Balázs-Hajdu Péter és Maczelka Csaba recenziója

2017. április 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi György prédikációi, 1. [67–99. beszéd] 2. Kolozsvári Kódex, Marosvásárhelyi Kódex, Sárospataki Kódex, Conciones vetustissimae, s. a. r., az előszót és a jegyzeteket írta Lovas Borbála, Bp., MTA-ELTE HECE – Magyar Unitárius Egyház, 2016.

Mintegy két évtizeddel azután, hogy egy szemelvényes válogatás betekintést engedett az erdélyi unitárius püspök, Enyedi György (1555–1597) javarészt elfeledett munkásságába (Enyedi György válogatott művei, vál. Balázs Mihály, Káldos János, Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1997), a közelmúltban napvilágot látott az Enyedi-életmű legnagyobb hányadát kitevő prédikációk kritikai igénnyel készült összkiadásának első kötete.
» Tovább a teljes szövegre «

Antal Alexandra recenziója

2017. március 21. § 0 hozzászólás

recenzió

Textológia – filológia – értelmezés: Klasszikus magyar irodalom, szerk. Czifra Mariann, Szilágyi Márton, Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2014 (Csokonai Könyvtár: Bibliotheca Studiorum Litterarium, 55).

A Textológia – filológia – értelmezés: Klasszikus magyar irodalom című kötet az azonos című 2013. május 29–31-én megrendezett miskolci konferencia előadásain alapul, amelyet az MTA–DE Textológiai Kutatócsoportja (a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem és az ELTE klasszikus magyar irodalommal foglalkozó kutatói), a Miskolci Egyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája, valamint az MTA I. Osztályának Textológiai Munkabizottsága szervezett egy konferenciasorozat harmadik, záró eseményeként.
» Tovább a teljes szövegre «

Szilágyi Márton: Forrásérték és poétika

2017. március 14. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szilágyi Márton, Forrásérték és poétika. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, Budapest, reciti, 2017 (Irodalomtörténeti füzetek, 177).

Kazinczy Ferenc életművének legismertebb és legnagyobb hatású darabja a Fogságom naplója. Ezért is meglepő, hogy ez a monográfia mind ez idáig az első átfogó, könyv terjedelmű vállalkozás az értelmezésére.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Gábori Kovács József írása

2017. február 28. § 0 hozzászólás

recenzió

Dávid Gábor Csaba, „Célunk tökéletesedésünk”: A nemzetnevelő Wesselényi Miklós, Bp., 2013., Argumentum (Irodalomtörténeti füzetek, 172).

Wesselényi Mikóssal, az 1830–1840-es évek nemesi reformellenzékének egyik prominens személyiségével kapcsolatos ismereteink Trócsányi Zsolt 1965-ben megjelent monográfiája (Trócsányi Zsolt, Wesselényi Miklós, Bp., Akadémiai, 1965.) óta csak kevéssel gyarapodtak. Ráadásul az erdélyi politikus rendkívül terjedelmes és adatgazdag levelezésének, naplójának, valamint politikai beszédeinek is csak elenyésző részét rendezték eddig sajtó alá.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid írása

2017. február 10. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Kovács Eszter, „Légy cseheknek pártfogója, magyaroknak szószóllója…”: Cseh–magyar jezsuita összefüggések a kezdetektől 1773-ig, Budapest, PPKE–OSZK, 2015, 367.

Kovács Eszter 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot a Magyarországi jezsuiták és a cseh rendtartomány (Csehország, Morvaország és Szilézia) 1773-ig című doktori értekezésével, ettől az évtől az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. Kutatási területe a cseh–magyar kapcsolatok a 16–18. században. Monográfiája 2015-ben jelent meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában. A szerző az előszót követően három nagyobb fejezetben mutatja be a cseh–magyar történelmi kapcsolatokat és azok művelődésre gyakorolt hatását.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása egy Köszem szultánáról szóló könyvről

2017. február 7. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Özlem Kumrular, Kösem Sultan: İktidar, hırs, entrika [Köszem szultána. Hatalom, becsvágy, intrika], İstanbul, Doğan Kitap, 2015, 329 p.

