Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Markian Prokopovych, In the Public Eye: The Budapest Opera House, the Audience and the Press, 18841918, Böhlau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Budapesti Napló 1903. május 5. számában G-ly álnevű újságíró a Filharmónia Operaházban megtartott koncertjén üresen maradó székekre magyarázatot keresve fogalmazta meg felvetését, amelyet minden bizonnyal az 1884-ben megnyitott Operára is sokan érvényesnek tartottak: „»A mívelt világ nagyobb és középszerű városainak példájára« alapították nálunk a Filharmóniai Társulatot. Tehát nem belső szükségletből. A mívelt Nyugaton van, tehát legyen nálunk is. […] Vagyis a filharmóniával szakasztott úgy vagyunk, mint egynémely más intézménnyel, amelyet megcsináltunk, mert – bocsánat a barbarizmusért: – l’Occident oblige.
» Tovább a teljes szövegre «

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi 460: Tanulmánykötet Enyedi György születésének 460. évfordulójára rendezett kamarakonferencia előadásaiból, szerk., K. Kaposi Krisztina, Lovas Borbála, Budapest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen termékenynek bizonyul az unitárius irodalom feltárásának tekintetében. A gondosan megszerkesztett, szakmai szempontból hiánypótló szövegkiadások mellett újabb, a munkákra vonatkozó, mély és széles körű kutatási eredmények is publikálásra kerültek.
» Tovább a teljes szövegre «

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tükrök között: Tüskés Tibor levelesládájából, vál., szerk., jegyz. Tüskés Tibor, s. a. r., a válogatást és a jegyzeteket kieg. Simon Zsuzsanna, Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2014.

In memoriam Tüskés Tibor: Emlékezések, esszék, tanulmányok, vál., szerk. Tüskés Gábor, reciti, Budapest, 2014.

1.

A Tükrök között nagyon találó cím, hiszen ez a vaskos kötet (437 oldal) 304 Tüskés Tiborhoz írott levelet tartalmaz, amelyek túlnyomó része eddig nem került nyilvánosságra. Tehát az olvasó nem ismerheti a levelek előzményeit, kontextusát. A címzett személyét, életének alakulását a levelek által lefedett majd hat évtized alatt csak „tükör által homályosan”, a levélírók nézőpontjából láthatjuk, noha a jegyzetek kétségtelenül sokat segítenek a tájékozódásban.
» Tovább a teljes szövegre «

Bartók Zsófia Ágnes recenziója Lázs Sándor monográfiájáról

2016. július 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Lázs Sándor, Apácaműveltség Magyarországon a XV–XVI. század fordulóján: Az anyanyelvű irodalom kezdetei, Budapest, Balassi, 2016.

1.

Lázs Sándor monográfiája a szerző egy korábbi, a margitszigeti apácák olvasmányaival foglalkozó tanulmánya továbbgondolásának is tekinthető (A nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége = „Látjátok feleim…”: Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig, szerk. Madas Edit, Bp., 2009, 123–142.), hiszen a könyv a tanulmányban kidolgozott módszert követi: a jobban dokumentált német apácairodalom adatain keresztül próbálja értelmezni a magyar apácairodalmat.
» Tovább a teljes szövegre «

Pintér Márta Zsuzsanna írása Ratzky Rita tanulmánykötetéről

2016. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ratzky Rita: „Halhatlan a lélek”: Válogatott tanulmányok, cikkek, kritikák a XVIII–XIX. század magyar irodalmáról, Budapest, Napkút kiadó, 2015 (Kútfő bibliotéka, 14).

Ratzky Rita tanulmánykötetének első szembeötlő vonása a terjedelme: 690 oldal. A kötet – ahogy a hátsó borítón a szerző hangsúlyozza – tulajdonképpen az életmű eddigi keresztmetszetét adja, s mivel a szövegek keletkezésük időrendjében sorakoznak (a legkorábbi szöveg 1976-ból, a legkésőbbi 2014-ből való), egyfajta kutatói fejlődéstörténet is, a pálya módszertani és tematikus fordulópontjainak tükre.
» Tovább a teljes szövegre «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Milbacher Róbert, Bábel Agoráján: Esszék, tanulmányok a nemzeti irodalomról, Pécs, Pro Pannonia, 2015.

