Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2017. január 4. § 0 hozzászólás

author abstract

F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között: L. F. Marsigli és kortársai, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Veres András: A reformtankönyvek internetes kiadása elé

2015. augusztus 22. § 0 hozzászólás

autoreferátum [reciti projekt: Reformtankönyvek]


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Literatura 2014/4 (XL. évfolyam)

2015. január 15. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Megjelent a Literatura 2014/4-es száma.
» Tovább a teljes szövegre «

Literatura 2014/3 (XL. évfolyam)

2014. október 15. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Megjelent a Literatura 2014/3-as száma
» Tovább a teljes szövegre «

Tükrök között: Tüskés Tibor levelesládájából

2014. szeptember 16. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Tükrök között: Tüskés Tibor levelesládájából, válogatta, szerkesztette, a jegyzeteket írta Tüskés Gábor, sajtó alá rendezte, a válogatást és a jegyzeteket kiegészítette Simon Zsuzsanna, Budapest, Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2014.

A kötet mintegy háromszáz, 1950–2007 között Tüskés Tiborhoz írt, eddig túlnyomórészt közöletlen levelet tartalmaz időrendben, magyarázó jegyzetekkel kiegészítve.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Literatura 2014/2 (XL. évfolyam)

2014. július 8. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Meg­je­lent a Li­te­ra­tura 2014/2-es száma.
» Tovább a teljes szövegre «

Literatura 2014/1 (XL. évfolyam)

2014. április 24. § 0 hozzászólás

au­to­re­fe­rá­tum

Meg­je­lent a Li­te­ra­tura 2014/1-es száma.
» Tovább a teljes szövegre «

Közköltészet 3/A: Történelem és társadalom – megjelent!

2013. december 15. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Közköltészet 3: A társadalmi élet költészete. A: Történelem és társadalom, s. a. r. Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas – Editioprinceps, 2013.

A XVIII. századi magyar közköltészeti sorozat 3/A kötetében olyan versek és dalok olvashatók, amelyek a társadalmi élet és a történelmi múlt témakörét érintik. Az itt közreadott 241 szövegcsalád sokat elárul a közköltészet alkotóiról és befogadóiról. A variánsokban élő, folklór jellegű, ám gyakran konkrét szerzők műveit felhasználó populáris költészet jórészt a XVIII. századi köznemesség mentalitását tükrözi, s fontos szerepet játszott az értelmiség identitásának erősítésében. A történeti tárgyú versek nemcsak a kora újkorról (pl. Mohácsról) szóltak, hanem a kuruc korról is megemlékeztek (Rákóczi-nóta, Bezerédj Imre éneke). A XVIII. század politikai eseményeiről éppígy születtek szerepdalok, szatirikus énekek, nemzetsiratók, agitációs dalok, sőt imaparódiák is, amelyek az uralkodók tetteit kommentálják vagy vitatják Mária Teréziától II. Józsefen át XVI. Lajosig és Napóleonig.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Tüskés Gábor új könyvéről

2013. december 11. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Tüskés Gábor, Hagyomány és kritika: Könyvek, könybírálatok a kora újkori európai irodalom és művelődés történetéhez, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2013.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Literatura 2013/4 (XXXIX. évfolyam)

2013. december 10. § 0 hozzászólás

au­to­re­fe­rá­tum

Meg­je­lent a Li­te­ra­tura 2013/4-es száma.
» Tovább a teljes szövegre «

Literatura 2013/3 (XXXIX. évfolyam)

2013. október 15. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Megjelent a Literatura 2013/3-as száma.
» Tovább a teljes szövegre «

Literatura 2013/2 (XXXIX. évfolyam)

2013. július 15. § 0 hozzászólás

au­to­re­fe­rá­tum

Meg­je­lent a Li­te­ra­tura 2013/2-es száma.
» Tovább a teljes szövegre «

Literatura 2013/1 (XXXIX. évfolyam)

2013. május 8. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Megjelent a Literatura 2013/1-es száma.


» Tovább a teljes szövegre «

Bodrogi Ferenc Máté könyvéről

2013. április 23. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Bodrogi Ferenc Máté, Kazinczy arca és a csiszoltság nyelve: egy önreprezentáció diszkurzív háttere, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012 (Csokonai Könyvtár, 51).

bfm
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Jeney Éva új könyvéről

2013. február 11. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Jeney Éva, Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet, Budapest, Balassi Kiadó, 2012.