Törökországban számos publikáció látott napvilágot az oszmán történelem Köszem szultána néven ismert nőalakjáról, azzal egyidőben, hogy a televízióban sugározni kezdték a szultána életét feldolgozó filmsorozatot. Az ismeretterjesztő kötetek mellett megjelentek tudományos igényű közlemények is, amelyek egyike Özlem Kumrular történész, egyetemi tanár munkája. Ahogy azt a szerző bevezetőjéből megtudhatjuk, a szultána alakjának érdekességére Halil İnalcık, az egyik legelismertebb török történész hívta fel a figyelmét. (İnalcık 2016 nyarán, száz esztendős korában hunyt el).
» Tovább a teljes szövegre «

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2017. január 4. § 0 hozzászólás

author abstract

F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között: L. F. Marsigli és kortársai, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Esterházy Pál, 2 – Maróthy Szilvia recenziója

2016. december 31. § 0 hozzászólás

recenzió

Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, Budapest, reciti, 2015.

Ki volt Esterházy Pál? Szimpatikus figura volt-e? Valamiért a kötet egy tanulmánya sem tud kibújni politikai szerepvállalásának, mecenatúrájának igényessége vagy éppen alkotói tevékenységének megítélése alól. Több személyiségkép tárul elénk a kötetben előre haladva: más-más diszciplína megközelítésében.
» Tovább a teljes szövegre «

Esterházy Pál, 1 – Radványi Orsolya recenziója

2016. december 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Esterházy Pál, a műkedvelő mecénás: Egy 17. századi arisztokrata életpálya a politika és a művészet határvidékén, szerk. Ács Pál, Budapest, reciti, 2015.

Az Esterházy Pál nádor tiszteletére rendezett konferencia (Kőszeg, 2013. május 22–25.) írásos anyagából készült kötet legfontosabb hozadéka, hogy az életmű interdiszciplináris bemutatásával, az életpálya különféle területeinek együttes vizsgálatával a korábbinál sokkal átfogóbb és mélyrehatóbb kutatási eredmények születtek.
» Tovább a teljes szövegre «

Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers – Review by Borbála Lovas

2016. december 22. § 0 hozzászólás

review

Fabrizio Conti, Witchcraft, Superstition, and Observant Franciscan Preachers: Pastoral Approach and Intellectual Debate in Renaissance Milan, Turnhout, Brepols, 2015.

The new volume of the Europa Sacra series, published in 2015, concentrates on late-medieval Italy, specifically Milan. The name of the author is well-known to those familiar with the connections between the Observant Franciscans and witchcraft. Having published and presented papers for several years, this volume by Fabrizio Conti is a welcome revision of his PhD dissertation that was defended at Central European University, Budapest in 2011.
» Tovább a teljes szövegre «

Papp Ingrid recenziója

2016. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

Eva Kowalská, Na ďalekých cestách, v cudzích krajinách: Sociálny, kultúrny a politický rozmer konfesionálneho exilu z Uhorska v 17. storočí (Távoli utakon, idegen országokban: A Magyarországról való 17. századi vallási exuláció szociális, kulturális és politikai vonatkozásai), Bratislava, Veda, 2014.

Eva Kowalská a Szlovák Tudományos Akadémia Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa; fő kutatási területe Közép-Európa kora újkori egyházi és kulturális története. Monográfiája 2014-ben jelent meg a Szlovák Tudományos Akadémia könyvkiadójánál. A szerző a bevezetést követően tizenegy fejezetben mutatja be a Wesselényi-összeesküvéssel kapcsolatba hozott, majd koncepciós perekben elítélt protestáns prédikátorok és értelmiségiek hányatott sorsát (bebörtönzését, gályarabságát és exulációját).
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása a „Nekünk mégis Mohács kell…” című tanulmánykötetről

2016. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései, szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Budapest, MTA BTK – OSzK, 2016.

2015-ben az Országos Széchényi Könyvtárban került megrendezésre az a szimpózium, melynek célja az volt, hogy a mohácsi csata egy sok vitát kiváltó eseményével, nevezetesen II. Lajos király halálával kapcsolatos jelenlegi ismereteinket interdiszciplináris módon áttekintse. A rendezvény napja, augusztus 29.-e ellenkező előjellel ugyan, de a kora újkori magyar és oszmán történelemnek is kivételes napja, hiszen amellett, hogy 489 évvel ezelőtt ezen a napon volt a mohácsi csata, 1521-ben Nándorfehérvár, 1541-ben pedig Buda is ekkor került az oszmánok kezére.
» Tovább a teljes szövegre «