Recenziómmal egy régi adósságot törlesztek, ugyanis pár éve Milbacher Róbert Arany-könyvéről készültem kritikát írni, de részben rajtam kívül álló okok miatt ezzel nem készültem el (Milbacher Róbert, Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Budapest, Ráció Kiadó, 2009; l. Török Zsuzsa recenzióját a régi rec.itin.). A korábbi könyvvel kapcsolatos meg nem írt észrevételeim megszorításokkal erre a könyvre is vonatkoztathatók, így talán megbocsátható e késlekedés. Milbacher metodológiailag, célkitűzéseiben és szóhasználatában egyaránt a korábbi kötetében kitaposott ösvényen halad tovább: a magyar irodalom kanonikus műveit igyekszik a megszokottól eltérő megvilágításban bemutatni, mindezt pedig új kontextusok hozzárendelésével, illetve a művek kontextuális és biografikus újraallegorizálásával próbálja elérni.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy Mindenember magyarul – Isztray Simon írása

2016. február 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Farkas Zoltán, Vlagyimir Szolovjov, Budapest, Attraktor, 2012.

„Az Istenemberség eszméje az ember humanizmusbeli önelégültségének meghaladását jelenti, egyúttal az ember aktivitásának, magasabb rendű méltóságának, az isteninek az emberiben való tételezését”
(Nyikolaj Bergyajevet idézi Farkas Zoltán, 186.)
» Tovább a teljes szövegre «

Laczházi Gyula a „Ne bántsd a Zrinyit!”-kötetről

2016. február 2. § 2 hozzászólás

recenzió

Nényei Pál, Ne bántsd a Zrinyit!, Budapest, Kortárs Kiadó, 2015.

1.

Mint arra Max Weber A tudomány mint hivatás című előadásában rámutatott, a tudomány egyik alapvető jellemzője, hogy eredményei – szemben a művészeti alkotásokkal – tíz, húsz, vagy ötven év alatt elavulnak. Éppen ezért a tudományos életben „nemcsak valamennyiünk sorsa, hanem valamennyiünk célja is, hogy tudományosan felülmúljanak bennünket” (Max Weber, A tudomány és a politika mint hivatás, Budapest, Kossuth, 1995, 136–137). Igaz ez az irodalomtörténet kiemelkedő teljesítményeire is, melyek éppen a szerző által megszerzett szakmai tekintély okán hosszabb ideig is kedvét szeghetik a felülmúlásukra irányuló kísérleteknek.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Petrarcha Ferenc, A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól. Székely László fordítása (1760–1762), s. a. r. és a jegyzeteket írta Bíró Csilla, Lengyel Réka, Máté Ágnes, tanulmány Lengyel Réka, Máté Ágnes, lektorálta és az előszót írta Szörényi László, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2015 (Szövegek és tanulmányok a neolatin filológia köréből).

A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékének műhelyéből olyan vaskos kötet került ki, amely alatt leszakad az asztal. A nem tagadható fizikai tény rögzítésén túl a recenzens feladata annak megvizsgálása, valóban „korszakos, súlyos, jelentős, nehéz” kiadvány-e a legújabb, valójában azonban a legrégibb teljes magyar Petrarca-prózafordítás?
» Tovább a teljes szövegre «

A közköltészet mint kulturális praxis – Zákány Tóth Péter recenziója a Doromb 2. kötetéről

2015. december 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.

A Doromb 2. kötetét alkotó tizenöt tanulmány a közköltészetet olyan fajta kulturális praxisként kezeli, amely – időbeli szóródását (a 17. század legelejétől a 20. század második feléig) vagy a kultúra egészén belül betöltött helyét és funkcióját tekintve – meglehetősen változatos jelenség, s éppen ezért nagyon nehezen behatárolható.
» Tovább a teljes szövegre «

Fórizs Gergely írása a Bölöni-féle Werther-fordítás forráskiadásáról

2015. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei: Forráskiadás, ford. Bölöni Farkas Sándor, sajtó alá rendezte és a tanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Bp., reciti, 2015 (ReTextum 4). Sorozatszerkesztők: Hegedüs Béla, Labádi Gergely.