Azt hittem, ahhoz, hogy az irodalomterápia elméletének egy lehetséges vázlatát megírhassam, fel kell függesztenem olvasási szokásaimat. Írás közben kiderült, csupán forgatni kell a kaleidoszkópot, hogy másként fürkészhessem mindazt, ami bármely biblioterápiát meghatároz: az olvasó, az olvasás, a könyv, a mű, a hatás, a beszélgetés és az írás kölcsönhatását. Nézőpontjaim az irodalmár nézőpontjai, aki az irodalom jótékony, segítő és gyógyító hatását mindenekelőtt saját olvasmányaiból ismeri.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil – Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile – Transmission de la littérature et interculturalité en exil

2012. november 9. § 0 hozzászólás

Autoreferátum

Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der europäischen Aufklärung – Transmission of Literature and Intercultural Discourse in Exile: The Work of Kelemen Mikes in the Context of European Enlightenment – Transmission de la littérature et interculturalité en exil: L’œuvre de Kelemen Mikes dans le contexte des Lumières européennes, Hrsg./ed./éd. Gábor Tüskés, unter Mitarbeit von / in collaboration with / en coopération avec Bernard Adams, Thierry Fouilleul, Klaus Haberkamm, Bern · Berlin · Bruxelles · Frankfurt am Main · New York · Oxford · Wien, Peter Lang, 2012.

Dieser Band präsentiert die Ergebnisse eines internationalen Kolloquiums, welches zum Werk eines galanten Autors der ungarischen Frühaufklärung, Kelemen Mikes, im Oktober 2011 in Budapest stattgefunden hat. Seine Briefe aus der Türkei stellen ein Hauptwerk der europäischen Brief­literatur im 18. Jahrhundert dar. Zum Œuvre gehören auch die Adaptationen von zwölf Prosawerken aus dem Französischen ins Ungarische, u. a. ein Novellenzyklus von Mme de Gomez sowie mehrere Werke der moraldidaktischen Prosa, der zeitgenössischen Exegetik, der Historiogra­phie und der geistlichen Literatur.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Író a száműzetésben: Mikes Kelemen

2012. november 8. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Író a száműzetésben: Mikes Kelemen, szerk. Tüskés Gábor, munkatársak Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Lengyel Réka, Budapest, Universitas Könyvkiadó, 2012 (Historia Litteraria, 28).

Mikes Kelemen halálának 250. évfordulója alkalmából az MTA Irodalomtudományi Intézete Literaturtransfer und Interkulturalität im Exil: Das Werk von Kelemen Mikes im Kontext der  europäischen Aufklärung címmel nemzetközi tudományos tanácskozást és Humboldt-kollégiumot rendezett 2011. október 12–15. között az MTA Székházában és az Illyés Gyula Archívumban. A tanácskozáson negyven előadás hangzott el francia, angol, német, olasz, török és magyar szakemberektől. A konferencia megrendezését indokolta, hogy a száműzetés, a külső és belső emigráció léthelyzete a 20. századi ember  egyik alapvető tapasztalata, amely világszerte gazdag és változatos művészeti alkotásokat indukált. A tanácskozás fő célja volt, hogy hozzájáruljon Mikes életművének jobb megismeréséhez és elősegítse a Mikes-kutatás eredményeinek nemzetközi összefüggésbe helyezését.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Török Zsuzsa könyvéről

2012. január 18. § 0 hozzászólás

Autoreferátum

Török Zsuzsa, Petelei István és az irodalom sajtóközege (Média- és társadalomtörténeti elemzés), Budapest, Ráció Kiadó, 2011.

A 19. század második fele és a századforduló irodalmának egyik képviselője, a marosvásárhelyi születésű Petelei István (1852–1910) leginkább novelláskötetei alapján ismert a magyar irodalomban. Novellisztikáját azonban, akárcsak kortársai esetében, a 19. század második felének sajtóirodalma is befolyásolta. A monográfia média- és társadalomtörténeti szempontokat érvényesítve mutatja be az írói pályának a különböző publikációs közegekkel való kapcsolatát, figyelemmel kíséri az irodalomhasználat adott történeti kontextusához való igazodás, az olvasóközönséggel való kapcsolatteremtés, az írói pályán való érvényesülési stratégiák és az irodalomhoz való viszonyban szerepet játszó szocializációs környezet kérdését.