Fóti Miklós írása Nükhet Varlık könyvéről

2016. december 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Nükhet Varlık, Plague and Empire in the Early Modern Mediterranean World: The Ottoman Experience, 1347–1600, New York, Cambridge University Press, 2015

Nükhet Varlık könyve a szakirodalom azon felkapott irányzatába tartozik, amely az utóbbi években bizonyos természeti jelenségek és egy birodalom kapcsolatát vizsgálja. A korabeli forrásokból összegyűjtött adatok rendszerezésével azt mutatja be, hogy az állam és a társadalom milyen válaszokat adott a természeti csapásokra.
» Tovább a teljes szövegre «

Földes Györgyi írása a „Hatalmi diskurzusok…” című kötetről

2016. december 13. § 0 hozzászólás

recenzió

Hatalmi diskurzusok: A hatalom reprezentációi a tudományokban és művészetekben, szerk. Bíró Csilla, Visy Beatrix, Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat Kiadó, Budapest, 2016.

A hatalom reprezentációi, hatalmi diskurzusok (A hatalom megjelenítési formái a tudományokban és művészetekben) címmel megrendezett éves Tudományos Ülésszakon az OSZK munkatársai, köztük a már a nemzeti könyvtárhoz tartozó 1956-os Intézet – Oral History Archívum történészei, továbbá meghívott vendégelőadók vettek részt azzal a céllal, hogy az (állam)hatalom és a társadalmi erők összefüggéseit, illetve a hatalom kulturális reprezentációs formáit vizsgálják. Felszólalásaik megszerkesztett változatát tartalmazza a kötet.
» Tovább a teljes szövegre «

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2

2016. december 11. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 2., szerk. Biró Annamária, Boka László, Nagyvárad–Budapest, Partium Kiadó – reciti, 2016.

2015. szeptember 10–11-én zajlott le Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi tanszékének szervezésében az az interdiszciplináris konferencia, melynek válogatott, szerkesztett anyagát tartja kezében az olvasó.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között

2016. december 8. § 1 hozzászólás

reciti könyv

F. Molnár Mónika, Olasz hadi írók és generálisok Bécs és Isztambul között: L. F. Marsigli és kortársai, Budapest, reciti, 2016.

A bécsi udvar szolgálatában tevékenykedő olasz hadvezérek, mind gyakorlati tevékenységük, mind pedig elméleti írásaik által igen jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy I. Lipót (1640–1705) császár és magyar király birodalma, amely uralkodásának kezdetén az európai politikai sakktáblán csupán közepes hatalomnak számított, végére igazi nagyhatalommá nőtte ki magát.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Wirágh András írása Hansági Ágnes Jókai-könyvéről

2016. december 5. § 0 hozzászólás

recenzió

Hansági Ágnes, Tárca – regény – nyilvánosság: Jókai Mór és a magyar tárcaregény kezdetei, Budapest, Ráció, 2014 (Ráció – Tudomány, 19).

Mikszáth Kálmán Kísértet Lublón című kisregényét a kritikai szövegkiadásig (1958) – az első kötetkiadás nyomán – 1896-os szövegként tartotta számon az irodalomtudomány. Bisztray Gyula, a kritikai kiadás sajtó alá rendezője hívta fel első ízben a figyelmet arra, hogy a Pesti Hírlapban való tárcaközlés miatt a szöveg keletkezési idejét négy évvel korábbra kell helyezni.
» Tovább a teljes szövegre «

60 év (MTA BTK ITI)

2016. november 26. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Hatvan év az MTA Irodalomtudományi Intézetében: Intézmény- és tudománytörténeti metszetek, írták és összeállították az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, szerkesztette Kecskeméti Gábor, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Szabó-Reznek Eszter írása

2016. november 3. § 0 hozzászólás

recenzió

Markian Prokopovych, In the Public Eye: The Budapest Opera House, the Audience and the Press, 18841918, Böhlau, Bécs–Köln–Weimar, 2014.