A reciti kiadó ReTextum sorozata immár negyedik darabjához érkezett ezzel a kötettel. Magának a sorozatnak a vállalt célkitűzéseit – sorozatszerkesztői előszó vagy más efféle paratextus híján – csak a sorozatcímből, illetve a rövidke, minden kötetben azonos formában ismétlődő fülszövegből remélheti megismerni az olvasó. Az utóbbi lényegében egy tömör manifesztum, egy lapidáris stílusban megfogalmazott szakítás a pozitivista szövegkritika hagyományával.
» Tovább a teljes szövegre «

A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai – Bátori Anna recenziója

2015. december 21. § 1 hozzászólás

recenzió

Formációk és metamorfózisok: A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18–19. században, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013.

Gurka Dezső a jelen tanulmánykötettel, valamint az annak alapját jelentő, a 2012-ben a Szent István Egyetem szarvasi Pedagógia Karán megrendezett konferenciával folytatja korábbi, a hazai tudományosság berkein belül egyedülállónak mondható vállalkozását. Ismét a tudományok mai rendszere szerint egymással még csak nem is határos tudományterületek párbeszédbe vonására tesz kísérletet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 között négy köteteben megjelent, a romantikus tudományok és a göttingai paradigma kutatási programja köré szerveződő könyvsorozatával.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy esztéta barangolásai a 19. század második felében – Benda Mihály írása François Brunet könyvéről

2015. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

François Brunet, Théophile Gautier, écrivain et voyageur, Paris, Honoré Champion, 2014.

François Brunet Théophile Gautier, écrivain et voyageur [Théophile Gautier, író és utazó] című könyve hiánypótló. Mostanáig ugyanis egyetlen monográfia sem igyekezett a költő összes útleírása ismeretében a közös jellemzőket megtalálni. Sok szerző választotta ugyan témaként Gautier keleti útleírásait vagy az Utazás Spanyolországban című művét, de egyetlen irodalomtörténész sem kísérelte meg az összes útirajz rendszerezését és jellemzését.
» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva a Doromb 3. kötetéről

2015. december 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.

Mindenekelőtt örömömnek kívánok hangot adni: abbéli örömömnek, hogy jelen kötet létrejött. Átolvasva a harmadik, minden eddiginél vaskosabb gyűjteményt, az a közköltészeti kutatások beérkezettségének benyomását kelti, a téma iránti egyre fokozódó, és egyre szélesebb körű érdeklődésről ad számot. Másfél évtizede figyelem félig bennfentesként, félig kívülállóként Küllős Imola és Csörsz Rumen István szövegfeltáró és kutató vállalkozását, kitartásuk, szinte fanatikus elkötelezettségük mindig is nagy tiszteletet ébresztett bennem.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása Hegyi Klára monográfiájáról

2015. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Hegyi Klára, Török források Pécs 16. századi történetéhez, Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2010 (Források Pécs történetéből, 3).

Kevés olyan városunk van, amelynek történetéről annyi publikáció látott napvilágot az utóbbi időben, mint Pécs. Ez leginkább az 1992-ben létrehozott Pécs Története Alapítvány működésének köszönhető. Az elmúlt több, mint 20 évben számos kiadvány megjelenését segítették elő, célként megjelölve a város múltjának tudományos igényű bemutatását.
» Tovább a teljes szövegre «

Kalavszky Zsófia recenziója az új orosz akadémiai kritikai Puskin-kiadás „Drámai művek” című kötetéről

2015. december 11. § 0 hozzászólás

recenzió

А. С. Пушкин, Драматические произведения, Том 7. Санкт-Петербург, «Наука», 2009 (А. С. Пушкин, Полное собрание сочинений в 20-ти томах, Санкт-Петербург, «Наука», 1999–).