No tags for this post.

Kettős megvilágítás

2008. november 22. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Kettős megvilágítás: Fordításelméleti írások Szent Jeromostól a 20. század végéig, szerk. Józan Ildikó, Jeney Éva, Hajdu Péter, Budapest, Balassi, 2007 (Pont fordítva 4).

„Aki olyan szövegekbe mélyed el, melyek valamely más világot artikulálnak, saját gondolkodási módját és tapasztalatait próbálja ki egy olyan játéktéren belül, amely idegen, ám a fordítás során a saját gondolkodási mód és tapasztalatok számára mégiscsak hozzáférhetőnek mutatkozik. Az idegennek a sajáton belüli megjelenése a saját jelleget kifejezetté teszi; más összefüggésben jelenhet meg s ezáltal talán idegenszerűvé is válhat. A megértésnek az idegenbe való behelyezkedése révén mutatkozik meg, hogy az ember a saját világát miképp értheti meg vagy miképp akarja megérteni – nem a reflexió módján, hanem a megértés tapasztalatában közvetlenül: azáltal, hogy az idegen a saját élet valamely játékterét alakítja ki, hogy az idegen világ a sajátunkon belül jelenvalóvá lesz, s ily módon a világ kifejezetten érvényre jut. A fordítás úgyszólván kettős megvilágítás, melyben világtapasztalat és világkép mint mélység és felület egymást kiegészíti.” (Günter Figal)

Átemelve a régi rec.itiről.
No tags for this post.

Fodor András és Tüskés Tibor levelezése, I.

2008. július 18. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Fodor András és Tüskés Tibor levelezése, I, 1959−1966, s. a. r., a jegyzeteket készítette és a névmutatót összeállította Tüskés Anna, Pécs, Pro Pannonia, 2008.

A könyv annak a levelezésnek az első részét tartalmazza, amelyet Fodor András és Tüskés Tibor folytatott egymással, 1959 őszén történt első találkozásuktól Fodor András 1997-ben bekövetkezett haláláig.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Haja, haja virágom: Virágénekek Szabó T. Attila gondozásában és bevezetőjével

2008. május 26. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Haja, haja virágom: Virágénekek Szabó T. Attila gondozásában és bevezetőjével, gond., a CD-mellékletet szerk. Csörsz Rumen István, utószó ifj. Szabó T. Attila, Kolozsvár, Kriterion, 2007.

A virágénekek kérdésével a magyar irodalomtörténet-írásban sokan és sokféleképp foglalkoztak. A fő gond, hogy a virágének egy olyan műfajtörténeti kifejezés, amely a reformáció korában összefoglalóan jelölte a sokat becsmérelt, erkölcstelennek és tilalmasnak kikiáltott dalokat és (mint arra a Balassa-kódex utal) a szerelmi tárgyú, finomabb hangvételű poézist. Mégsincs egyetlen anonim szövegünk sem, amely ilyen címen maradt volna fönn – mindaddig tehát műfaji fantomként tekinthetünk rá.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

„Mielz valt mesure / que ne fait estultie”: A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére

2008. május 21. § 0 hozzászólás

autoreferátum

„Mielz valt mesure / que ne fait estultie”: A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére, szerk. Bartók István, Hegedüs Béla, Seláf Levente, Szegedy-Maszák Mihály, Szentpéteri Márton, Veres András, Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2008.

„Horváth Iván korunk hőse. A kor az informatika kora, hősünk pedig ott áll a vártán, egyik kezében egy lyukkártyával, a másikban egy képzetes (ejtsd: virtuális) könyvvel, ahol az eldugott elérési utak belefutnak a szélessávú információs szupersztrádába. Azon a ponton, ahol a számítógép – valahol félúton a fehérköpenyes mérnökök hiperszámológépe és a képernyőre tapadó tizenévesek hiperaktív médiuma között – egy rövid kultúrtörténeti pillanatig az elitkultúra része volt.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Élharcok és arcélek

2008. április 30. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Kálmán C. György, Élharcok és arcélek: A korai magyar avantgárd költészet és a kánon, Budapest, Balassi, 2008 (Opus Irodalomelméleti Tanulmányok. Új sorozat, 10).