A Budapesti Napló 1903. május 5. számában G-ly álnevű újságíró a Filharmónia Operaházban megtartott koncertjén üresen maradó székekre magyarázatot keresve fogalmazta meg felvetését, amelyet minden bizonnyal az 1884-ben megnyitott Operára is sokan érvényesnek tartottak: „»A mívelt világ nagyobb és középszerű városainak példájára« alapították nálunk a Filharmóniai Társulatot. Tehát nem belső szükségletből. A mívelt Nyugaton van, tehát legyen nálunk is. […] Vagyis a filharmóniával szakasztott úgy vagyunk, mint egynémely más intézménnyel, amelyet megcsináltunk, mert – bocsánat a barbarizmusért: – l’Occident oblige.
» Tovább a teljes szövegre «

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia

2016. október 28. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Bethlen Miklós válogatott bibliográfia, összeáll. és bev. Tóth Zsombor, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Túri Tamás írása az Enyedi 460-tanulmánykötetről

2016. szeptember 23. § 0 hozzászólás

recenzió

Enyedi 460: Tanulmánykötet Enyedi György születésének 460. évfordulójára rendezett kamarakonferencia előadásaiból, szerk., K. Kaposi Krisztina, Lovas Borbála, Budapest, MTA-ELTE HECE, 2016, 224 pp.

A 2016-os év igen termékenynek bizonyul az unitárius irodalom feltárásának tekintetében. A gondosan megszerkesztett, szakmai szempontból hiánypótló szövegkiadások mellett újabb, a munkákra vonatkozó, mély és széles körű kutatási eredmények is publikálásra kerültek.
» Tovább a teljes szövegre «

Angyalosi Gergely írása

2016. szeptember 15. § 0 hozzászólás

recenzió

Tükrök között: Tüskés Tibor levelesládájából, vál., szerk., jegyz. Tüskés Tibor, s. a. r., a válogatást és a jegyzeteket kieg. Simon Zsuzsanna, Universitas Kiadó – MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2014.

In memoriam Tüskés Tibor: Emlékezések, esszék, tanulmányok, vál., szerk. Tüskés Gábor, reciti, Budapest, 2014.

1.

A Tükrök között nagyon találó cím, hiszen ez a vaskos kötet (437 oldal) 304 Tüskés Tiborhoz írott levelet tartalmaz, amelyek túlnyomó része eddig nem került nyilvánosságra. Tehát az olvasó nem ismerheti a levelek előzményeit, kontextusát. A címzett személyét, életének alakulását a levelek által lefedett majd hat évtized alatt csak „tükör által homályosan”, a levélírók nézőpontjából láthatjuk, noha a jegyzetek kétségtelenül sokat segítenek a tájékozódásban.
» Tovább a teljes szövegre «

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban

2016. augusztus 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Szöveg, hordozó, közösség – Olvasóközönség és közösségi olvasmányok a régi magyar irodalomban: Fiatalok Konferenciája 2015, szerk. Gesztelyi Hermina, Görög Dániel, Maróthy Szilvia, Budapest, reciti, 2016.


» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Bartók Zsófia Ágnes recenziója Lázs Sándor monográfiájáról

2016. július 7. § 0 hozzászólás

recenzió

Lázs Sándor, Apácaműveltség Magyarországon a XV–XVI. század fordulóján: Az anyanyelvű irodalom kezdetei, Budapest, Balassi, 2016.

1.

Lázs Sándor monográfiája a szerző egy korábbi, a margitszigeti apácák olvasmányaival foglalkozó tanulmánya továbbgondolásának is tekinthető (A nyulak szigeti domonkos apácák olvasmányainak korszerűsége = „Látjátok feleim…”: Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a 16. század elejéig, szerk. Madas Edit, Bp., 2009, 123–142.), hiszen a könyv a tanulmányban kidolgozott módszert követi: a jobban dokumentált német apácairodalom adatain keresztül próbálja értelmezni a magyar apácairodalmat.
» Tovább a teljes szövegre «

Pintér Márta Zsuzsanna írása Ratzky Rita tanulmánykötetéről

2016. június 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Ratzky Rita: „Halhatlan a lélek”: Válogatott tanulmányok, cikkek, kritikák a XVIII–XIX. század magyar irodalmáról, Budapest, Napkút kiadó, 2015 (Kútfő bibliotéka, 14).

Ratzky Rita tanulmánykötetének első szembeötlő vonása a terjedelme: 690 oldal. A kötet – ahogy a hátsó borítón a szerző hangsúlyozza – tulajdonképpen az életmű eddigi keresztmetszetét adja, s mivel a szövegek keletkezésük időrendjében sorakoznak (a legkorábbi szöveg 1976-ból, a legkésőbbi 2014-ből való), egyfajta kutatói fejlődéstörténet is, a pálya módszertani és tematikus fordulópontjainak tükre.
» Tovább a teljes szövegre «

Csonki Árpád recenziója Milbacher Róbert új könyvéről

2016. május 25. § 0 hozzászólás

recenzió

Milbacher Róbert, Bábel Agoráján: Esszék, tanulmányok a nemzeti irodalomról, Pécs, Pro Pannonia, 2015.