1999-ben indította útjára az Orosz Tudományos Akadémia a teljes Puskin-életmű új kritikai kiadását. A kétszáz éves Puskin-évfordulóra a szerkesztői kollektíva a húsz kötetesre tervezett sorozat első kötetét, az 1813–1817 között született költeményeket felvonultató Líceumi verseket rendezte sajtó alá. Ezt követte 2004-ben a második kötet, a Versek. Első könyv (Petyerburg. 18171820) címmel. A most recenzeálandó kötet, amely a drámai műveket tartalmazza, annak ellenére, hogy a sorozatban a hetedik, 2009-ben – megelőzve a 4–6. köteteket – harmadikként látott napvilágot.
» Tovább a teljes szövegre «

Spenótevés, akupunktúra, satöbbi – Szilágyi Emőke Rita írása

2015. december 10. § 0 hozzászólás

recenzió

Kutrovátz Gábor – Láng Benedek – Zemplén Gábor, A tudomány határai, Budapest, Typotex Kiadó, 20082.

Mindennapi életünkben gyakran kell döntéseket hoznunk és az esetek többségében egyáltalán nem tudjuk, mi a helyes döntés, sőt létezik-e egyáltalán jó választás az adott szituációban. A tudomány határai szerzői sajnos nem fognak (tudni) abban eligazítást adni az olvasó számára, hogy veszélytelen-e farmerzsebben hordani a mobiltelefont vagy hogy van-e gyógyhatásuk a homeopátiás szereknek – ez a könyv semmiféleképpen sem gyakorlati útmutató, jóllehet példái mindannyiunk számára ismerősen csengenek hétköznapi tapasztalatainkból.
» Tovább a teljes szövegre «

Széchenyi Ágnes recenziója Bíró-Balogh Tamás kötetéről

2015. december 9. § 0 hozzászólás

recenzió

Bíró-Balogh Tamás, Mint aki a sínek közé esett: Kosztolányi Dezső életrajzához, Budapest, Equinter, 2014 (Műút-könyvek, 17).

Kényelmetlen, hogy ne mondjuk, kínos témát választott gyűjteményes kötete témájául Bíró-Balogh Tamás. Kötetében Kosztolányi Dezső élet- és eszmerajzának néhány kérdését elsősorban az Uj Nemzedék körüli évekre koncentrálva vizsgálja. A szerző mestere az igen kiváló szegedi irodalomtörténész, Lengyel András. Döntően az ő ösztönzését, korábbi kutatásainak folytatását látjuk a könyvben.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós írása Yaron Ayalon könyvéről

2015. december 2. § 1 hozzászólás

recenzió

Yaron Ayalon, Natural disasters in the Ottoman Empire. Plague, famine, and other misfortunes, Cambridge University Press, New York, 2015.

A társadalomtudományok figyelme az utóbbi évtizedekben fordult a természeti katasztrófák történetének kutatása felé. Az életet veszélyeztető katasztrófákra adott egyéni és kollektív válaszok elemzése révén ugyanis jól tanulmányozhatók a különböző társadalmak. A katasztrófakutatások a társadalmi struktúrák, a gazdasági erőforrások vagy a vallási-etnikai vonatkozások szempontjából olyan folyamatokba engednek betekintést, amelyek a mindennapi, hétköznapi életben nem tűnnek ki, így rejtve maradnak a kutatók előtt. Yaron Ayalon könyve az Oszmán Birodalomban vizsgálja a természeti vészhelyzetekre adott válaszokat az egyén, a helyi közösségek és az állam szintjén, különös tekintettel a 18. és 19. századokra.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes recenziója Kasza Péter kötetéről

2015. november 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Kasza Péter, Egy korszakváltás szemtanúja: Brodarics István pályaképe, Kronosz Kiadó–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Budapest, 2015.

2015-ben új életrajzi sorozatot indított a pécsi Kronosz Kiadó a Magyar Történelmi Társulattal együttműködésben Sziluett Korszerű történelmi életrajzok címmel. A sorozat mindjárt öt kötettel jelentkezett, amelyek közül három kora újkori történeti személyiség életrajzával foglalkozik (Kövendi Székely Jakab, Várday Pál, Brodarics István), kettő pedig a huszadik századi Magyarország két fontos politikusának (Darányi Kálmán és Klebelsberg Kuno) arcképét szándékozik megrajzolni a legújabb kutatások fényében.
» Tovább a teljes szövegre «

Kis Orsolya recenziója Nonna Benyevolenszkaja monográfiájáról

2015. november 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Беневоленская, Н. П., Русский литературный постмодернизм: Истоки и предпосылки [Orosz irodalmi posztmodern: Eredet és előzmények], Спб., Факультет филологии и искусств СПбГУ, 2010 (Серия «Современный литературный процесс». Вып. 1.)

