Mikos Éva írása

2020. július 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Világi énekek és versek, B. P. 1800. Sajtó alá rendezte, az előszót és  a jegyzeteket írta Küllős Imola, ReTextum 7, Budapest: reciti, 2018.

Küllős Imolát vagy bármelyik művét értékelni igazán hálátlan feladat, hiszen munkásságát számtalan alkalommal méltatták már teljes joggal, s így a kései recenzens számára kevés újszerű kimondásának lehetősége jut.

Küllős Imola életművének perspektívája kellően széles ahhoz, hogy több társtudomány, így mindenekelőtt az irodalomtörténet és a zenetudomány számára is felkínáljon további gondolkodási lehetőségeket. Haszonnal forgathatják munkáit a történettudomány különböző ágának művelői, a történeti antropológusok,  a mentalitás- és társadalomtörténészek is.
» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva recenziója Csörsz Rumen István könyvéről

2017. szeptember 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Csörsz Rumen István, A kesergő nimfától a fonóházi dalokig: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800), Budapest, Universitas, 2016 (Irodalomtudomány és Kritika. Tanulmányok).

A magyar közköltészet kutatása az utóbbi két évtizedben egyszemélyes, majd kétszemélyes projektből jelentős, több tucat embert – kit tartósabban, kit csak alkalmi jelleggel – foglalkoztató vállalkozássá nőtt, ami termékenyítően hat az irodalomtörténet mellett a néprajz, a zenetudomány és a művelődéstörténet területeire is. A kutatók e csoportja a közköltészetnek az irodalomtörténet folyamatában betöltött szerepén túl feltárja a 17–19. század művelődésének bonyolult társadalmi hálóját is. Az irodalom létmódjainak bemutatásával a társadalom szélesebb rétegeinek művelődésére, elsősorban a vidéki középréteg sajátos kulturális viszonyaira világítanak rá.
» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva a Doromb 3. kötetéről

2015. december 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.

Mindenekelőtt örömömnek kívánok hangot adni: abbéli örömömnek, hogy jelen kötet létrejött. Átolvasva a harmadik, minden eddiginél vaskosabb gyűjteményt, az a közköltészeti kutatások beérkezettségének benyomását kelti, a téma iránti egyre fokozódó, és egyre szélesebb körű érdeklődésről ad számot. Másfél évtizede figyelem félig bennfentesként, félig kívülállóként Küllős Imola és Csörsz Rumen István szövegfeltáró és kutató vállalkozását, kitartásuk, szinte fanatikus elkötelezettségük mindig is nagy tiszteletet ébresztett bennem.
» Tovább a teljes szövegre «