Recenziómmal egy régi adósságot törlesztek, ugyanis pár éve Milbacher Róbert Arany-könyvéről készültem kritikát írni, de részben rajtam kívül álló okok miatt ezzel nem készültem el (Milbacher Róbert, Arany János és az emlékezet balzsama: Az Arany-hagyomány a magyar kulturális emlékezetben, Budapest, Ráció Kiadó, 2009; l. Török Zsuzsa recenzióját a régi rec.itin.). A korábbi könyvvel kapcsolatos meg nem írt észrevételeim megszorításokkal erre a könyvre is vonatkoztathatók, így talán megbocsátható e késlekedés. Milbacher metodológiailag, célkitűzéseiben és szóhasználatában egyaránt a korábbi kötetében kitaposott ösvényen halad tovább: a magyar irodalom kanonikus műveit igyekszik a megszokottól eltérő megvilágításban bemutatni, mindezt pedig új kontextusok hozzárendelésével, illetve a művek kontextuális és biografikus újraallegorizálásával próbálja elérni.
» Tovább a teljes szövegre «

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról (Hagyományfrissítés ‧ 4)

2016. május 12. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Angyal vagy démon: Tanulmányok Gyulai Pál Írónőink című írásáról, szerk. Török Zsuzsa, Budapest, reciti, 2016 (Hagyományfrissítés, 4).

Gyulai Pál Írónőink című, 1858-ban megjelent írása a magyar irodalomtörténeti hagyomány hatástörténetileg egyik legjelentősebb szövege. A vitairat saját korában is számos reflexiót szült, és máig az írónői életművek fogadtatásával kapcsolatos, gyakran kritikus beállítódás örök hivatkozási pontja.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

William Shakespeare: Leár. Lear király [ReTextum ‧ 5]

2016. április 23. § 0 hozzászólás

reciti könyv

William Shakespeare, Leár. Lear király, a kísérőtanulmányt írta és s. a. r. Kiss Zsuzsánna, Budapest, reciti, 2016 (ReTextum, 5).

Kötetünk a két legkorábbi magyar Lear király-fordítás szövegkönyveinek gondozott, kísérőtanulmánnyal ellátott kiadását tartalmazza. Az első magyar Lear szövegkönyvét elveszettnek hitte a szakma – nálunk olvasható. A második fordításból készült egy súgópéldány, egy szerepkönyv és egy későbbi tisztázat is, ezek párhuzamos vizsgálatára elsőként vállalkoztunk.
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4.

2016. március 21. § 0 hozzászólás

reciti könyv

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 4, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2015.

Doromb4_boritofajlVajon mit éreztek, akik belülről ismerték a régi populáris kultúrát? Szégyenkeztek avíttas vagy csöpögős olvasmányaik, töredékesen megjegyzett dalaik miatt? Megszólták-e azokat, akiknek a kezében ponyvát vagy verses kéziratot láttak, miközben maguk is rejtegettek ilyesmit? Formálták-e a hagyományt, vagy csak kényszerből közlekedtek a litterae kopott lépcsőházában? Készen vették a szövegeket, piaci ponyvasátorban, avagy költői-írói öntudattal (esetleg iskolai kötelezettségként) fogtak a versfaragáshoz? Lehet-e szellemes egy antik reminiszcencia egy borsodi vőfélyversben, vagy az ilyesmit csak eltévedt, jelentésvesztett kultúrmorzsaléknak tartsuk? Kultúra volt-e egyáltalán mindez, avagy ellenkultúra, ál-kultúra? Értékmentés vagy a szellemi igénytelenség jele?
» Tovább a teljes szövegre «

No tags for this post.

Egy Mindenember magyarul – Isztray Simon írása

2016. február 8. § 0 hozzászólás

recenzió

Farkas Zoltán, Vlagyimir Szolovjov, Budapest, Attraktor, 2012.