„Honnan bukkant elő az orosz irodalmi posztmodern?” – teszi fel a kérdést Nonna Benyevolenszkaja, a Szentpétervári Állami Egyetem 20. századi irodalom tanszékének professzora 2010-ben megjelent könyvében. Kötete egy olyan, A kortárs irodalmi folyamat címet viselő kötetsorozat nyitódarabja, amelynek középpontjában orosz posztmodern próza-, vers- és drámaszövegek elemzése és értelmezése áll.
» Tovább a teljes szövegre «

Maróthy Szilvia recenziója Pap Balázs könyvéről

2015. november 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Pap Balázs, Históriák és énekek, Pécs, Pro Pannonia, 2014.

A Históriák és énekek a többesszám szerénységével jelöli ki Pap Balázs kötetének tárgyát. A Fabula és história, A vers, vagy a Magyar versszak címek egyszerű nagyszerűségével szemben a szerző a teljesség helyett a részekre irányítja figyelmét (egy korábbi cikkét parafrazeálva: a részegész helyett a rész-egészt helyezi előtérbe).
» Tovább a teljes szövegre «

Fórizs Gergely recenziója Tomáš Hlobil esztétikatörténeti monográfiájáról

2015. november 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Tomáš Hlobil, Geschmacksbildung im Nationalinteresse: Die Anfänge der Prager Universitätsästhetik im mitteleuropäischen Kulturraum 1763–1805, übers. von Jürgen Ostmeyer, Michael Wögerbauer, Hannover, Wehrhahn Verlag, 2012 (Bochumer Quel­len und Forschungen zum 18. Jahrhundert, 2.)

A könyv sajátos nézőpontjai segítségével új megvilágításba helyezi a 18. század második felének és a 19. század elejének közép-európai esztétikatörténetét, ismeretlen összefüggések sorát tárja fel és látványos perspektívákat nyit a további kutatás előtt. Az új aspektusokat már a cím is megjelöli: az „egyetemi esztétika” mint vizsgálatra érdemes szövegcsoport kijelölése és egy egységes „közép-európai kultúrtér” feltételezése, amelyben a szövegek létrejöttek és a hatásukat kifejtették, mégpedig a „nemzeti érdekű ízlésképzés” eszközeiként.
» Tovább a teljes szövegre «

Bódi Katalin recenziója az új Diderot-fordításkötetről

2015. október 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Denis Diderot, Esztétika – filozófia – politika, szerk. Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, ford. Balázs Péter, Bartha-Kovács Katalin, Kovács Eszter, Penke Olga, Szász Géza, Székesi Dóra, Szűr Zsófia, Budapest, L’Harmattan Kiadó – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék, 2013.

Diderot sajátos közhelye a magyar irodalomtörténeti tudásnak: úgy beszélünk róla, hogy jellemzően nem ismerjük az életmű szerteágazó gazdagságát, s jobbára csak olyan hívószavakhoz kapcsoljuk a francia felvilágosodás témaköréből, mint az Enciklopédia, az egyházkritika vagy a szabadgondolkodás. Az is nehezíti a Diderot-életműről való hazai párbeszédet, hogy a magyarul olvasható munkáinak száma igen szűkös: regényeit, színházelméleti írásait, illetve filozófiai munkáinak válogatott gyűjteményét tarthatjuk csak a kezünkben.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Ferenc recenziója Kovács Eszter monográfiájáról

2015. október 2. § 0 hozzászólás

recenzió

Kovács Eszter, La Critique du voyage dans la pensée de Diderot: De la fiction au discours philosophique et politique, Paris, Honoré Champion, 2015.

