Papp Ingrid írása

2022. június 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Ötvös Péter. Az otthon elhagyása, félelem és reménység: „Elég nehéz, hogy egyedül vagyok”. Kulturális örökség. Budapest–Eger: Kossuth Kiadó–Eszterházy Károly Egyetem–MTA Könyvtár és Információs Központ, 2021, 414 l.

Ötvös Péter legújabb kötete a több egyetemi és kutatóintézmény együttműködését megtestesítő – és a sorozatszerkesztői előszó alapján: most lezáródó vagy eddigi formájában lezáródó – Kulturális örökség című sorozatban jelent meg 2021-ben. A szerző a bevezetést követően öt nagy fejezetben írja le a kora újkori ember – mint fogalmaz – „egyik legnyomasztóbb problémáját”, az otthoni fenyegetések következtében kialakuló félelmet, az elmenekülés következményeit, az emigrációval való megküzdés egyéni stratégiáit és nyelvi kifejezéseit a 16. század végi és 17. század eleji Habsburg Monarchiában. Az így kialakuló a kultúrantropológiai létállapotnak lenyomataként létrejövő szövegkorpuszra (vizitációkra, könyvjegyzékekre, versekre, levelekre, énekekre és autobiográfiai művekre) fókuszálva mutatja be a szerző mind a közösség, mind pedig az egyén egzisztenciális válságát és annak különféle kifejeződési módjait.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2020. november 6. § 0 hozzászólás

recenzió

Rab Gusztáv. Utazás az ismeretlenbe. Kiad., utószó Tüskés Anna. Budapest: Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019.

A magyar irodalomtörténet mostanáig Rab Gusztáv (1901–1963) munkásságának első szakaszára, a második világháború végéig tartó időszakra látott rá valamelyest. Regényíróként 1922-től kezdve teljesedett ki, a Nyugatnak is visszatérő szerzője volt, akiről Schöpflin Aladár és Kardos László jelentetett meg ugyanott egy-egy műkritikát. Nem nagyon hízelgőeket.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2018. július 4. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Veronika Čapská. Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Dolní Břežany: Scriptorium, 2016).

Veronika Čapská a prágai Károly Egyetem Humán Tudományok Kara Általános Antropológia Tanszékének szakasszisztense, fő kutatási területe a kora újkori történeti antropológia, a fordítás és a társadalmi nemek története (gender history). 2016-ban jelent meg a Mezi texty a textiliemi: (Swéerts-)Šporkové, textové praxe a kulturní výměna na přelomu baroka a osvícenství (Szövegek és szövetek között: A [Swéerts-]Špork család, szöveggyakorlat és kulturális változás a barokk és a felvilágosodás határán) című monográfiája.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Kovács Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”: Cseh–magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig, Budapest, PPKE–OSZK, 2015, 367.

Kovács Eszter 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot a Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány (Csehország, Morvaország és Szilézia) 1773-ig című doktori értekezésével, ettől az évtől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Kutatási területe a cseh–magyar kapcsolatok a 16–18. században. Monográfiája 2015-ben jelent meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában. A szerző az előszót követően három nagyobb fejezetben mutatja be a cseh–magyar történelmi kapcsolatokat és azok művelődésre gyakorolt hatását.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid recenziója

2016. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Eva Kowalská, Na ďalekých cestách, v cudzích krajinách: Sociálny, kultúrny a politický rozmer konfesionálneho exilu z Uhorska v 17. storočí (Távoli utakon, idegen országokban: A Magyarországról való 17. századi vallási exuláció szociális, kulturális és politikai vonatkozásai), Bratislava, Veda, 2014.

Eva Kowalská a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa; fő kutatási területe Közép-Európa kora újkori egyházi és kulturális története. Monográfiája 2014-ben jelent meg a Szlovák Tudományos Akadémia könyvkiadójánál. A szerző a bevezetést követően tizenegy fejezetben mutatja be a Wesselényi-összeesküvéssel kapcsolatba hozott, majd koncepciós perekben elítélt protestáns prédikátorok és értelmiségiek hányatott sorsát (bebörtönzését, gályarabságát és exulációját).
» Tovább a teljes szövegre «