19. század fordulóján. Aranka György-évfordulós tanácskozás címmel megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások újragondolt, szerkesztett változatait tartalmazza, kiegészülve néhány ott el nem hangzott, de a tanácskozás szervezőinek felhívására született tanulmánnyal (7).
» Tovább a teljes szövegre «

Két idézet 1790-ből

2018. június 22. § 0 hozzászólás

A’ tudományoknak bő kéz kell, s elme-szabadság:
E’ kettő nélkűl sínlenek a’ nagy Eszek.
A’ kiket a’ szükség szomorú gondokba le-süllyeszt,
Nem visznek Músák tiszteletére teményt.

Verseghy Ferenc. A magyar hazának anyai szózattya az ország napjára készülő magyarokhoz, 1790, 9.

Azt mondják a’ Politicusok, hogy az Ország’ boldogsága a’ népnek sokaságától függ. De mit használ az a’ sok, ha vagy mind szegény, vagy nagyobb része tudatlan? A szegénység és a’ tudatlanság egy húron pendül. Sőt mindenik ki terjed a’ másikra. Mert amaz a’ testet, ez a’ lelket illeti: a’ kettő pedig mind jót mind gonoszt együtt érez. És így szint’ olylyan boldogtalan az a’ nép, a’ melyly tudatlan: mint a’ melyly szegény.

Bessenyei György. „Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék (1790)”. In Bessenyei György, Programírások, vitairatok, elmélkedések. 1772–1790, 469–487. Szerkesztette Bíró Ferenc. Bessenyei György Összes Művei. Filozófia, publicisztika, történetírás. Budapest: Argumentum Kiadó – Akadémiai Kiadó, 2007, 482.

Béatrice Dumiche über die Quellenausgabe „Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary”

2018. május 30. § 0 hozzászólás

Rezension

Réka Lengyel and Gábor Tüskés, eds. Learned Societies, Freemasonry, Sciences and Literature in 18th-Century Hungary: A Collection of Documents and Sources. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet, 2017.

Dieser anlässlich der von der Ungarischen Akademie der Wissenschaften organisierten internationalen Tagung „Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa“, mit Unterstützung der Alexander von Humboldt Stiftung erschienene Band bietet ein Kompendium grundlegender Texte zur Erforschung der gelehrten Gesellschaften, die sich in Ungarn ab Mitte des 18. Jahrhunderts verbreiten und deren Gründung mit der Entstehung von Freimaurerlogen einhergeht.
» Tovább a teljes szövegre «

FÉNYKERESŐK – Vaderna Gábor recenziója

2018. május 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Kiss Margit, Lengyel Réka és Tüskés Gábor. Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában / Lichtsucher: Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum – MTA BTK Irodalomtudományi Intézete, 2017.

2017. október 11. és 14. között Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Aufgeklärte Sozietäten, Literatur und Wissenschaft in Mitteleuropa címmel. E rendezvény kísérő rendezvénye volt a Fénykeresők: Felvilágosult társaságok, irodalom és tudomány Közép-Európában című kamarakiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, mely 2018. február 25-ig volt látogatható. Az időszaki kiállítás kísérőkiadványaként jelent meg hasonló címmel, bő kétszáz oldalon, magyar és német nyelven egy kommentált forrásgyűjtemény az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet XVIII. Századi Osztályának együttes erőfeszítése eredményeképpen.
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban: Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor, Balogh F. András, Kolozsvár, Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, 2013.

A bemutatandó tanulmánykötet a Kolozsvárott 2011 augusztusában megrendezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, irodalomtudományi tematikájú szekciójának előadásait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

Bódi Katalin recenziója az új Diderot-fordításkötetről

2015. október 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Denis Diderot, Esztétika – filozófia – politika, szerk. Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, ford. Balázs Péter, Bartha-Kovács Katalin, Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, Székesi Dóra, Szűr Zsófia, Budapest, L’Harmattan Kiadó – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék, 2013.

Diderot sajátos közhelye a magyar irodalomtörténeti tudásnak: úgy beszélünk róla, hogy jellemzően nem ismerjük az életmű szerteágazó gazdagságát, s jobbára csak olyan hívószavakhoz kapcsoljuk a francia felvilágosodás témaköréből, mint az Enciklopédia, az egyházkritika vagy a szabadgondolkodás. Az is nehezíti a Diderot-életműről való hazai párbeszédet, hogy a magyarul olvasható munkáinak száma igen szűkös: regényeit, színházelméleti írásait, illetve filozófiai munkáinak válogatott gyűjteményét tarthatjuk csak a kezünkben.
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla recenziója Wilhelm Schmidt-Biggemann magyarul megjelent könyvéről

2011. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Wilhelm Schmidt-Biggemann, Teodícea és tények: A német felvilágosodás filozófiai profilja, ford. Boros Gábor, Simon József, Budapest, L’Harmattan, 2010 (A Német-Magyar Filozófiai Társaság Közleményei, 7).

előre

A könyv Boros Gábor és Simon József kiváló fordításában, a Német-Magyar Filozófiai Társaság Közleményei 7. köteteként, a L’Harmattan Kiadónál jelent meg. A fordítók személye már önmagában garancia az egyenletesen magas nyelvi színvonalra, a következetes fogalomhasználat érvényesítésére.
» Tovább a teljes szövegre «

Where Am I?

You are currently browsing entries tagged with felvilágosodás at ‧ r e c i t i ‧.