A párizsi Honoré Champion kiadó könyvesboltja egyike a francia nyelvű nemzetközi humán tudományosság reprezentatív fórumainak. Aki ide betér, biztosan nagy érdeklődéssel forgatja a legújabb bölcsészettudományi termékeket, s olvasói lelkesedésének egyedül a könyvek borsos ára szabhat határt. A rue Corneille-en található patinás bolt kirakatában szerepelni nagy szakmai megtiszteltetés még a neves francia filológusoknak is. Különösen nagy öröm számunkra, ha magyar szerzők műveivel is találkozhatunk a polcokon.
» Tovább a teljes szövegre «

Mélyfúrások a „rendezetlen káoszban” – Szilágyi Emőke Rita recenziója Békés Enikő kötetéről

2015. szeptember 22. § 0 hozzászólás

recenzió

Békés Enikő, Asztrológia, orvoslás és fiziognómia Galeotto Marzio műveiben, Budapest, Balassi Kiadó, 2014 (Humanizmus és reformáció, 35).

Békés Enikő 2014-ben megjelent monográfiája a két évvel korábban sikerrel megvédett doktori disszertációjának bővített, javított és aktualizált változata. A kötet a humanista és régi magyar irodalommal foglalkozó fórumok egyik legfontosabb kiadványsorozatában, a Humanizmus és reformáció darabjaként látott napvilágot. Joggal, hiszen a vizsgált anyag kiemelten fontos szereppel bír nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi neolatin kutatásokban is.
» Tovább a teljes szövegre «

Luffy Katalin recenziója Papp Kinga kötetéről

2015. szeptember 14. § 0 hozzászólás

recenzió

Papp Kinga, Tollforgató Kálnokiak: Családi íráshasználat a 17–18. századi Erdélyben, Kolozsvár, Erdélyi MúzeumEgyesület, 2015 (Erdélyi Tudományos Füzetek, 284).

Az Erdélyi MúzeumEgyesület az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatában fiatal kutatók kiváló doktori dolgozatait teszi közzé. Papp Kinga kötete is a pár évvel korábban megvédett dolgozatának kiegészített változata, amelyben a szerző a Kálnoki család történetébe a 17. század második felétől nagyjából a 18. század utolsó harmadáig nyújt betekintést. Amikor családtörténetet említünk, elmúlt korok politikai, értelmiségi, katonai szempontból kiemelkedő személyiségek életrajzaira, pályabemutatására gondolunk elsősorban. Papp Kinga könyve azonban nem erről szól.
» Tovább a teljes szövegre «

Berkes Tamás recenziója Simoná Kolmanová monográfiájáról

2015. augusztus 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Simoná Kolmanová, Maďarští básníci 19. století v českých překladech (Mihály Vörösmarty, János Arany, Sándor Petőfi), Praha, Karolinum, 2014.

Simona Kolmanová Prágában kiadott új könyve a 19. századi magyar költészet három legkiemelkedőbb alakja, Vörösmarty Mihály, Arany János és Petőfi Sándor életművét mutatja be a cseh fordítások kontextusában.kolmanova_borito
» Tovább a teljes szövegre «

Földes Györgyi recenziója

2015. július 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek, szerk. Bíró Csilla, Visy Beatrix, Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae–Gondolat Kiadó, 2014 (Bibliotheca Scientiae & Artis).

Vajon az egy-két évtizede zajló térbeli fordulat intenzívebbé válása érzékelteti hatását abban, hogy a 2014-es év folyamán két fontos térkonferencia is lezajlott Magyarországon, s ezek anyaga szépmívű kötetek formájában immár kézbe is fogható? Az egyik ilyen kötet az általam recenzeálandó Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek, amely az OSZK és a Gondolat Kiadó közös gondozásában látott napvilágot, a másik a Kijárat Kiadó Apropó sorozatának idén megjelent első darabja, amely Pázmány Péter Katolikus Egyetemen megtartott Térérzékelések–térértelmezések című konferencia előadásait tartalmazza kibővített, szerkesztett formában.
» Tovább a teljes szövegre «

Máté Ágnes recenziója

2015. július 22. § 0 hozzászólás

recenzió

E. Kovács Péter, Zsigmond király Sienában, Budapest, Corvina, 2014.

E. Kovács Péter 2014 végén megjelent kötete Luxemburgi Zsigmond király életének azt a kilenc hónapját mutatja be grandiózus levéltári munka és sok fantázia használatával, amely során az uralkodó római koronázására várt Siena vendégszeretetét élvezve. A szerző ezt az időszakot apró életképek mozaikjaként tárja elénk. Például megtudhatjuk tőle, milyen szállást kaptak a leendő császár és emberei (60), miért vágták ki a császár egy katonájának nyelvét (136), mit evett-ivott (58), s egyáltalán, hogyan töltötte napjait Luxemburgi Zsigmond a toszkán dombokon 1432–1433-ban.