„Az Istenemberség eszméje az ember humanizmusbeli önelégültségének meghaladását jelenti, egyúttal az ember aktivitásának, magasabb rendű méltóságának, az isteninek az emberiben való tételezését”
(Nyikolaj Bergyajevet idézi Farkas Zoltán, 186.)
» Tovább a teljes szövegre «

Laczházi Gyula a „Ne bántsd a Zrinyit!”-kötetről

2016. február 2. § 2 hozzászólás

recenzió

Nényei Pál, Ne bántsd a Zrinyit!, Budapest, Kortárs Kiadó, 2015.

1.

Mint arra Max Weber A tudomány mint hivatás című előadásában rámutatott, a tudomány egyik alapvető jellemzője, hogy eredményei – szemben a művészeti alkotásokkal – tíz, húsz, vagy ötven év alatt elavulnak. Éppen ezért a tudományos életben „nemcsak valamennyiünk sorsa, hanem valamennyiünk célja is, hogy tudományosan felülmúljanak bennünket” (Max Weber, A tudomány és a politika mint hivatás, Budapest, Kossuth, 1995, 136–137). Igaz ez az irodalomtörténet kiemelkedő teljesítményeire is, melyek éppen a szerző által megszerzett szakmai tekintély okán hosszabb ideig is kedvét szeghetik a felülmúlásukra irányuló kísérleteknek.
» Tovább a teljes szövegre «

Németh S. Katalin írása egy, a 18. században magyarra fordított „Petrarcha Ferenc”-mű mai kiadásáról

2016. január 30. § 0 hozzászólás

recenzió

Petrarcha Ferenc, A jó szerencsének és a szerencsétlenségnek orvosságairól. Székely László fordítása (1760–1762), s. a. r. és a jegyzeteket írta Bíró Csilla, Lengyel Réka, Máté Ágnes, tanulmány Lengyel Réka, Máté Ágnes, lektorálta és az előszót írta Szörényi László, Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2015 (Szövegek és tanulmányok a neolatin filológia köréből).

A Szegedi Tudományegyetem Klasszika-Filológiai és Neolatin Tanszékének műhelyéből olyan vaskos kötet került ki, amely alatt leszakad az asztal. A nem tagadható fizikai tény rögzítésén túl a recenzens feladata annak megvizsgálása, valóban „korszakos, súlyos, jelentős, nehéz” kiadvány-e a legújabb, valójában azonban a legrégibb teljes magyar Petrarca-prózafordítás?
» Tovább a teljes szövegre «

Hegedüs Béla írása a kolozsvári Hungarológiai Kongresszus egyik kötetéről

2015. december 31. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép- és kora újkorban: Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson, szerk. Gábor Csilla, Korondi Ágnes, Luffy Katalin, Tóth Zsombor, Balogh F. András, Kolozsvár, Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, 2013.

A bemutatandó tanulmánykötet a Kolozsvárott 2011 augusztusában megrendezett 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus három, irodalomtudományi tematikájú szekciójának előadásait tartalmazza.
» Tovább a teljes szövegre «

A közköltészet mint kulturális praxis – Zákány Tóth Péter recenziója a Doromb 2. kötetéről

2015. december 29. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok 2, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2013.

A Doromb 2. kötetét alkotó tizenöt tanulmány a közköltészetet olyan fajta kulturális praxisként kezeli, amely – időbeli szóródását (a 17. század legelejétől a 20. század második feléig) vagy a kultúra egészén belül betöltött helyét és funkcióját tekintve – meglehetősen változatos jelenség, s éppen ezért nagyon nehezen behatárolható.
» Tovább a teljes szövegre «

Az emberi test a filozófiában, medicinában és antropológiában – Bátori Anna írása

2015. december 28. § 0 hozzászólás

könyvismertetés

Egymásba tükröződő emberképek: Az emberi test a 18–19. századi filozófiában, medicinában és antropológiában, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2014.

Az Egymásba tükröződő emberképek című tanulmánykötet a Gondolat Kiadó tudománytörténeti sorozatának második részeként jelent meg. Míg a sorozat első tagja, a Formációk és metamorfózisok (szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013. L. a recenziómat a recitin.) a geológia, a filozófia és az irodalom 18–19. századi kölcsönhatásaira fókuszált, addig e második kötet az emberi testtel kapcsolatos 18–19. századi tudományos diskurzusokra irányítja a figyelmet.
» Tovább a teljes szövegre «

Fórizs Gergely írása a Bölöni-féle Werther-fordítás forráskiadásáról

2015. december 24. § 0 hozzászólás

recenzió

Johann Wolfgang Goethe, Az ifju Werther Gyötrelmei: Forráskiadás, ford. Bölöni Farkas Sándor, sajtó alá rendezte és a tanulmányt írta Simon-Szabó Ágnes, Bp., reciti, 2015 (ReTextum 4). Sorozatszerkesztők: Hegedüs Béla, Labádi Gergely.