A könyv egyszerűnek tetsző irodalomtörténeti kérdések köré épül: milyen közegbe érkezett a magyar avantgárd, mit talált és mit változtatott; hogyan és miért állt ellen a közeg az új jelenségnek; miként próbálta felvenni a harcot az avantgárd azzal, amit talált, mit integrált, mit közvetített, mit utasított el; hogyan alakult ennek a nem súrlódásmentes eseménynek a későbbi sorsa, milyen maradandó nyomokat hagyott az irodalomtörténeti gondolkodásban; s hogy milyen elméleti keretben érdemes mindezt vizsgálni.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Utazások a Fekete Királynővel

2008. február 20. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Rákai Orsolya, Utazások a Fekete Királynővel: Írások írásról és irodalomról, Budapest, Kijárat, 2006.

A kötet tizenöt, 2000 és 2005 között keletkezett és különböző folyóiratokban megjelent írás gyűjteménye. E szövegek részben a kortárs magyar irodalom néhány alkotójáról, részben a kritikaírás általánosabb kérdéseiről, részben pedig általában az irodalmi művek olvasásának problémáiról szólnak, egyre táguló koncentrikus köröket alkotva.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Antoine Compagnon: Az elmélet démona

2007. december 19. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Antoine Compagnon, Az elmélet démona: Irodalom és józan ész, ford., jegyz. és a névmutatót összeállította Jeney Éva, Pozsony, Kalligram, 2006.

A megoldások elmúlnak, a kérdések maradnak. Új kérdésekként mindig régieket vetünk föl, legföljebb az összefüggés változik. Az egyetlen hiteles megoldás az arany középút, a bizonytalanság, a rendelkezésre állás, a nyitottság – valahogy így fogalmazza meg elméleti hitvallását Antoine Compagnon, akitől és akiről magyarul még nem olvashattunk vagy hallhattunk túl sokat.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

„még dadogtak, mikor ő megszólalt”

2007. december 5. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Hites Sándor, „még dadogtak, mikor ő megszólalt”: Jósika Miklós és a történelmi regény, Budapest, Universitas, 2007.

Jósika Miklósról, a 19. század középső harmadának egyik legnépszerűbb magyar regényírójáról jó ideje megállapították már, hogy nem része az élő irodalmi hagyományoknak. Addig példa nélküli termékenységgel írott művei a maguk idejében viszont nemcsak az olvasók addig szintén páratlanul széles körére, hanem az irodalmi gondolkodás egészére hatottak. A magyar művelődés történetében Jósikának voltak elsőként a szó mai értelmében vett rajongói – mégpedig alapvetően hölgyek.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Közköltészet, 2: Társasági és lakodalmi költészet

2007. december 5. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Közköltészet, 2, Társasági és lakodalmi költészet, s. a. r. Csörsz Rumen István, Küllős Imola, Budapest, Universitas, 2006 (Régi magyar költők tára, XVIII. század, 8), 746 + VIII l.

Mindig kikerekedett szemmel nézem a Mikrokozmosz – A füvek népe című francia természetfilmet vagy Attenborough Élet a növények között című sorozatát. A gyönyörű képsorok az aljnövényzet élővilágáról szólnak, rovarok és puhatestűek, valamint növények szimbiózisáról. Szabad szemmel alig látható lények és nagyobb, ám figyelemre csak ritkán méltatott társaik együtt alkotnak itt mikrokozmoszt, saját törvényekkel és önszabályozással.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy siker kudarca: Kuthy Lajos pályafutása

2007. december 5. § 0 hozzászólás

autoreferátum

Völgyesi Orsolya, Egy siker kudarca: Kuthy Lajos pályafutása, Argumentum, Budapest, 2007 (Irodalomtörténeti füzetek, 163).

Kuthy Lajosról leginkább csak legendákat őriz az irodalomtörténeti emlékezet. Műveinek újrakiadására nem került sor az elmúlt száz évben, s a róla szóló szakirodalom is kevéssé gyarapodott. Az íróról talán csak sorsának legfőbb paradoxona őrződött meg a köztudatban: az 1840-es évek egyik legsikeresebb regényének, a Hazai rejtelmeknek a szerzője, gróf Batthyány Lajos titkára az 1850-es években „Bach-huszár” lett.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Where Am I?

You are currently browsing the autoreferátum category at ‧ r e c i t i ‧.

  • Tartalom a recitin

  • Értesítés új tartalomról:

  • Meta