Jelen recenzió elsősorban irodalomtörténészi szemszögből vizsgálja E. Kovács Péter könyvét, feltéve a kérdést, milyen tanulságokkal szolgál tartalmában és stílusában a Zsigmond király Sienában című munka a (régi) magyar irodalom művelői számára.
» Tovább a teljes szövegre «

„Aut Caesar, aut nihil” – Zabán Márta recenziója

2015. július 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Ki vagyok én? Nem mondom meg…, szerk. Szilágyi Márton, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2014.

A Petőfi-életmű recepciótörténetének paradigmaváltását célozta meg a Ki vagyok én? Nem mondom meg… című tárlat, amely 2011-ben nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ugyanezt a célt követte a kiállítás koncepciójához, módszertani megoldásaihoz kapcsolódó, azonos című kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

Gábori Kovács József recenziója

2015. július 11. § 0 hozzászólás

recenzió

Jólét és erény: Tanulmányok Széchenyi István Hitel című művéről, szerk. Hites Sándor, Bp., reciti, 2014 (Hagyományfrissítés, 2).

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztálya 2011-ben Hagyományfrissítés néven konferenciasorozatot indított, melynek értekezletein az előadók az előzetes tervek szerint jelenkori önértelmezésünk alapszövegeit tárgyalják, valamint olyan textusokat, amelyek a kánonon kívülről járultak hozzá a hagyomány rendszerének alakulásához.
» Tovább a teljes szövegre «

Förköli Gábor Ács Pál „Átszitált idő” című könyvéről

2015. július 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Ács Pál, Átszitált idő: Tinóditól Tandoriig, Budapest, Kalligram, 2014.

Ács Pál Átszitált idő c. könyvének alcíme (Tinóditól Tandoriig) meglehetősen merész húzással teremt folytonosságot alteritás és modernitás között, de azt hiszem, a kötetnek hála nem csupán a vizsgálat tárgyát képező irodalomban jelenik meg ez a folytonosság, hanem a vizsgálat módszerében is, amelyet a széleskörű tájékozódás és a mikrofilológiai eredmények hasznos kombinációja jellemez.
» Tovább a teljes szövegre «

Tóth Kálmán recenziója Wéber Antal Magyarország 1514-ben és 1848-ban című könyvéről

2015. május 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Wéber Antal, Magyarország 1514-ben és 1848-ban: Történelmi regény vagy regényes történelem, Budapest, Argumentum Kiadó, 2011 (Irodalomtörténeti Füzetek, 169)

Wéber Antal utolsó – még életében megjelent – munkájának címe két évszámot emel ki Magyarország históriájából: 1514-et és 1848-at, melyekhez a csatlakozó alcím a jelölt történelmi eseményeken túlmutató konnotációkat kapcsol, felidézve az olvasóban két 19. századi magyar író, Eötvös József és Jókai Mór alakját.
» Tovább a teljes szövegre «

Klaus Haberkamm (Münster) on a collection of essays by Lajos Hopp

2015. május 13. § 0 hozzászólás

review

Lajos Hopp, Un épistolier et traducteur littéraire à l’orée des Lumières: Kelemen Mikes. Recueil d’essais, sous la direction de Gábor Tüskés, publié par Imre Vörös et Anna Tüskés, revu et préparé par Béatrice Dumiche et Krisztina Kaló, Szeged, JATE Press, 2014 (Felvilágosodás – Lumières – Enlightenment – Aufklärung. Tome 3).