A reciti kiadó ReTextum sorozata immár negyedik darabjához érkezett ezzel a kötettel. Magának a sorozatnak a vállalt célkitűzéseit – sorozatszerkesztői előszó vagy más efféle paratextus híján – csak a sorozatcímből, illetve a rövidke, minden kötetben azonos formában ismétlődő fülszövegből remélheti megismerni az olvasó. Az utóbbi lényegében egy tömör manifesztum, egy lapidáris stílusban megfogalmazott szakítás a pozitivista szövegkritika hagyományával.
» Tovább a teljes szövegre «

A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai – Bátori Anna recenziója

2015. december 21. § 1 hozzászólás

recenzió

Formációk és metamorfózisok: A geológia, a filozófia és az irodalom kölcsönhatásai a 18–19. században, szerk. Gurka Dezső, Bp., Gondolat, 2013.

Gurka Dezső a jelen tanulmánykötettel, valamint az annak alapját jelentő, a 2012-ben a Szent István Egyetem szarvasi Pedagógia Karán megrendezett konferenciával folytatja korábbi, a hazai tudományosság berkein belül egyedülállónak mondható vállalkozását. Ismét a tudományok mai rendszere szerint egymással még csak nem is határos tudományterületek párbeszédbe vonására tesz kísérletet, csak úgy, mint a 2009 és 2012 között négy köteteben megjelent, a romantikus tudományok és a göttingai paradigma kutatási programja köré szerveződő könyvsorozatával.
» Tovább a teljes szövegre «

Egy esztéta barangolásai a 19. század második felében – Benda Mihály írása François Brunet könyvéről

2015. december 20. § 0 hozzászólás

recenzió

François Brunet, Théophile Gautier, écrivain et voyageur, Paris, Honoré Champion, 2014.

François Brunet Théophile Gautier, écrivain et voyageur [Théophile Gautier, író és utazó] című könyve hiánypótló. Mostanáig ugyanis egyetlen monográfia sem igyekezett a költő összes útleírása ismeretében a közös jellemzőket megtalálni. Sok szerző választotta ugyan témaként Gautier keleti útleírásait vagy az Utazás Spanyolországban című művét, de egyetlen irodalomtörténész sem kísérelte meg az összes útirajz rendszerezését és jellemzését.
» Tovább a teljes szövegre «

Mikos Éva a Doromb 3. kötetéről

2015. december 18. § 0 hozzászólás

recenzió

Doromb: Közköltészeti tanulmányok, 3, szerk. Csörsz Rumen István, Budapest, reciti, 2014.

Mindenekelőtt örömömnek kívánok hangot adni: abbéli örömömnek, hogy jelen kötet létrejött. Átolvasva a harmadik, minden eddiginél vaskosabb gyűjteményt, az a közköltészeti kutatások beérkezettségének benyomását kelti, a téma iránti egyre fokozódó, és egyre szélesebb körű érdeklődésről ad számot. Másfél évtizede figyelem félig bennfentesként, félig kívülállóként Küllős Imola és Csörsz Rumen István szövegfeltáró és kutató vállalkozását, kitartásuk, szinte fanatikus elkötelezettségük mindig is nagy tiszteletet ébresztett bennem.
» Tovább a teljes szövegre «

Dorogi Ilona írása Hegyi Klára monográfiájáról

2015. december 17. § 0 hozzászólás

recenzió

Hegyi Klára, Török források Pécs 16. századi történetéhez, Pécs, Pécs Története Alapítvány, 2010 (Források Pécs történetéből, 3).

Kevés olyan városunk van, amelynek történetéről annyi publikáció látott napvilágot az utóbbi időben, mint Pécs. Ez leginkább az 1992-ben létrehozott Pécs Története Alapítvány működésének köszönhető. Az elmúlt több, mint 20 évben számos kiadvány megjelenését segítették elő, célként megjelölve a város múltjának tudományos igényű bemutatását.
» Tovább a teljes szövegre «

  • Tartalom a recitin

  • Értesítés új tartalomról:

  • Meta