This collection of essays fulfils two major functions. On the one hand, it is a kind of commemorative offering to Lajos Hopp (1927–1996), according to Olga Penke and Géza Szász, editors of the series „Felvilágosodás – Lumières – Enlightenment – Aufklärung”, the „figure emblématique des recherches dix-huitiémistes en Hongrie et spécialiste incontourable de Kelemen Mikes” (p. 7).
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Szigeti Csaba írása a Közköltészet 3/A (RMKT, XVIII. század, 14) kötetéről – és a közköltészet 19. századi hagyományáról

2014. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Közköltészet 3. A társadalmi élet költészete: 3/A, Történelem és társadalom, sajtó alá rendezte Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas–Editioprinceps, 2013 (Régi Magyar Költők Tára. XVIII. század, 14).

Ha irodalom- vagy költészettörténész veszi a kezébe ezt az oly fontos kötetet, amely egyszerre szövegkiadás és adattár, két, egymással szorosan összefüggő kijelentést tehet. Felkiálthat: megint sokkal közelebb jutottunk A csittvári krónika verses anyagának filológiai hátteréhez (!), e régóta képzelt, de most már lehetséges tanulmányhoz. A másik kijelentése pedig: a Közköltészet 3. kötetének anyaga, az anyag jellege, sőt a kötet és a kutatás egész problematikája valami más (vagy nem ugyanaz), mint az eddig közköltészetként ismert közköltészet.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Benda Mihály írása Christopher Bains monográfiájáról

2014. december 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Christopher Bains, De l’esthétisme au modernisme (Théophile Gautier, Ezra Pound) [Az esztétizmusból a modernizmusba], Paris, Honoré Champion, 2012.

Christopher Bains a Honoré Champion kiadó gondozásában megjelent doktori disszertációjában az esztétizmus és a modernizmus közötti kapcsolatot vizsgálja. Kutatásának középpontjában Théophile Gautier Ezra Poundra gyakorolt hatása áll. A Texas Tech University oktatója a két író poétikájában fellelhető közös vonások kiemelésével igyekszik bemutatni az esztétizmusban megbúvó modernizmust.
» Tovább a teljes szövegre «

Kalavszky Zsófia írása a Text within Text − Текст в тексте című tanulmánykötetről

2014. december 27. § 0 hozzászólás

recenzió

Text within Text − Culture within Culture: Russian Literature (19th Century) in Contexts of Cultural Dynamics. Текст в тексте Культура в культуре: Русская литература (19 век) в контекстах динамики культуры, eds. Katalin Kroó, Peeter Torop, Budapest−Tartu, L’Harmattan, 2014.

Levitan_ozero28


» Tovább a teljes szövegre «

Kalavszky Zsófia írása egy, az orosz kultuszkutatás legutóbbi eredményeit összegző tanulmánykötetről

2014. december 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Культ как феномен литературного процесса: автор, текст, читатель [A kultusz mint az irodalmi folyamat fenoménje: szerző, szöveg, olvasó], М. Ф. Надъярных, А. П. Уракова, Москва, ИМЛИ РАН, 2011.

2005-ben az Orosz Tudományos Akadémia moszkvai székhelyű Világirodalmi Intézetében (IMLI RAN) megalakult egy, az irodalmi kultuszokat vizsgáló csoport. Tervezett kutatási idejük végére egy olyan tanulmánykötet létrehozását tűzték ki célul, amelyben az irodalmi kultuszt – a tárgyát a kultúra szövetéből kiemelő és ezáltal kitüntető szimbolikus gyakorlatot – empirikus vizsgálatok segítségével kívánják bemutatni.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona recenziója Sz. Simon Éva könyvéről

2014. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Sz. Simon Éva, A hódoltságon kívüli „hódoltság”: Oszmán terjeszkedés a Délnyugat-Dunántúlon a 16. század második felében, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2014 (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések).

Mindig örömteli dolog mind az oszmanisták, mind a kora újkori magyar történelemmel foglalkozó kutatók számára, amikor közlésre kerül a korszak egy újabb, eddig publikálatlan oszmán-török forrása. Sz. Simon Éva munkájának tárgya a szigetvári szandzsák kanizsai náhijéjének, vagyis járásának 1579-es részletes összeírása (defter-i mufassal), és annak összehasonlító elemzése az adott időszakra vonatkozóan rendelkezésre álló más oszmán-török és magyar források segítségével.
» Tovább a teljes szövegre «

Where Am I?

You are currently browsing the recenzió category at ‧ r e c i t i ‧.